A Szent István Egyetem a felsõoktatási integrációs folyamat során létrejött intézmények egyik legösszetettebbike. Jogelõd intézményeinek elhelyezkedése, elõélete, képzési formái, mérete, infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években tett erõfeszítések ellenére is változatos képet mutat.
Az elmúlt évek fejlesztései lehetõvé tették az alapvetõ infrastruktúra kialakítását, és azt, hogy az intézménymenedzsment és az oktatói/kutatói közösség a kor színvonalának megfelelõ informatikai megoldásokat használhasson napi munkája során. A hallgatói közösség ellátottsága, a képzések támogatása azonban csak keveset javult - a 14000 fõ olyan volument jelent, amelyet az eddigi erõforrásokkal nem lehetett kiszolgálni. A projekt ezért a hallgatók információszerzési, kooperációs, tanulási, mûvelõdési lehetõségeinek korszerûsítését tûzi ki elsõdleges célul.
Gondot jelentett az eddigiek során, hogy a képzési szerkezet átalakítását nem lehetett hagyományos eszközökkel megvalósítani. Az intézmény földrajzi tagoltsága olyan problémát jelent, amit jelen tudásunk szerint az informatikai technológiák, az integrált hang/adat/videokommunikációs rendszerek segítségével tudunk leginkább megoldani. A képzési lehetõségek minél szélesebb igénybevételéhez és a földrajzi korlátok meghaladásához ezért kívánunk virtualizálható elõadókat megteremteni. A felnõttképzés és távoktatás elterjesztése, a képzési struktúra modernizálása megint csak nagymértékben az új technológiákra épül. A felsõoktatás reformja során egyre inkább elõtérbe kerül az egyéni és kiscsoportos munka és tanulás, a gyakorlatorientált képzés, az oktatókkal való közvetlenebb kapcsolat, az ismeretszerzés kevésbé kanonizált módozatainak elterjesztése. Ezért tûztük ki célul a papíralapú és elektronikus információforrások együttes igénybevételére valamint a hallgatók mindennapi életét megkönnyítõ rekreációs tevékenységre is alkalmas forrásközpontok létrehozását és a gyakorlatorientált képzési helyek megteremtését. A fenntarthatóság érdekében a meglevõ erõforrások (épületrészek, infrastruktúra) használatának racionalizálásával csak a legszükségesebb építészeti beruházásokat kívánjuk megvalósítani, a hangsúly a korszerûsítésre helyezõdik.
A projekt célkitûzései csak akkor hasznosulhatnak hosszú távon megfelelõen, ha szolgáltatáscentrikus szemlélet a meghatározó a megvalósítás során. A nagytömegû felhasználót ellátó rendszereknél alapkövetelmény a front-end jelleg, a megbízható, ellenõrizhetõ mûködés, a megfelelõ rendszerfelügyelet, a rendszerek kompromisszummentes integrálhatósága. A projekt fenntarthatóságát, a késõbbi mûködtetést a racionalizálás, a felügyeleti lehetõségek és a nyitott, skálázható architektúra megteremtése biztosítja. A projekt harmadik komponensében ezért az intézmény eddigi infrastruktúrájára is kiterjeszthetõ, integrált felügyeleti rendszerek, a hardverkonszolidációs megoldások, a redundáns, hibatûrõ rendszerek kialakításában kíván elõre lépni.
Általános és konkrét célok
A projekt általános célja, hogy - összhangban a HEFOP 3.3-as pályázatára benyújtott anyagokkal - a Szent István Egyetem képzési szerkezetének korszerûsítésével, az e-learning technológiák és a hatékony kommunikáció megteremtésével, a hallgatók ellátási, kiszolgálási színvonalának emelésével javítson a képzés színvonalán, az egyetem a változó munkaerõpiac kihívásaira felkészült, versenyképes, megfelelõ gyakorlati jártassággal bíró diplomás szakembereket bocsásson ki. Kiemelt cél, hogy a megvalósítandó beruházások csökkentsék az egyetem földrajzi tagoltságából adódó hátrányokat, a szolgáltatások igénybevételi lehetõségeinek kiszélesítésével támogassák az esélyegyenlõséget, az élethosszig tartó tanulás lehetõségének megteremtését.
A projekt konkrét célja, hogy:
a., Forrásközpontok, multifunkciós terek kiépítésével biztosítsa a hallgatók többségének hozzáférését a papíralapú és elektronikus információforrásokhoz, mindezt egyéni és csoportos tanulásra, mûvelõdésre, rekreációs tevékenységre is alkalmas módon;
b., A gyakorlati képzés korszerûsítését szolgáló, magas színvonalú informatikai eszközparkkal ellátott szaklaborok létesítésével növelje a gyakorlati oktatás hatékonyságát és a kontaktóraszámokat a versenyképes képzettség megszerzésének érdekében;
c., Kiszélesítse az egyetemi polgárok számára nyújtott informatikai alapszolgáltatások körét, az egyetem valamennyi oktatója/kutatója/hallgatója számára biztosítsa az informatikai eszközökkel támogatott munkavégzés és csoportmunka feltételeit;
d., Kiépítse a fenti célok kiszolgálására alkalmas, megbízhatóan és ellenõrizhetõen mûködõ eszközparkot, kibõvítse az infrastruktúra hatékony kihasználásának és mûködtetésének alapjául szolgáló felügyeleti rendszereket, lehetõvé tegye az auditálható minõségbiztosítást;
e., Mindezeket olyan épületkorszerûsítési beruházásokra alapozza, amelyek a meglevõ ingatlanvagyon hatékonyabb és költségkímélõbb felhasználási lehetõségeit támogatják és kapcsolatot teremtenek a meglévõ (könyvtári, szaklaboratóriumi, stb.) infrastrukturális elemekkel.