Zöldség- és gyümölcsözön a SZIE-n

Egyre nagyobb gondot jelent a munkaerő-hiány és a klímaváltozás a zöldség-gyümölcs ágazatban – derült ki a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Gödöllői Campuson megrendezett évnyitó konferenciáján. A március 1-jei rendezvényen az ágazat tavalyi teljesítményének értékelése mellett szakképzési problémákról és vízgazdálkodási aktualitásokról is szó esett.

A rendezvénynek immár több éve helyet biztosító Szent István Egyetem nevében Dr. Helyes Lajos tudományos rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Beszédében rámutatott, hogy az agrárium Földünk lakosságának mintegy felét egzisztenciálisan is érintő ágazat, így a szakembereknek minél előbb meg kell tanulniuk megfelelően alkalmazkodni a globálisan változó klimatikus és környezeti feltételekhez. Az Év Agráremberének választott Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat termelését egyre inkább veszélyezteti a munkaerő-hiány, így a termelés színvonalának fenntartásához elengedhetetlen a képzési struktúra szerkezetének javítása is.

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességét és jövőjét Dr. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elemezte. Mint azt beszédében elmondta, a Kormány 2030-ig 170 milliárd forintot biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére, továbbá 2019 első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ is, melynek egyik fő feladata a vízjogi engedélyezési eljárás egyszerűsítése lesz. A helyettes államtitkár részletes elemzéséből kiderült, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatra 2010 óta jellemző növekedés az utóbbi években némileg megtorpant, ugyanakkor az előzetes adatok alapján a kertészeti ágazatok kibocsátása 2018-ban 356,2 milliárd forintot tett ki, mely a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13,1 százalékát jelentette. A termelési érték arányát tekintve a zöldségágazatot a zöldpaprika, a paradicsom, a csemegekukorica és a szemes zöldborsó, a gyümölcságazatot pedig az étkezési alma, a meggy, valamint az őszibarack dominálta. Az öntözhető területek 100 ezer hektárral történő növelésével és az öntözést akadályozó tényezők jelentős csökkentésével az ágazat versenyképességének javulását várják, továbbá nagy remények fűződnek a 2018 májusától üzembe helyezett jégkármegelőző és jégeső-elhárítási rendszerhez is. Az ezergenerátoros országos rendszer kialakítása mintegy 1,8 milliárd forintba került, hatékonysága pedig máris megmutatkozott: míg 2017-ben 4123, addig 2018-ban mindössze 275 kárbejelentés érkezett tavaszi fagykár kapcsán, emellett pedig a tavalyi jégesőkár-bejelentések száma is az előző évi harmadára csökkent.

A kertészeti ágazathoz tartozó szakképesítések kapcsán ugyanakkor igen borús jövőkép tárult a kétszáz fős hallgatóság elé. Elvi lehetőségként ugyanis hazánk 16 intézményében összesen 561 tanulónak volna lehetősége a kertész alapképzésre épülő zöldség- és gyümölcstermesztő szakképesítés megszerzésére, erre az iskolarendszerű képzésre azonban a 2018/2019-es tanévben senki sem jelentkezett. A képzés 2016 és 2018 között is csak három helyszínen, Baján, Nagykőrösön és Szekszárdon indult, mindössze 22 tanuló részvételével. További aggodalomra ad okot, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben sikeres vizsgát tettek száma sem sokkal magasabb: ebben a képzési formában 2017-ben 23 fő, 2018-ban pedig 10 fő szerzett képesítést. E rendkívül alacsony érdeklődés a teljes agrárium területén napjaink egyik legfőbb kihívását jelenti, amit jól mutat, hogy míg 2016-ban a kertészeti ágazatokban 249 üres álláshellyel rendelkező vállalkozás és gazdaság volt, addig ez a szám 2018-ra 565-re emelkedett, ami összesen 1571 betöltetlen munkakört jelent. A helyettes államtitkár szerint a jelentkezések elmaradásának fő oka, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztő munkakörök alap kertész szakképesítéssel is betölthetők, így nincs igény a ráépüléses szakképesítés megszerzésére. A megoldást a szakképzés fejlesztése mellett az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítása, a kiszámíthatóbb adózási rendszer, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzése és az agrárdigitalizáció elterjedése jelenthetné, ám ezen intézkedések hatása is csak idővel és nem azonnal jelentkezne.

A zöldségágazat helyzetét, valamint rövid és középtávú kilátásait Ledó Ferenc ismertette. Mint arra előadásában rámutatott, a színes salátalevelek és a gomba iránti igény világviszonylatban nő, amiben a hazai termesztőknek is meg kell látniuk a lehetőségeket, a klímaváltozás okozta hatások azonban számos zöldség esetében jelentenek egyre több gondot. A zöldborsó-termés például a későre tolódó vetés miatt átlagosan 30-40 százalékkal maradt el a várthoz képest, a csemegekukorica esetében pedig vírusfertőzés és hőség okozta problémák jelentkeztek. A vetés eltolódása és a későbbi meleg miatt a hagymafélék és a gyökérzöldségek esetében is jelentős terméskiesés jelentkezett, a magasabb termelői árak miatt ugyanakkor ez a kiesés a hagymafélék esetében kompenzálódott. A Békés megyei korai termesztésű görögdinnye a tavalyi évben túl hamar, már június-júliusban beérett, amikor még nem volt rá kereslet, augusztus elején ugyanakkor az export piacokon még áruhiány is jelentkezett, így a Szabolcs megyei késői görögdinnye a szokásos ár duplájáért kelt el.

A gyümölcságazat helyzetét, valamint rövid és középtávú kilátásait Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke ismertette. A tavalyi évben az alma esetében jelentkezett az egyik legnagyobb piaci anomália: míg 2017-ben 512 ezer, addig 2018-ban 790-880 ezer tonna termett, ami óriási túlkínálatot és tárolási gondokat jelentett. Ha ilyen drasztikus ingadozásoktól mentes, mennyiségében és minőségében is stabil árualapot tudnak felmutatni a magyar gyümölcstermesztők, akkor lehetünk sikerrel jelen a piacon.

Farkas Alexandra

Fotók: Balázs Gusztáv