Vizsgalehetőségre várnak az agarak és az agarászok

A Szent István Egyetem gödöllői kampuszán, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karral (MKK) közösen, augusztus 31-én rendezte meg a Magyar Agár Tenyésztő és Hagyományőrző Egyesület (MATHE) a III. Magyar Agár Konferenciát, amelynek előadói, majd kerekasztal-beszélgetésének résztvevői a fajta vadgazdálkodásban betölthető szerepét tárgyalták.

Dr. Heltai Miklós, az MKK mb. dékánja köszöntőjében elmondta, nagy tisztelettel tekint az esemény résztvevőire, azokra emberekre, akik tudják, hogyan kell bánni a bátor négylábúakkal, köztük a kifejezetten vadászatra nemesített agarakkal. A konferencia célja, elősegíteni, hogy tartóik ki tudják használni a fajta képességeit. Hozzátette, mint lehetséges hallgatókat a kar összes képzési programjára várják a tanácskozáson megjelenteket.

Bathó Henriett, a MATHE elnöke az agarászatra vonatkozó jogszabályokról szólt. 2016-ban a módosított vadászati törvénybe belekerült, hogy magyar agárral is lehet vadat elejteni. A magyar agárral való vadászat esetén vadászati tevékenységet agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával és vadászatra alkalmas agarászatra engedélyezett magyar agárral lehet folytatni.

Az idén megjelent végrehajtási rendelet szerint azoknak, akik kimondottan hagyományos módon kívánják űzni a vadászatot, így a vadászíjászoknak, a ragadozó madárral vadászóknak és az agárral vadászóknak gyakorlati fegyvervizsgát nem kötelező tenni. Magyar agárral a törvény szerint mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni.

Az oktatási anyagot a vadászkutyafajták elismert tenyésztő szervezete és az Országos Magyar Vadászkamara együttes javaslata alapján az Agrárminisztérium fogadja el. A vizsgát az e céllal szervezett vadászaton kell tartani. Ha ez nem lehetséges, akkor előfordulhat mesterséges körülmények között tett vizsga is.

Az utolsó vadászati körülmények között szervezett teljesítményvizsga 2013-ban volt. Hat év alatt új agárgenerációk nőttek fel és sajnos ezeket a kutyákat vadászati körülmények között eddig még nem lehetett kipróbálni.

Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Kinológiai Szakbizottságának titkára elmondta, a vizsgák megtartásához bírókat is kell képezni. 2015-ben a kamara el is indította a bíróképzést, de a gyakorlati képzéshez és a vizsgáztatáshoz meg kellett várni a törvény végrehajtási rendeletének megszületését. A bírók képzése és vizsgáztatása az ősszel megtörténhet. A vizsgarendelet megalkotása az Agrárminisztérium feladata. A VAV szabályzat megalkotása is zajlik. Ezen a héten tárgyalja a Vadászkamara vezetése a minisztérium vadgazdálkodási főosztályával az időszerű jogszabály-változtatásokat, s ebben elsőséget élvez a vizsgarendelet megvitatása.

Márton Csaba (Olajos-réti Győzős kennel) A mezei nyúl társas vadászata, vonalhajtásban magyar agárral címmel tartott előadást. Ismertette az agarászaton való megjelenés tárgyi feltételeit, az érvényes vadászjegyet, az agarász kiegészítő vizsgát és a bérvadászati szerződést. Az agarászaton való megjelenés etikai feltételei a megfelelő öltözet és az alázatos, türelmes viselkedés. A magyar agár megjelenésének feltételei a fajtaazonosságot igazoló irat, a vadászati alkalmassági vizsga, és a vadászathoz szükséges felszerelés (nyakörv, póráz, eresztő, víz, egészségügyi alap felszerelés).

Dr. Szőcs Tímea A magyar agár használati lehetőségei a dúvadgazdálkodásban: kotorékvadászat című előadásában kifejtette, hogy a róka gyérítése napjaink vadgazdálkodásában fontos és szükséges, állományapasztásának fő ideje jellemzően a téli-őszi időszak, és ideális esetben több különböző módszerrel történik. Egyik ismert és hatékony módja a kotorékvadászat. A kotorékvadászat során a vadász az ugrasztott rókát elejtheti lőfegyverrel, ragadozó madárral és magyar agárral. Az agár használata ebben a vadászati módban a vadászatot élménydúsabbá, sportszerűbbé és bizonyos körülmények között biztonságosabbá is teheti.

Miután megszűnt a magyar agarak teljesítményvizsgálatának lehetősége, Szloboda István (Sárréti-Portyázó kennel) új utakat keresett a „munka” nélkül marad vadászkutyáinak. Magyar agár tenyésztőként, agarászként és vérebvezetőként belekezdett egy olyan projektbe, ahol a magyar agár ősi ösztöneit a mai vadgazdálkodási keretek között is kamatoztatni tudja. Erről A magyar agár, mint szekundáns kutya őz utánkeresésénél című előadásában számolt be.

A kerekasztal-beszélgetésen, amit Czéher György az archaikus kutyák és kutyázási módok kutatója vezetett, a konferencia előadói mellett Gál Tímea kutya fizioterapeuta fejtették ki véleményüket az agár eredete, külleme, tenyésztése valamint a vele való vadászat témakörökben.

A nap örömfuttatásokkal, a futamok és az agarak mozgásának elemzésével zárult a rendezvényt támogató GAK Kft. gondozásában lévő mezőgazdasági területen.