A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Szent István Egyetem (SZIE) közös, „Vidékbiztonság, a biztonsági környezet hatása a vidék versenyképességére” elnevezésű kutatóműhelye közel kétéves, európai uniós finanszírozású projektjét zárta február 21-én, Gödöllőn. Az eseményen részt vett dr. Palkovics László és dr. Tőzsér János, a házigazda egyetem jelenlegi és előző rektora.
Dr. Szilágyi Tivadar, a kutatóműhely vezetője, a SZIE professzora, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) tudományos dékánhelyettese felidézte, hogy a két egyetem között évek óta szoros a tudományos együttműködés. Ennek jegyében rendezték meg 2015-ben közösen a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekcióját.
A vidékbiztonság átfogó vizsgálatára 2017-ben alakítottak közös kutatócsoportot, amely a vidékbiztonság komplexitásának feltárására, az összetevők egymásra hatásának, törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározására, a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozására vállalkozott.
A kutatás során elsőbbséget élvezett a fizikai és a gazdasági biztonság, a versenyképesség kapcsolatrendszere. A kutatóműhely vezetője beszámolt arról, hogy egy tekintélyes tudástár jött létre, amely alapja lehet új, felsőoktatási vidékbiztonsági képzésnek.
Boldizsár Gábor ezredes, a kutatócsoport tagja (NKE) kifejtette, hogy a vidékbiztonságban az öngondoskodás, az önvédelem is jelentős tényező, a cselekvőképes állampolgároknak egy természeti katasztrófa, vagy baleset esetén is tudniuk kell, hogy mit kell tenniük.
A kutatóműhely munkáját méltatva dr. Káposzta József egyetemi docens, a GTK dékánja elmondta, hogy a kar képzési kínálatában a vidékfejlesztési agrármérnök szak jóval túlmutat a mezőgazdaságon és a vidékbiztonság témaköreihez is sokoldalúan kapcsolódhat.
Dr. Padányi József mérnök vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a projektet időben, pontosan és fegyelmezetten hajtották végre, elvégezték a vállalt feladatokat.
Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Aranyosapáti község példáján át hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetű térségekben fontos a példaadás, de a helyi szándékok is szükségesek a vidékbiztonság erősítéséhez.