Milyen jelentősége van a talajok sokféleségének? Miért van szükség az országonként eltérő talajosztályozási rendszerek összehangolására? Hogyan értékelődött fel a talajok élelmiszertermelésben és emberi életminőségben betöltött szerepe? E kérdéseket is körüljárta a talajok világnapján tartott akadémiai székfoglalóján Csákiné Dr. Michéli Erika, az MTA levelező tagja, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, és az intézmény Környezettudományok Doktori Iskolájának vezetője.
A talaj az egyik legfontosabb természeti erőforrás, amelynek termékenysége már a mezopotámiai, egyiptomi és indusmenti korai fejlett kultúrák megjelenésekor kiemelt fontosságú tulajdonságot jelentett az emberiség számára. A földművelés elterjedését követően ez a közeg adta az emberek mindennapi kenyerét, a földtulajdon pedig később a megélhetés és a hatalom jelképévé is vált. A mezőgazdasági tevékenységek gyorsuló fejlődése aztán egyre inkább megkövetelte a talajok tulajdonságainak megismerését, így egy idő után a termőföldnek már nemcsak a területe számított, hanem annak minősége is.
A talajosztályozási rendszerek többsége a 19. század közepén, talajgenetikai alapon jött létre, ami azt jelenti, hogy az egyes osztályozási egységeket a talaj kialakulása óta fellépő folyamatok következtében a talajon felismerhető jelenségek azonosítása alapján határolták el. A hazai genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer 9 fő- és 39 talajtípust különít el egymástól, ezek felismerése azonban nagy jártasságot igényel és olykor szubjektív is lehet. A modernebb diagnosztikus szemléletű talajosztályozási rendszer igyekszik minimalizálni a szubjektivitást, hiszen a talajok besorolása leíró jellegű értékelés helyett szigorú definíciók és jól mérhető, számszerűsített adatok alapján történik. Az eltérő alapelvek szerint gyűjtött adatok azonban nehezen összehasonlíthatók, sőt a módszertani különbségek miatt nehézségek merülhetnek fel a globális talajtérképek és -adatbázisok szerkesztésekor is.
Fentiek értelmében szükségessé vált a különböző osztályozási rendszerek összehangolása és az eltérő módon osztályozott talajok megfeleltetése, melyben fontos mérföldkőnek számított az Európai Unió és a Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszerének kidolgozása. A Világ Talajainak Referencia Bázisának (World Reference Base for Soil Resources, WRB) jelenleg hivatalos rendszere Csákiné Dr. Michéli Erika közreműködésével került kiadásra. A kiadvány többek között angol, francia, orosz, spanyol és arab nyelven is elérhető, és fontos részét képezi a hazai és nemzetközi oktatási anyagoknak, sőt az ismeretek elmélyítését számos terepi kurzus és nyári egyetem is segíti világszerte. Amint arra Csákiné Dr. Michéli Erika székfoglaló előadásában rámutatott, az így elsajátított tudás, azaz a globálisan összehangolt, friss és megbízható talajinformációk ismerete a napjainkban egyre fontosabbá váló precíziós gazdálkodás fejlesztéséhez és a talajok védelme szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek.
A hazai szakemberek bevonásával történtek törekvések a diagnosztikus szemlélet magyarországi bevezetésére is. A megújított, még nem hivatalos, de a szakmai közösség által már elfogadott és gyakran alkalmazott osztályozási rendszer központi egységeiként 15 hazai talajtípus került elkülönítésre, melyek azonosításához objektív határozókulcsot is készítettek.
A székfoglalón készült fényképek az alábbi linken érhetők el (MTA Kommunikáció, Szigeti Tamás).