Tudományok Fővárosa a Várkert Bazárban

Több ezren keresték fel szeptember 23-án a Tudományok Fővárosa című rendezvényt a Várkert Bazárban Budapesten, aminek kiemelt szereplője a Szent István Egyetem volt. A természettudományt és technológiai innovációt a fiatalok körében népszerűsítő interaktív kiállítást Palkovics László oktatásért felelős államtitkár nyitotta meg, majd Tőzsér János rektor mondott köszöntőt.

A technológiai fejlődés miatt a ma iskolát kezdő gyerekek kétharmada olyan munkakörben fog elhelyezkedni, amely ma még nem is létezik - hangoztatta Palkovics László, aki szerint az az ország, amely nem száll be idejében a fejlesztési folyamatba, le fog maradni a versenyben. Magyarország úgy döntött, hogy beszáll, és olyan tesztkörnyezet létrehozását segíti, amely alkalmas az autonóm autók kutatására és fejlesztésére.

Az államtitkár kitért arra is: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai közül ma Magyarországon a legalacsonyabb, 2,2 százalék a diplomás munkanélküliség aránya. Természettudományos képzettséggel Magyarországon az átlagjövedelem kétszeresét lehet megkeresni .

Tőzsér János köszöntőjében a következőket mondta:

- Okkal, de nem joggal kérdezhetik, hogy mit keres a Szent István Egyetem, az agrárfelsőoktatás, az agrárkutatás a Tudományok Fővárosa rendezvényen. Okkal, mert közismert, hogy az egyik legrégibb foglalkozás a szántó-vetőé, a pásztoré, a péké. A mezőgazdasággal mindenki találkozik. Az emberiség több ezer éve ismeri, hogyan kell élelmiszert termelni, legfinomabb táplálékaink generációk próbáját állták ki. Itt pedig, a mai napon a matematika, a műszaki és természettudományok és az informatika szupersztrádájára hívták föld körüli utazásra a látogatókat a szervezők, még űrhajóssal is lehet beszélgetni, még ha ő más kontinensen is tartózkodik.

Táplálkozni azonban csak valóságosan ott lehet, ahol éppen tartózkodunk.

A víz víz, a kenyér kenyér, a hús hús, sorolhatják érveiket a kétkedők és csakugyan okkal tehetik hozzá, hogy ma nincs divatja az agrárszakmáknak, s valóban, ágazatok küzdenek munkaerőhiánnyal a kétkezi munkástól a mérnökökig. A feladatunk, hogy változtassunk ezen a szemléleten és bebizonyítsuk, hogy az agrárium az egyik leggyorsabban fejlődő és a legmodernebb technológiákat alkalmazó ágazat.

Mégsem kérdezhetik joggal, hogy mit keres itt az agrárium. Az élelmiszertermelés épp úgy igényli és alkalmazza a csúcstechnológiát és a csúcstechnikát, a robotizációt, mint az ezredfordulón forradalmi változásban megújult, vagy egyenesen akkor született új iparágak. A mezőgazdaság már régen elszakadt a földtől, a talajtól képletesen és a gyakorlatban is. Ebben a körben nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a hidrokulturás zöldségtermesztésben, még ha az a talaj közelében is történik, nem használják a talajt.

A talaj mégis a legfőbb természeti erőforrásaink közé tartozik. Két emberöltővel ezelőtt, az első műholdak, majd űrhajók felbocsátásakor nem is sejtették, hogy ha az űrtechnika békés célú felhasználását tekintjük, akkor az nem is lehetne hasznosabb más ágazat számára, mint a mezőgazdaság, a tágabb értelemben vett agrárium.

Az űrtávérzékelésen alapuló precíziós gazdálkodás egész más farmirányítást tesz lehetővé, mint amit akár 10-15 éve gyakoroltunk. Egy-egy táblán belül a talaj és a termesztett kultúra igényeinek megfelelően lehet pótolni a tápanyagokat, adagolni a növényvédő szereket, a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve. Az innováció leglátványosabban talán a mezőgazdasági erő- és munkagépek fejlődésében mutatkozik meg, amely az autóipart is megelőzi. Mert amíg a zalaegerszegi tesztpályán a közeljövő önvezető autóit még csak tesztelik és fejlesztik, addig a mezőgazdasági gépeknél már a 90-es évek elején megvalósult az első automatikus kormányzás és a 2000-es évek során az iránytartás pontossága már elérte az 1 cm-t. A mai napon többek között bemutatjuk az intelligens szemüveg mezőgazdasági alkalmazását, a hőkamera élelmiszeripari szerepét, a kombájnok automata vezérlését. Bizonyítván, hogy a mezőgazdaság a gazdaság egyik legmodernebb ágazata, amely évszázadok, évezredek tradícióit is hordozza. Feladatunk, változtatni a társadalom szemléletén, mert nagyobb figyelmet és megbecsülést érdemelnek az agrár- és élelmiszeriparban keletkező innovatív projektek. Többet kell tudniuk róla – ezért vagyunk itt.

A több mint 40 kiállító standjánál egyebek mellett önjáró robotok, elektromos járművek és mobil planetárium várta a közönséget és volt drónverseny is. A természettudományos kísérletekkel tarkított előadásokon szó esett többek között a marsi élet lehetőségéről, az önvezető autózás jelenéről és jövőjéről, valamint a fényszennyezett természetes élőhelyek megóvásának módjairól is.

A Tudományok Fővárosa lehetőséget adott a Hello Modern Agrárium elnevezésű kommunikációs kampány bemutatkozására is. A Szent István Egyetem a Kaposvári Egyetemmel, a Szegedi Tudomány Egyetem Hódmezővásárhelyi Karával és az Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvánnyal konzorciumban 790 millió forint támogatást kapott az EFOP 3.4.4-16-2017-00010 azonosító számú pályázat keretében az „Agrártudományi pályaorientáció a ágazat versenyképességének javítása a szakemberutánpótlás erősítése érdekében, a képzési környezet innovatív fejlesztésével” című program megvalósítására.

A program keretében megvalósuló 3 éven átívelő kommunikációs kampány célja az agrár szakma imidzsének építése, az agrár életpályamodell ismertségének, és elismertségének növelése, az agrár életpályát választók számának bővítése.