Tudjunk meg többet a nyár slágeritaláról, a rozéról

Abban talán mindenki egyetért, hogy a forró nyári esték elviselhetőbbek egy jól behűtött friss, gyümölcsös jellegű, élénk savakkal rendelkező rozébor társaságában. Ezt igazolja, hogy a kék szőlőfajták feldolgozásából előállított nedűt korosztálytól függetlenül előszeretettel fogyasztják hazánkban és szerte a világon egyaránt. Bár rengetegen kedvelik, hogy miként készül, arról kevés információval rendelkezünk. Június 9-e a rozé ünnepe, így talán nincs is jobb alkalom, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a különleges itallal.

A rozébor előállításának részleteit sajnos kevesen ismerik, de sok téves gondolat – például, hogy speciális, rózsaszínű szőlőből készül – is kering az emberek fejében vele kapcsolatban. Éppen ezért lényeges, hogy tisztában legyünk néhány alapvető információval. A rozé a kék szőlőfajták feldolgozásával készül, úgynevezett gyors feldolgozással, amely maximum egy-két órás héjon áztatást enged meg. Színe a halvány rózsaszíntől egészen a világos vörösesig terjedhet, amely az áztatás idejétől függ. A rozéborok kitörési pontot jelenthetnek Magyarország számára a nemzetközi borpiacon, hiszen hazánk összes borvidéke – leszámítva Tokajt – alkalmas arra, hogy olyan kék szőlőfajtákat termesszen, amelyből jó minőségű rozékat lehet készíteni. A rendelkezésre álló szőlőfeldolgozási technológiát tovább színesíti az adott borász személyisége és egyénisége. Technológiától függően, a rozé borokat a következő évjárat megjelenéséig el kell fogyasztani, ha pedig ajándékba szánunk egy palackot, erre ebben az esetben is illik figyelni. Fogyasztása – a szakirodalmi ajánlások szerint – 10-12°C-on optimális. Illatában epres, szamócás, erdei gyümölcsre emlékeztető illatokkal, gyümölcsös jelleggel, élénk savérzettel rendelkezhet egy jó minőségű, általunk megkóstolt rozé.  

Azok számára, akik az élvezeti értéken túl szeretnék behatóbban is megismerni többek között a rozéborok készítésének folyamatát, kiváló lehetőséget kínál a Szent István Egyetem Borászati Tanszékén zajló szőlész-borász mérnöki alap- és mesterszintű képzés valamint az élelmiszermérnök alapképzés. Az edukáció mellett a SZIE kutatói olyan fontos, napjainkra jellemző, sarkalatos problémakörökre is felhívják a figyelmet, mint a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatósága. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket. A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek (növényvédő szerek) visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyekhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség. A SZIE szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodásával kapcsolatos célkitűzéseit a Tématerületi Kiválósági Program keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) is segíti, ugyanis a tavalyi évben több mint 450 millió forint támogatásban részesült a felsőoktatási intézmény, további két projektjével együtt.

A hazai bor nemzetközi berkekben méltán kivívott jóhírét nemcsak a színvonalas oktatásnak, hanem a magyar szakemberek páratlan szaktudásának is köszönheti. A rozéborokhoz kapcsolódó nemzetközi elismerések nagy része a Gál Szőlőbirtok és Pincészet nevéhez köthetők.  Gálné Dignisz Éva – aki a SZIE Borászati Tanszékén végzett borászként – lett a 2013-as Év Bortermelője, aki személyében első alkalommal választott női borászt az év bortermelőjének a Magyar Borakadémia. Ezen kívül a cannes-i Mondial du Rosé rozé világbajnokságon az elmúlt 11 évben 10 érmet (5 arany- és 5 ezüstérmet) sikerült elhoznia férjével Gál Csaba kertészmérnök-szőlésszel. A közös munkába néhány éve gyermekeik is bekapcsolódtak, közülük Ifj. Gál Csaba jelenleg a SZIE szőlész-borász mérnöki képzés mesterszakos hallgatója. A borversenyek tekintetében kiemelkedő eredménynek számít, hogy a VinAgora Nemzetközi Borversenyen három egymást követő évben is sikerült elnyerniük a Champion-díjat a rozéborok között.

A szakmai versenyeken kívül számos hazai rendezvény segíti a különböző hazai borok – köztük a rozék – népszerűsítését, az egyik ilyen a június 5-6-án megrendezett Rosalia Fesztivál 2020, ami az idei évben kivételesen online keretek között zajlott. Rozéval, pezsgővel, élő bejelentkezéssel, zenével, interjúkkal, nyereményjátékokkal, Liget Bora választással és kisfilmekkel kedveskedtek a szervezők a nagyközönségnek a rendezvény hivatalos Facebook oldalán. A legnagyobb nyárköszöntő borfesztivál célja, hogy médianyilvánosságot adjon a nehéz helyzetbe került kiállítóknak, népszerűséget a nyári boroknak és szórakozást nyújtson a borkedvelőknek – nyilatkozta a Rosalia Fesztivál megálmodója, a Szent István Egyetem Borászati Tanszékén végzett Zilai Zoltán, nemzetközileg elismert borász és borbíráló, a Magyar Bor Akadémia elnöke.