Trendek és tendenciák a juttatások területén – 2020

Bár lényeges változások a 2020. évre vonatkozóan eddig nem történtek a cafeteriában szokásos juttatásokkal összefüggő adójogszabályok tekintetében, kisebb-nagyobb eltérések az elmúlt évhez képest megfigyelhetőek. Ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felméréséből, melyet a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával készítettek el. A kutatásban 354 cég és intézmény vett részt, a válaszadók közel fele valamilyen szolgáltatási tevékenységet végez és valamivel több, mint egynegyedük az ipar területén működik.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár tájékoztatása szerint a válaszadók nagy többsége (79%) a versenyszférában, a 16%-a a közszférában és a maradék 5%-a pedig a non-profit szférában tevékenykedik. A mostani vizsgálatban résztvevők 71%-a hazai tulajdonú, 23%-a külföldi tulajdonú, míg 6%-a vegyes tulajdonban lévő szervezet volt, valamint elmondható, hogy a dolgozói létszámot és árbevételt tekintve a válaszadók közel egynegyede a nagyvállalati kategóriába sorolható. A felmérésben résztvevők telephelyeinek 25%-a a Közép-magyarországi régióban, 37%-a a dunántúli térségben, 26%-a pedig az Alföldön működik. A válaszadók telephelyeinek további 12%-a az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el. Egyes válaszadók több régióban is rendelkeznek telephellyel.

Dr. Kovács Ildikó Éva egyetemi adjunktus fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy „A felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a korábban is megfigyelt tényt, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti alkalmazotti létszámmal rendelkező szervezetek túlnyomó többségében, 91%-ában vannak valamilyen fixen nyújtott és/vagy cafeteria juttatások. A 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásoknál jóval kisebb ez az arány, mindössze 49%”. Hasonlóan, „A  cafeteria rendszerben működő jutattásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek megoszlása is változó. A 10 fő alatti vállalkozásoknak mindössze 24%-a biztosít  cafeteria rendszeren belüli juttatásokat. A 10 fő fölötti szervezetek között a  cafeteriat biztosító szervezetek aránya a létszám növekedésével párhuzamosan egyre magasabb, az 1000 főnél is többet foglalkoztató vállalatoknak és intézményeknek már 77%-a biztosít valamilyen fajta cafeteria alapú juttatásokat”.

Dr. Beke Jenő egyetemi docens, adószakértő szerint – „A munkáltatói közteher (szociális hozzájárulási adó) évenkénti 2 százalékos csökkenése kedvező hatást fejt ki a cafeteria juttatások gyakorlatára, mindazonáltal megállapítható azonban az is, hogy lényegében az utóbbi években az adómentes ösztönzési elemek választéka nem változott, azaz maradt a 2017 utáni jelentősen lecsökkentett változatban. A vállalkozások elsősorban a munkabérhez viszonyított közterhek nagyságától teszik függővé a béren kívüli juttatások folyósítását. Így azok ugynevezett ösztönzési funkciója fokozatosan mérséklődött”.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest több ponton is változott: a Széchényi pihenőkártya elemi az élre kerültek, leszorítva onnan a céges autó használatot és a céges rendezvényeket is. Körülbelül a válaszadók fele használja az alábbi toplista elemeit.

1. Széchényi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
2. Mobiltelefonhasználat
3. Széchényi Pihenőkártya szabadidő alszámla
4. Széchényi Pihenőkártya szálláshely alszámla
5. Munkabér előleg

A választható juttatások kínálati elemeinél jól látszik a jogszabály változás hatása. A válaszadók 80 százaléka kínálja cafeteria rendszerében a SZÉP Kártya juttatást. Míg tavaly a bérként adózó pénz kifizetés – mint választható elem – követi a SZÉP Kártya juttatást, addig idén ez már csak a 7. helyre került. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás is leszorult az élről a 9-10. helyre, és a cafeteria választékként ezeket kínálók aránya is jelentősen csökkent.

1. Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla

2. Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla

3. Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla

4. Bölcsőde térítése

5. Óvoda térítése

6. Kulturális szolgáltatásra szóló belépő

7. Pénzjuttatás

„A válaszadóknál idén is magasabb volt azok aránya, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria keretet. Míg tavalyelőtt 2% nyilatkozott így, addig 2019-re a válaszadók 7 százaléka, 2020-ra 6 százalék nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Az átlagos bruttó juttatási keret 2020-ban a tavalyi értéknél alig alacsonyabb, 371.000 forintra tehető. A változás főként annak tudható be, hogy néhány munkáltató átstrukturálta az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját.” - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint - „A cafeteria index átlagos értéke az elmúlt évhez képest minimális értékkel csökkent. Ha azonban részleteiben vizsgáljuk, alapos fókusz eltolódást tapasztalunk a munkáltatói preferenciáknál.

Jól látszik, hogy a béren kívüli juttatások terén az egyedi, a személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Ezért önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ.

Átgondolást igényel, hogy évről évre csökken a munkavállalói preferenciák mérése, miközben a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják.  Emellett egyre hangsúlyosabb a munkáltatói preferenciák vizsgálata.

2020-ra jelentősen nőtt azok aránya, akik szerint a juttatásokra fordított többletmunka egyenértékű, vagy nagyobb hozzáadott értéket nyújt a dolgozói elégedettség növelésében, a HR szakterület elismertségének javításában, mint amennyi a befektetett túlmunka.