Tradíció és innováció – a turizmus új utakon

A Magyar Tudományos Akadémia ebben az évben is megrendezi a hazai tudományos élet kiemelt eseményét, a "Magyar Tudomány Ünnepe 2018" című országos és határon túli programsorozatot "Határtalan tudomány" mottóval. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi kara a programsorozathoz 2018. november 15-én (csütörtökön) előadásokkal és kerekasztal beszélgetéssel kapcsolódott, melynek központi témája „Tradíció és innováció – a turizmus új utakon” volt.

A konferenciát Dr. Káposzta József dékán és Dr. Szilágyi Tivadar tudományos dékánhelyettes nyitotta meg. A kar vezetője a rendezvény résztvevőit köszöntve hangsúlyozta, hogy a folyamatos megújulásra, az innovációra a felsőoktatásban is nagy szükség van, hiszen a hallgatók ma olyan intézményt választanak továbbtanulásuk helyszínéül, ahol piacképes és naprakész, a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket szerezhetnek, ami egyben a versenyszféra szereplőinek elvárása is. A Kar képzési struktúrája az elmúlt években éppen ezért jelentősen megváltozott, az egyik fő változást a gyakorlatorientáció erősítése jelenti, ami elképzelhetetlen a versenyszféra szereplőinek együttműködése nélkül. Mára a Gazdaságtudományi Kar négyezer hallgatójával nemcsak az Egyetem legnagyobb kara, de országos összehasonlításban is dobogós helyen van. A folyamatos fejlesztések eredményeként jelenleg öt képzési tudományterületen, öt felsőoktatási szakképzésen, tíz alapszakon (BA/BSc) és tíz mesterszakon (MA/MSc), továbbá számos szakirányú továbbképzésen és felnőttképzési tanfolyamokon szerezhetnek képesítést a hallgatók. A képzési paletta talán a turizmushoz kapcsolódóan a legteljesebb, ahol a hallgatók gyakorlati képzésében számos vállalkozás és turisztikai szervezet vesz részt.

A rendezvényen a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Dr. Guller Zoltán „A turizmus új utakon” címmel tartott előadását az új országmárka és országimázs film bemutatásával kezdte kiemelve, hogy egy jó országmárka a mai globalizált versenyben komoly versenyelőnyt jelenthet Magyarország számra. Ezért olyan országmárkát alkottak, amely képes megtestesíteni és megfelelően pozícionálni a magyar élménykínálatot, 1000 éves múltunkat, gazdag kulturális, természeti és építészeti örökségünket, a magyar vendégszeretetet, mindazt a sok csodát – középpontban a vizeinkkel – ami soha ki nem apadó forrása lehet turizmusunknak. A ma tradíciója egykor innováció volt. A ma innovációja a jövő tradíciója – mondta a vezérigazgató.  Budapest hazánk legerősebb márkája, de nem csak fővárosunkra, hanem hazánk minden szegletére és térségére büszkék vagyunk, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség mindent megtesz azért, hogy Magyarország egészét felhelyezze a turisták térképére, hogy a külföldi és hazai turisták szemében is bakancslistás hely legyen a Balaton, a Dunakanyar, a Tokaji borvidék, a Hortobágy, a Mátra és a Bükk és még számos gyönyörű helyünk  – hangsúlyozta. 2017 minden idők legjobb éve volt a turizmusban, és azt reméljük, hogy ugyanezt mondhatjuk majd 2018-ról is – tette hozzá Dr. Guller Zoltán. A teljesítménymutatók rövid ismertetését zárva kiemelte, hogy a ma 400 ezer embernek munkát adó turizmus szektornak szüksége van jól képzett, nyelveket beszélő és elkötelezett fiatalokra, így a turisztikai képzés minősége meghatározó.

Géczi Mónika, az Oktatási Hivatal Szakmai Gyakorlatok és Duális Képzések Osztályának vezetője a tudomány és a gyakorlat együttműködésének lehetőségeiről és szükségességéről a duális képzések tükrében beszélt. A felsőoktatásban már bent lévő Y és a jövő Z generációjának igényei már mások, mint a korábbi generációké voltak. A hallgató a digitális világban él, gyakorlatias, élményszerű oktatást vár el. Sikerre a kutatás, oktatás és gyakorlati projektek szinergiáját biztosító képzések számíthatnak, melyekben a kompetenciák fejlesztését a szakmai gyakorlati hely (a vállalkozás vagy szakmai szervezet) és a képzésért felelős tanszék munkatársai közösen, együttműködve valósítják meg – mondta az osztályvezető. Néhány jó gyakorlatot kiemelve lehetőségként szólt a pedagógiai és pszichológiai felkészítő mentortréningekről, a projekt alapú workshopokról és alkotótáborokról, a közös szakmai rendezvényekről és beiskolázási programokról, valamint az Open Online oktatásról is.

Magyar Csaba, a Danubius Hotels Zrt. központi revenue managere és CRO igazgatója „A digitális turizmus – a turizmus (r)evolúciója” című előadásában a digitalizáció három fontos területéről, az értékesítésről és disztribúcióról, a bevétel optimalizálásról, valamint az on-line marketingről beszélt. Néhány kutatási eredményt kiemelve hangsúlyozta, hogy a turisztikai foglalások 60%-a online formában, az internetes forgalom 50%-a mobil eszközökről történik. A vendégek 85%-a elolvassa a szálláshelyekre vonatkozó online véleményeket és amennyiben azok nem jók, nagyrészük akár meg is változtatja eredeti tervét. Érdekességként megemlítette, hogy az olyan mobil eszközök, mint például az iPhone már olyan számítástechnikai kapacitással rendelkeznek, mint amivel az első embert a Holdra küldtük. Az általa képviselt cég elkötelezett a digitális turizmus és a technológiai innovációk irányába és biztatja erre a szakma valamennyi szereplőjét – fejezte be előadását az igazgató.

Dr. Újváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély és hatvani Grassalkovich kastély ügyvezető igazgatója „Innovatív prezentáció hagyományos környezetben – a 21. századi örökségturizmus” címmel tartott előadást. A 1009/1994 (II.3) Kormányhatározat preambuluma kinyilvánította azt a szándékot, hogy a gödöllői Grassalkovich Kastélyegyüttes „minden elemében a magyar kultúra, művészet, szellemiség és annak vonzerejéből táplálkozó kulturális és konferencia turizmus élő kastélyává, a nemzetközi és belföldi piacon is keresett, üzletileg működőképes komplexummá váljék” – kezdte előadását az igazgató. Ehhez a piacot folyamatosan figyelő, annak változásait követő marketing és üzemeltetési megoldások kellenek. A konkurenciát nem más kastélyokban kell látni, hisz valójában minden, és mindenki – köztük a múzeumok, mozik, állatkertek, fürdők, plázák vagy sportesemények - versenytárs, aki a szabadidőre, szórakozásra költhető pénzt és időt célozza meg – hangsúlyozta, majd bemutatta a Kastélyok innovációit a közelmúltból, külön is kitérve a korosztályos igények kielégítésének szükségességére és a nemrég debütált, de máris óriási sikereket elért „Classic is cool” programra. A 21. századi kulturális menedzser valójában csomagoló technikus, aki ugyanazt a tartalmat (történetet, tárgyat, képet…) akarja megmutatni, de elfogadja hogy máshogy (más eszközzel, más előadással, más program keretében) – zárta előadását.

Dr. Molnár Csilla, a Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet egyetemi docense egy tradicionális turisztikai termék – az egészségturizmus – kihívásait és lehetőségeit számos külföldi és hazai jó gyakorlat ismertetésével mutatta be. Kiemelte, hogy az „új” fogyasztók új és újragondolt szolgáltatásokra vágynak, melyekben az élménynek kiemelt szerepe van. Az egyediség és a minőség sikert meghatározó szerepét hangsúlyozva a különleges adottságokra fókuszáló, differenciált termékfejlesztés, valamint az innovatív létesítmény-, szolgáltatás- és termékfejlesztés, továbbá a piacok diverzifikálása szükségességét hangsúlyozta. Ne jók akarjunk lenni, legyünk a legjobbak! – fejezte be prezentációját.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen a SZIE Turizmus-vendéglátás szak duális partnerintézményei, több nagy szakmai szervezet és vállalkozás képviselője és vezetője egyeztettek az elmélet és gyakorlat helyes arányát, egymásra épülését biztosító együttműködés lehetőségeiről és megvalósulási formáiról. A jó hangulatú, számos gondolatot és ötletet felvető kerekasztal résztvevői megállapodtak az együtt gondolkodás továbbfolytatásáról, esetleges közös képzések kidolgozásáról és a szakmai kapcsolatok tovább erősítéséről.