Tormay Béla emlékülés a Gödöllői Királyi Kastélyban

Tormay Károly orvos (1804-1871) hozta létre 1849-ben, az isaszegi csata idején a gödöllői kastély 400 ágyas hadikórházát. Emlékét őrzi a róla elnevezett Tormay Károly Egészségügyi Központ a városban.

A Magyar Orvostörténelmi Társaság május 7-én a névadó fiára, Tormay Bélára (1839-1906) emlékező kihelyezett tudományos ülést tartott a Barokk Színházban. A vendégeket, köztük Schulteisz Emil volt egészségügyi minisztert Szabadfalvi András, a Tormay Károly Egészségügyi Központ igazgató főorvosa, Pintér Zoltán alpolgármester, Révész T. Mihály kastélyigazgató és Solti László, a Szent István Egyetem rektora köszöntötte.

 Tormay Béla okleveles mezőgazdaként 1858-ban engedélyt kapott arra, hogy az állatorvosi tanfolyamot két év alatt végezhesse el. 1873-1880-ig nyilvános rendes tanár volt a SZIE Állatorvos-tudományi Kara jogelődjének állattenyésztés-tani tanszékén. 1875-1888 között az Állatorvosi Tanintézet igazgatója. Erőfeszítései tették lehetővé, hogy az intézmény 1881-re a Steindl Imre által tervezett, a Rottenbiller és az István utca találkozásánál felépült pavilonokba költözhessen, ahol az Állatorvos-tudományi Kar ma is működik Budapesten. Szervező munkája nyomán az oktatásban uralkodóvá lett a tudományos jelleg. 1880-ban igazgatói és tanári feladatai mellett bízták meg a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állattenyésztési osztályának szervezésével, 1886-ban már az összes gazdasági szakiskolák és akadémiák igazgatója lett. A mezőgazdasági szakoktatás első vezetője hazánkban. 1902-ben lett akadémikus.

Karasszon Dénes egyetemi tanár (ÁOTK) előadásában Tormay Bélát a magyar állattenyésztés felvirágoztatójaként mutatta be. Az volt a meggyőződése, hogy a tenyésztésben orvosi szemléletet, orvosi gondolkodást és orvosi etikát kell követni. Más szóval az állatorvosoknak kell vezető szerepet kapniuk az állattenyésztésben. A hazai szarvasmarha állomány javítását korában az a körülmény is elősegítette, hogy kortársaként lépett fel Pasteaur, a védőoltások kidolgozója.

Sótonyi Péter egyetemi tanár (ÁOTK) A magyar állatorvos képzés útjai című előadásában közel háromszáz éves folyamatot ismertetett, bemutatva azt is, hogy az orvosi és az állatorvosi hivatás korábban nem különült el olyan élesen egymástól, mint napjainkban. Kapronczay Károly, az Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár ny. főigazgatója a hatósági állatorvosi intézmény kialakulásáról tartott előadás.

A tudományos ülés végén Szabadfalvi András felolvasta Ritoók Zsigmond filológus, akadémikus, Tormay Béla dédunokája levelét. Őt is meghívták ugyanis a rendezvényre, de ő ezzel egy időben az MTA közgyűléséhez kapcsolódó fővárosi konferencián vett részt.