Vissza a normál nézetre

TDK fórum Győrben: Tehetséggondozás – versenyben

A felsőoktatás jövőbeli szerkezetének és finanszírozásának alapja a minőség, a kiválóság és a tehetséggondozás lesz. Az állam az ösztöndíjas hallgatói keretszámokat oda koncentrálja, ahol a képzés a legmagasabb színvonalú, mondta dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár október 26-án Győrben, a Hallgatói kiválóság – tehetséggondozás – TDK címmel a Széchenyi István Egyetemen kezdődött kétnapos fórumon, amin egyetemünk több képviselője is részt vett.

A tanácskozást az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a jövő évi XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára történő felkészülés jegyében rendezte mintegy 250 résztvevővel, különb-különb megoldásokat keresve arra, hogy miként lehet a képességeikkel már a közoktatásban kitűnő fiatalokat a felsőoktatásban is segíteni úgy, hogy ne vesszen el egyetlen tehetség sem. A résztvevők megismerkedtek a köznevelési törvény és a nemzeti alaptanterv tehetséggondozási elemeivel és a diákköri dolgozatok online regisztrációs rendszeréről tartott gyakorlati bemutatón vettek részt. Az utóbbi azért is lényeges, mert – mint dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke, egyetemünk rector emeritusa elmondta -, a következő konferencia 15 százalékkal erősebb lesz a XXX. Jubileumi OTDK-nál, amit 2011-ben rendeztek meg. A tudományterületi döntőkbe kétszáz helyi konferencián (köztük mintegy 10 határon túlin) bemutatott és még bemutatandó 13 ezer dolgozatból a legjobb ötezer szerzőjét várják.

A tízéves Széchenyi István Egyetem számára megtiszteltetés, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanács – a hallgatói tudás gyarapításának egyik szervezője – az eszmecsere színhelyéül választotta, mondta köszöntőjében dr. Rechnitzer János általános- és tudományos rektorhelyettes. A professzor arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy a győri univerzitás 12 ezer hallgatójából 7500 nappali tagozaton tanul. A tudományos diákköri konferenciákra 2-300-an jelentkeznek. A tehetséggondozás másik pillérét öt szakkollégium alkotja.

A magyar felsőoktatásban egyszerre jelentkezik a diplomagyárakban kiadott diplomák gyenge tudásfedezete és - az egyetemek-főiskolák évtizedes alulfinanszírozottság ellenére - a nemzetközi tudományosságban is jegyzett, elismert teljesítmény, mondta dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, aki maga is diákkörös hallgató volt. Leszögezte, hogy a hazai felsőoktatás jövőbeli szerkezetének és finanszírozásának alapja a minőség, a kiválóság és a tehetséggondozás lesz. Ennek a megvalósítása azonban több éves folyamatot igényel. Az állam az ösztöndíjas hallgatói keretszámokat oda koncentrálja, ahol a Felsőoktatási Tervezési Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Akkreditációs Bizottság értékelései, a tudományos diákköri mozgalom eredményei valamint a kormányzat elemzései szerint a képzés a legmagasabb színvonalú.

A közeljövőben az új nemzeti felsőoktatási törvény alapján megjelenik a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló kormányrendelet és már a jövő évben tízmilliárd forintos keretből részesülhetnek támogatásban a minőségi kritériumoknak megfelelő kiemelt intézmények - kutatóegyetemek, karok és az alkalmazott kutatások főiskolái. Jelenleg zajlik az intézmények minősítése.

Emellett a tehetséggondozást segíti a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében idén elindult Nemzeti Kiválóság Program hallgatói és kutatói személyi támogatását, nemzetközi mobilitását előmozdító pályázatai 11 milliárd forint forrást tartalmaznak.

A helyettes államtitkár arról is szólt, hogy a tehetséggondozásban sem minden új találmány. A diákköri munka szép és dicséretes hagyomány, biztos eleme a magyar felsőoktatásnak, amire méltán lehet büszke Magyarország. Kevés olyan kolléga van aki nem vett volna részt benne. Befejezésül hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a tehetséges fiatalok éljenek a támogatási lehetőségekkel, és hogy oda jussanak el a támogatások, ahol azok a legtöbbet használnak.

Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy az alsó tagozaton a mindennapos testnevelés mellett mindennapos művészeti nevelésre is szükség van. Felső tagozaton a természettudományos és műszaki érdeklődést kísérletes természettudományi gyakorlatokkal kell felkelteni illetve fenntartani, hogy meglegyen a szükséges hallgatói utánpótlás. Azok tehetséggondozásával is foglalkozni kell, akik a 4. vagy 6. osztály elvégzése után nem mennek el középiskolákba, hanem eredeti iskolájukban fejezik be a nyolc osztályt.

Az országos középiskolai tanulmányi versenyek eredményes résztvevőinek a tudományos diákköri munkába hívása már megvalósult. Az OFI-hoz került a Nemzeti Tehetség Program Iroda. Az iroda munkája is azt a célt szolgálja, hogy egyetlen tehetséges gyermek sem vesszen el. Végig lehet és kell is követni, hogy kik azok, akik valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Ezt az adatbázist a felsőoktatás számára hozzáférhetővé kell tenni. A pedagógusok tehetségfejlesztő munkáját is el kell ismerni.

A TDK a tehetségek versenye és nem az intézményeké, de mégis foglalkozni kell az egyes karok, egyetemek és főiskolák eredményességi mutatóinak alakulásával annak érdekében, hogy kitűnjön, merre érdemes fejleszteni az oktatást és a kutatást. Dr. Dombi József egyetemi tanár, matematikus erről tartott előadást hat évre – három konferenciára – kiterjedő adatok feldolgozása és elemzése alapján. Kiemelte: a TDK 62 éves hagyományát sok ország megirigyelné. Ez egy minőségbiztosított tudományos fórum; a díjak száma korlátozott, a munka felügyelői országosan elismert szakemberek. A professzor orientáló csoportokba osztotta a karokat, hangsúlyozva, hogy a diákköri konferenciák eredményei alapján elsődlegesen az oktatásról és a kutatásról lehet véleményt alkotni az egyes egységekben.

Szekcióülések után dr. Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Tanács munkájáról, a tehetséggondozást segítő lehetőségeiről szólt a csökkenő felvételi keretszámok mellett. Mint rámutatott, a testület az oktatási kínálat munkaerő-piaci megfelelése érdekében tevékenykedik. Mivel közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzés nincs Magyarországon és felelősen nem is mondható meg, mi várható, az elhelyezkedések adataiból igyekeznek megfelelő következtetéseket levonni. Az FTT Szakmai döntés-előkészítő szervezete a Felsőoktatási Tervezési Központ. Feladatai közé tartozott a nyáron elkészült intézményfejlesztési tervek elemzése, értékelése. E munka során fontos szempont volt az egyetemek és főiskolák tehetséggondozási tevékenységének megítélése.

A TDK-fórum első napi tanácskozását zárva dr. Szendrő Péter elmondta, az intézményekben dől el a tehetséggondozás, de azt a diákköri konferenciák országos versenye élteti és működteti.

*

Szombaton elsőként dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást a kutatóintézetek és az egyetemek felsőoktatási tehetséggondozásban megvalósuló együttműködéséről.

Az akadémikus eredményesnek nevezte az MTA azon kezdeményezését, hogy kutatóhelyi állásokat ajánlott a doktorképzésben résztvevő fiataloknak. Ez közel 3000 doktoranduszt érintett húsz év alatt, s 47 százalékuk végzés után a kutatóintézeti hálózatban maradt.

A doktori fokozatot szerzett kutatók hazahívását illetve itthon tartását szolgálja az MTA Lendület programja. Jelentős lehetőséget kínálnak a fiatalok számára a támogatott akadémiai kutatócsoportok. Évente 50-70 csoport részesül ebben az 5-5 évre szóló forrásban.

Dr. Németh Tamás arra is kitért, hogy a rendszerváltást követően a hallgatók létszámának megugrásában az is szerepet játszott, hogy a lehetőségből korábban kimaradt korosztályok képviselői jelentkeztek és felvételt nyertek. Napjainkban elsősorban már csak a középiskolákból kikerülő fiatalokkal számolhat a létesítményeiben jelentősen gazdagodott felsőoktatás. A népesség csökkenése nem csak magyar jelenség. Így fordulhat elő, hogy a burgenlandi általános iskolák Magyarországról is fogadnak diákokat. A középiskolások nemzetközi mobilitása is jelentkezik. Ebben a helyzetben rendkívül ellentmondásos, hogy egy-egy szak túl sok felsőoktatási intézmény kínálatában szerepel, hiszen magas színvonalú oktatásuk nem oldható meg mindenütt. Műhelyekre van szükség, olyan tudós emberekre, akik magukhoz vonzzák a hallgatókat.

A tudományos diákkör a tehetséggondozás nagy múltú, bővülni akaró formája. Tanárai nagyon erős személyiségek; szívesen vállalják a feladatot és végzik a munkát, a hallgatók számára pedig vonzó, mert pályára irányítja őket, hangsúlyozta az akadémikus.

Betegsége miatt az eszmecserén nem tudott részt venni dr. Kis Norbert egyetemi docens, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki helyett dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke mondta el, hogy a diákkörös hallgatók számára új nemzetközi mobilitási lehetőségek nyílnak a közeljövőben. A tagozati első helyezettek, a Pro Scientia Aranyérmesek - ha még hallgatói státuszban lesznek -, tanáraik segítségével jó eséllyel pályázhatnak majd külföldi ismeretszerzésre.

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elsőként arról adott tájékoztatást, hogy a felvi.hu mintájára, mely honlap bárki számára érdemi információkat szolgáltat a hazai felsőoktatás világából, létrehozták az oktatas.hu portált, amely hasonlóképpen közzéteszi a közoktatást adatait. Hozzátette: ezek az adatbázisok már évek óta rendelkezésre álltak, de ilyen formában nem voltak elérhetők a nyilvánosság előtt. Talán nem is kell hangsúlyozni, milyen sokat jelenthet a felsőoktatási intézmények beiskolázási munkájában, ha kikereshető például, mely középiskola miként szerepelt az országos tanulmányi versenyeken.

A felvételi eljárás során elérhető 500 pontból 100 szerezhető többletpontok révén. Az országos középiskolai tanulmányi versenyek pluszpontjainál csak az olimpiai játékokon elért 1-6. hely nyom többet a latban, mondta a továbbiakban az Oktatási Hivatal elnöke. A középiskolások országos tudományos diákköri konferenciáin szerzett első hely többletpont értéke jövőre emelkedni fog.

Dr. Princzinger Péter rámutatott arra is, hogy a tudományos utánpótlás piramisa az OKTV, a TDK és doktorképzés köveiből épül. A felsőoktatás egyik funkciója saját utánpótlásának megteremtése. A nemzeti felsőoktatás kiválósági rendszerében a szakkollégiumok kötelező minősítésen esnek át. A felsőoktatási információs rendszer fejlesztése során az intézmények tudományos diákköri aktivitását és az egyéni eredményeket is figyelembe veszik, hiszen ezek is hatással vannak azokra a teljesítménymutatókra, amik támpontot adnak az értékeléshez, az ösztönzéshez és a tervezéshez.

Az OTDT és az Oktatási Hivatal tavaly kezdte el azt a pilot projektet, ami a tanács által kezdeményezett Tehetségútlevél program bevezetője. Dr. Cziráki Szabina, az OTDT titkára elmondta, hogy a hivatal az OTDT rendelkezésére bocsátotta a 2010. és 2011. évi OKTV döntősök listáit. Ezeket elküldték az intézményi TDK elnököknek, azzal a felkéréssel, hogy vegyék fel a kapcsolatot az időközben felvételt nyert hallgatókkal és kapcsolják be őket a diákköri életbe, segítsenek nekik kutatási témát és témavezetőt találni. Az OTDT mintegy 600 diák adatait küldte el és a kezdeményezés sikerét jelzi, hogy 67%-uk be is kapcsolódott a mozgalomba. Ez azért is jelentős eredmény, mert az első évfolyamon még nehéz megtalálni a tehetséges hallgatókat. Az OTDT az Arany János Tehetségkutató Programok végzett diákjainak bekapcsolódását is segíti; az így ajánlott fiatalok több mint fele jelentkezett a diákkörökbe. A folytatásban az OTDT minden érintett középfokú oktatási intézménnyel és az országos versenyek rendezőivel is felveszi a kapcsolatot. A Tehetségútlevél program révén az egyes műhelyekben több idő juthat a konkrét tehetséggondozásra.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet új szervezeti struktúráját és tehetséggondozási feladatvállalásait ismertette dr. Szvathné dr. Szalay Márta mb. szakmai szolgáltatási főigazgató-helyettes. Az OFI alapfeladatát a magyar közoktatás, esetenként a felsőoktatás fejlesztése érdekében végzett kutatási, fejlesztési, innovációs és szolgáltatási tevékenység jelenti. Az intézet tevékenysége közoktatási és felsőoktatási kutatásokra és fejlesztésekre, nemzetközi elemzésekre, az oktatásirányítás szakmai döntéseit előkészítő szakértői tevékenységekre, adatszolgáltatásokra, valamint a szakmai eredmények gyakorlati bevezetésének elősegítésére terjed ki.

Dr. Dobos Krisztina, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ mb. igazgatója a Nemzeti Tehetség Programról adott tájékoztatást. A többi között javasolta a tehetséges diákok társadalmi felelősségének növelését – például a tehetséges középiskolások segítése révén -, s azt is hangsúlyozta, hogy fontos a tehetség hasznosulását segítő környezet kialakítása. A Nemzeti Tehetség Fejlesztési Központ 2011-12 évi pályázatain 827 pályázó kapott 612 millió forintot, ezek a támogatások 300 ezer gyermeket érintettek.

A Campus Hungary Programról Rácz Szilvia, a Balassi Intézet projektmenedzsere adott tájékoztatást. A program célja az, hogy a hallgatók, oktatók és más felsőoktatási dolgozók minél nagyobb számban jussanak el külföldre, hozzájárulva a magyar felsőoktatás nemzetköziesedéséhez.

A TDK-fórumon beszámoltak az előző napi szekcióüléseken elhangzottakról. Dr. Balogh Judit egyetemi docens, az OTDT elnökségének a tagja a Társadalomtudományok, dr. Pénzes Béla egyetemi tanár, az OTDT elnöke az Élettudományok, dr. Weiszburg Tamás egyetemi docens, az OTDT alelnöke az Élettelen természet- és műszaki tudományok szekcióüléseit vezették. A javaslatok az OTDT elnökség is megtárgyalja. Örömteli, hogy a fórumon és a szekcióüléseken is részt vettek a határon kívüli magyar diákkörök képviselői.

Zárszavában dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke úgy összegzett, hogy a tanácskozás minőség, mobilitás és kontinuitás témaköreiben a szakterületek legautentikusabbak képviselői adtak tájékoztatást. Az elhangzottak szerint a kormányzat elfogadta a tudományos diákkörök üzenetét, mi szerint a felsőoktatási intézmények megítélésénél alapvető szempont a kibocsátott diplomák tehetség összetétele. Ebben pedig meghatározó a diákkör szerepe. Örömmel tapasztalták, hogy a külhoni diákkörök felkészültek a magyarországi megmérettetésre. Befejezésül köszönetét és nagyrabecsülését fejezte ki a házigazda Széchenyi Egyetemnek a rendezésért, és azért is, hogy külön köszöntötték az egyetem Mestertanár elismerésben részesült oktatóit és Pro Scientia díjas hallgatóit, akikről kiállítás is készült.

Kép és szöveg: Balázs Gusztáv