A Szent István Egyetem a Naszály-Galga TISZK-ben

A Naszály-Galga Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) „Partnerség a szakképzésben” címmel konferenciát rendezett március 9-én a váci művelődési központban. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Solti László rektor és dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke. Az eszmecsere egyik előadását dr. Szabó István, a Gépészmérnöki Kar dékánja tartotta.

Az egyetem 2009 novemberében a TISZK harmadik fenntartójává vált a megyei és a váci önkormányzat mellett. E kapcsolat alapján meg kívánja szervezni és be akarja indítani a központtal közös felsőfokú szakképzést, ami összekötheti a középfokú szakképzést és a felsőoktatást. Napjainkra a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik követelményévé vált az élethosszig tartó tanulás. Az egyetem közreműködése elősegítheti, hogy még több jól képzett szakember keresse boldogulását a váci kistérségben.

Dr. Solti László köszöntőjében elmondta, hogy rektori pályázatában is célul tűzte ki az egyetem és a gyakorlat közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését, ami persze az egész magyar felsőoktatás számára időszerű feladat. Nem elég azonban hiányolni a felsőoktatás gyakorlati jellegét, hanem meg kell tudni mondani milyen szakemberek képzését várják a munkaadók az egyetemektől.

A Naszály-Galga TISZK-kel való kooperáció kapcsán dr. Solti László utalt arra a közismert tényre, hogy Magyarországon a felsőoktatás kapacitása jócskán meghaladja az igényeket, ugyanakkor óriási, már-már a tőkebefektetéseket gátoló hiány mutatkozik a szakmunkásokban. A Szent István Egyetem a szakképzésbe való bekapcsolódással mérsékelheti ezt a hiányt – ezzel az országon segít –, ugyanakkor nem titkoltan saját hallgatói utánpótlását is bővítheti.

Dr. Szűcs Lajos a szakképzés jogszabályi környezetének bizonytalanságaira, valamint az abból fakadó problémákra hívta fel a figyelmet. További nehézségként említette a munkaerő-piac kereslet-kínálati aránytalanságát, a szétaprózott intézményi hálózatot, a minőségi gyakorlati képzés hiányát.

Dr. Szabó István dékán arra figyelmeztetett, hogy a jövőben csökkeni fog a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, ezért álláspontja szerint a főiskoláknak és az egyetemeknek csak a töredéke tud majd fennmaradni. A Szent István Egyetem mindent megtesz jövőjének biztosításáért, többek között ezért is társult a váci Naszály-Galga TISZK-kel, amely regionális oktatási központ.

A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara 40 olyan céggel áll napi kapcsolatban, melyekhez hallgatókat küldenek gyakorlatra. A versenyben való talpon maradáshoz az egyetemeknek minél közelebb kell menniük a munkaerő-piachoz. Ezért is fontos munkájukban a regionalitás erősítése. A kar például Békés megyétől Nógrádig mindenütt meg akarja vetni a lábát, stratégiai partnerség kialakítására törekszik. Bár a SZIE számára kedvező, hogy sokan akarnak a Közép-Magyarországi Régióban diplomát szerezni, az ország távoli pontjain meghirdetett képzési ajánlataival mégis a társadalmi igazságosságot kívánja erősíteni.

Dr. Szabó István ismertette a SZIE képzési kínálatát. A felsőfokú szakképzés reagálhat a leggyorsabban a piac igényeire. A képzési piramis csúcsán elhelyezkedő doktori képzés megléte viszont az egyetem hosszú távú fennmaradásának a feltétele, hangsúlyozta.

Kiemelten foglalkozott a dékán előadásában a felnőttképzéssel, amely a tőlünk fejlettebb országokban az egyetemek bevételeinek jelentős részét adja.

Magyarországon a felnőttképzésben még tartózkodás érezhető az egyetemekkel szemben, mert a lehetséges tanulók túl magasnak vélik az elvárásokat a számonkérés során. A tanároknak sincs könnyű dolguk a felnőttképzésben, mert „le kell lépniük a katedráról, oda kell állniuk a megmunkáló gép mellé, s szembe kell nézni azzal, hogy egy adott területen a diák felkészültebb lehet náluk”. A felnőttképzés módszertanát és technológiáját is el kell sajátítani.

A felnőttképzés a tudás demokratizálódásának eszköze is. A Szent István Egyetem ezt szem előtt tartva a Magyar Televízióban rendszeresen sugárzott televíziós sorozatokat készített.

Előadása végén dr. Szabó István elmondta, hogy az egyetem oktatási programok közös kidolgozása és benyújtása, a gyakorlati kapacitások hasznosítása, a tehetséggondozás, a tanárok képzése (beleértve a doktori képzését is) terén kíván együttműködni a Naszály-Galga TISZK-kel.

Azért van szükségünk TISZK-ekre, mert a szülők és a diákok igénye gyakran köszönőviszonyban sincs a munkaerőpiac és a társadalom valós igényeivel, hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője. Aláhúzta, hogy a kamarák több éves figyelmeztetésének ellenére a hazai iskolák nem képeznek elegendő számú hegesztőt, forgácsolót, kőművest, ápolót és villanyszerelőt, így az első két szakmából szinte az egész országban hiány van. A szakember óriási problémának nevezte, hogy az iskolarendszeren belüli és kívüli képzés nem épül egymásra.

Vác és környéke szerencsés helyzetben van, ugyanis számos munkahelyet tud biztosítani, a város emellett azért dolgozik, hogy a szakképzés is megfelelő legyen, jelentette ki a TISZK egyik alapítója, dr. Bóth János, Vác polgármestere.

*

Február végén hirdették ki, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának pályázatán „A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása • TISZK rendszerfejlesztése a közép-magyarországi régióban" elnevezésű pályázatával 245 millió forintot nyert a Naszály-Galga TISZK. A vissza nem térítendő támogatást a központnál és partnerintézményei egy részénél, 3 partneriskolában használják majd fel.

Balázs Gusztáv felvételei