A gazdasági haszonállatokkal való megfelelő bánásmód nemcsak az élelmiszer-termelés során fontos, hanem azoknál a vizsgálatoknál, kísérleteknél is, amelyek nélkülözhetetlenek e területek fejlesztésénél. Erre hívják fel a figyelmet a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének kutatói az április 24-i Kísérleti állatok világnapja kapcsán.
Amikor kísérleti állatokról beszélünk, rendszerint egerek, patkányok és egyéb laborállatok jutnak eszünkbe, holott gazdasági haszonállatainkkal is számtalan vizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy tartás- és takarmányozás-technológiájukat úgy tudjuk alakítani, hogy jóllétük és termelésük megfelelő szinten tartása, fejlődése lehetővé váljon.
Hogy a gazdasági-termelési folyamatokat és azok változtatási lehetőségeit tanulmányozni tudják, a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének kutatói számos vizsgálatot a gyakorlatban, vagyis termelőüzemekben hajtanak végre, ahol szintén fontos tekintettel lenni az emberek és állatok etikus kapcsolatára. A faji sajátosságoknak megfelelő tartási körülmények a kezelés során, illetve a kísérletben résztvevők egészsége és biztonsága elsőrendű kritérium, hiszen a megbízható kísérleti adatok, megfelelő minőségű oktatási és teszteredmények létrejötte a fenti tényezők komplex rendszerének függvénye.
Az Intézetben folyó vizsgálatok igen sokrétűek. Dr. Póti Péter intézetigazgató például igen behatóan foglalkozik több fajjal kapcsolatban az alom- és trágyakezeléssel, melynek jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy a megfelelő alomminőség segíti az állat egészségének fenntartását tőgy- és lábegészségügyi szempontból. A tőgy- és lábvégproblémák kezelése jelenleg fontos részét képezik az állategészségügyi problémáknak, amelyek megelőzése az állatok jóllétének és az egészséges élelmiszer-alapanyag termelésének gyakorlati előfeltétele: egészségesebb környezetben egészségesebb lesz az állat. A megfelelő technológiába illeszthető alomkezelés közvetlen környezetre gyakorolt hatása az, hogy minimalizálható az üvegházhatású gáz kibocsátás, és kedvezően alakul a mikrobiológiai környezet. Ez egyrészt az állatok egészségi állapota szempontjából döntő fontosságú, másrészt kedvező a későbbi trágyakészítés szempontjából is. A megfelelően kezelt alom alapja a kiváló minőségű szervestrágya előállításnak. A garantáltan kiváló minőségű kezelt szervestrágya pedig nélkülözhetetlen a termőtalajok védelme, így az ökogazdálkodás szempontjából is.
Ezek a kutatások sokrétűen kapcsolódnak a napjainkban igen sokat emlegetett téma, a precíziós állattartás, illetve a SMARTfarming rendszereihez, amelyek részben szintén azt szolgálják, hogy az állat környezetét minden esetben az állományok vagy egyedek aktuális kor, ivar, termelési szinti igényeihez tudják igazítani, mindezt objektíven mérhető adatok alapján. Mindezek a vizsgálatok nemcsak zártrendszerű, hanem gyepre alapozott állattartásra is kiterjednek. Az így kapott eredmények nemcsak az állatok jóllétre, termelésére hatnak kedvezően, hanem a környezetre és a munkavégzés hatékonyságra is.
Dr. Kovács-Weber Mária és Pap Tibor István jelenlegi vizsgálataik keretében eltérő fényforrások hatásainak vizsgálatát végzik baromfi fajokban. A LED-es fényforrások beemelése az állattenyésztésbe is hatalmas lehetőségeket rejt magában, ami különösképpen érdekes lehet a baromfiágazat számára, mint a madarak fiziológiai folyamatait leginkább befolyásoló tényezőként. Ezeknek az új világítási technológiáknak az alkalmazása azonban számos kérdést is felvet, mert sok esetben nem ismerjük, hogy milyen hatást gyakorolnak az állatokra.
Abayné Dr. Hamar Enikő sportlovakon végzi vizsgálatait, amelyek jelenleg igen népszerűek, azonban nem hagyományos haszonállatként, hanem társállatként. A sportlovak terhelése elsősorban a versenysportokban igen jelentősnek mondható, ez a teljesítmény-orientáltság pedig annak ellenére ró nagy terhet a lovak fiziológiai folyamataira, hogy gazdáik legtöbbször kincsként tekintenek rájuk. Emellett ráadásul tartástechnológiájuk is igen sokféle lehet, ám azok közül nem mindegyik felel meg számukra maradéktalanul. Abayné Dr. Hamar Enikő többek között e tartástechnológiák összehasonlítását végzi, elsősorban a lovak fiziológiai reakcióin keresztül.
Kecske és juh fajokban Dr. Pajor Ferenc és Dr. Bodnár Ákos a tőgyegészséget befolyásoló tényezőket értékelik, mivel ez a tejminőséget nagymértékben befolyásolja feldolgozhatóság szempontjából. Vizsgálataik kiterjednek azon takarmányozás-élettani tényezőkre is, amelyek a tej bioaktív anyagainak takarmányozással történő dúsítási lehetőségeit tárják fel. Ezek a bioaktív anyagok az állatok fiziológiai folyamataira is igen jótékony hatással vannak, továbbá a funkcionális élelmiszerek előállításának alapját képezik.
Szabó Rubina Tünde modellkísérletekben vizsgálja egyes mikotoxinok DNS-károsító hatásait pecsenyecsirke állományokban. A mikotoxinok a mikroszkópikus gombák másodlagos anyagcseretermékei, amelyeket bizonyos klimatikus viszonyok között termelnek. Adott évben termelt gabonáknak akár nagyobb hányada is szennyezett lehet mikotoxinokkal, ami alól sajnos a humán táplálkozásra szánt gabona sem mentesül. További sajnálatos tény, hogy valóban DNS-szintű károsodásokat okoznak egyes anyagcserefolyamatok károsítása mellett. Ezek hatásmechanizmusának feltárása segíthet abban, hogy állataink takarmányozása számukra megfelelőbb legyen és nem utolsó sorban egészséges élelmiszert tudjunk előállítani.
Dr. Egerszegi István gazdasági haszonállatok non invazív vizsgálati lehetőségeit fejleszti, végzi, amely vizsgálatok nem járnak igen komoly stresszt okozó fizikai behatással, hanem ugyanazon eredményekhez, adatokhoz pl. ultrahangos eljárással jut hozzá. Ilyen a vemhesség diagnózis, a petefészek aktivitásának vizsgálata, illetve a hústermelés előrejelzése.
Albert Fruzsina – Dr. Egerszegi István témavezetésével malacok választáskori hasmenésének megelőzési lehetőségeit tárja fel gyógynövény kombinációkkal, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos kórképek ne alakuljanak ki a választáskor.
Fentiek alapján elmondható, hogy az állatok védelme – legyen az termelő vagy kísérleti állat – termelési környezetük védelmén, élettani folyamataik megismerésén keresztül is megvalósul. Ebben a munkában a kutatók igyekeznek olyan etikus ember-állat kapcsolatra törekedni, ami méltó ahhoz, hogy élelmiszertermelésünk fehérjeprodukciójának nagy részét nekik köszönhetjük.