A robotok már valóban a spájzban vannak

Amikor ezeket a sorokat írom, egy kvadrokopterrel nézek farkasszemet, amely az ablak előtt lebeg. Az épület előtt egy 10 tonnás, vezető nélküli traktor egykedvűen kerülgeti az elé helyezett bójákat. Az én időmben még nem nevezték tanítási órának, ha a diákok távirányításos eszközökkel játszottak. Napjainkban már senki sem lepődik meg azon, ha egy hűtőszekrény tejet rendel az interneten, mert a gazdája által „tejesnek” kijelölt polc üres. A jövő elkezdődött. Mást értünk már iparszerű élelmiszertermelés alatt is, mint az 1970-es években. Nem az üzemméret, hanem a termeléstechnológia számít. A mai traktor egy bonyolult mechatronikai eszköz, amely kommunikál a szervizzel, az irodával, a vele egy munkacsoportban dolgozó többi traktorral, és intranetes kapcsolatban áll az általa vontatott munkagéppel. Csak így lehet az állandó termékminőséget garantálni. Az oktatásból is olyan szakembereknek kell kikerülnie, akik ezt a technológiát képesek üzemeltetni, és fejleszteni. Ennek az első apró lépéseit látjuk, ha kitekintünk a Mérnökinformatikai Központ ablakán, de egy hatalmas ugrás tanúi lehetünk az épületen belül!

A Szent István Egyetem és négy konzorciumi partnere stratégiai jelentőségű KFI együttműködés eredményeként hozza létre az AGIT Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot Gödöllőn, melyhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1.482.127.690 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a konzorciumot. A 2017 januárjában induló, 4 éves futamidejű projekt keretében hosszú távú és fenntartható ipari-felsőoktatási együttműködés valósul meg a következő konzorciumi partnerek bevonásával: ASSECO Central Europe Magyarország Zrt., Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ENERGOTEST Kft., SKC-Consulting Kft.

A mezőgazdaság a 2020-t követő időszakban versenyképességét az átalakuló támogatási rendszer miatt csak úgy tudja megőrizni, ha jelentősen javít a hatékonyságán és csökkenti a költségeket. Ennek egyik lehetséges módja az IT rendszerek átfogó integrációja, új digitális alapú termelési rendszerek kidolgozása.

A program három szakmai területre fókuszál:

1.  a fedélzeti informatikai hálózatok minőségének javítása (kompatibilitás) és mennyiségének növelése (olyan eszközök „digitalizálása”, amelyek hagyományosan nem rendelkeznek ilyen technológiával),
2. digitális termelési rendszer (DPS) kidolgozása, új IT alapú agrármechatronikai rendszerek fejlesztése, adatgyűjtés és korszerű algoritmusokra (gépi tanulás) alapú feldolgozással,
3. FIEK infrastruktúra fejlesztése, kutatási, oktatási tér kialakítása.

Az ISOBUS laboratórium Magyarországon egyedülálló módon támogatná a technológia alkalmazását az egyes mezőgazdasági gépeken, kiküszöbölné a kompatibilitási problémából fakadó használati zavarokat és alkalmas lenne az AEF nemzetközi minősítő hálózathoz történő csatlakozásra. Ezek a tényezők jelenleg egyértelműen hátráltatják az informatika szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazhatóságát, termelékenységcsökkenést okoznak a gazdálkodóknál.

A digitális termelési rendszer elemei részben megvannak, ezeket integrálni lenne szükséges egy egységes DPS-be. A megnövelt érzékelő mennyiség segítségével a döntési folyamatot jobban alátámasztó informatikai adatmennyiség nyerhető. Ezek feldolgozásában újszerű mesterséges intelligencia és öntanuló (neurális hálózat, genetikai algoritmus stb.) megoldásokat és új matematikai modelleket alkalmaznánk. A nagymennyiségű adathalmaz „bigdata” feldolgozása az információk egészen új értékelését tennék lehetővé.

A Szent István Egyetem a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező felsőoktatási intézményként egyedülálló módon a mezőgazdaság valamennyi szakterületére kiterjedően végez K+F+I munkákat. Kiegészülve egy jelentős mezőgazdasági rendszerintegrátorral és több vezető informatikai fejlesztő vállalattal képes a feladat elvégzésére. Az Egyetemen jelenleg is folynak ilyen kutatások például a „CLAAS Telematics”, az „AGCO Fusion” és a „National Instruments fedélzeti informatikai” laboratóriumaiban.

A pályázat lezárultát követően a két fő projektelem keretében kifejlesztett technológiák értékesíthetők és ez biztosítja a Központ fenntarthatóságát. Ehhez hozzájárulhat a Központ tudástranszfer funkciója is, amely az egyetemen zajló oktatás, szakképzés, duális képzés egyik bázisa lehet.