Pozsgásoktól a mamutfenyőig – gyarapodó botanikus gyűjtemény

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Botanikus Kertjének két új növénygyűjteményét, az Élőkövületek Gyűjteményt, és a Kaktusz-pozsgás Gyűjteményt avatták fel október 25-én Gödöllőn. Az esemény alkalmából egy hegyi mamutfenyőt ültetett el dr. Solti László rektor és dr. Gyuricza Csaba dékán. Az eseményen részt vett dr. Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége vezetőségének tagja.

Megnyitójában Pándi Ildikó kertvezető elmondta, hogy a kert félévszázados történetében ez a harmadik alkalom, amikor új tematikus gyűjteményeket adnak át. Az első gyűjteményeket a kert alapításakor, 1959-ben kezdték kialakítani a korábban javarészt szántóként használt 4,5 hektáros területen, melyből másfél hektáron az országos botanikai kuriózumként számon tartott és pályázatuknak köszönhetően ma már – a városi önkormányzat határozatával – helyi védettséget élvező gyertyánelegyes-mezei juharos-tölgyes társulás egyik utolsó maradványfoltja található.

A kert életében a második nagy fejlesztés a KMOP pályázat keretében 2009-2010 között zajlott, melynek során megújultak többek között a rendszertani parcellák, a vizes élőhelyek és az említett védett, reliktum erdőtársulás is, valamint a kert a Mediterrán Gyűjteménnyel és két, hazánkban fokozottan veszélyeztetett homoki gyeptársulás állományával is bővült.

A Botanikus Kert az elmúlt két évben - többek között - azt a célt tűzte ki, hogy a KMOP pályázat által kötelezően előírt fenntartáson túl továbbfejlessze, új gyűjteményekkel gazdagítsa a területet. Így született meg a most átadott két új gyűjtemény, valamint a mediterránház és az üvegház kollekciójának bővítése, továbbá a termesztett növények gyűjteményének fejlesztése. Most már nem csak az oktatáshoz szorosan kötődő taxonokat, hanem a kertbe érkező látogatók számára is érdekes, távoli földrészekre kalauzoló, exóta fajokat is bemutatnak.

Pándi Ildikó a jövőbeli terveikről is szólt.

- A mi kertünk nem túl nagy, de számos fejlesztési lehetőséget rejt még magában. Én már látom magam előtt az 50 éves, kiszáradt gyümölcsfák helyén a Gödöllői-dombság tájfajta gyümölcsfáiból és zöldségnövényeiből álló gyűjteményünket, melynek méltó helye lesz itt kertünkben, az ország első agrobotanikus kertjében. Ugyancsak látom azon a ma még üres területen a tavasszal virágba boruló Magnóliás kertet, aminek első fáját, a nagyvirágú liliomfát már el is ültettük. Bízom abban is, hogy jövő tavasszal ismét együtt ünnepelhetjük három további gyűjteményünk átadását: a rovarfogó növényekből és orchideákból álló üvegházi gyűjteményt, a gyümölcstermő dézsás szubtrópusi és trópusi taxonok gyűjteményét valamint a bambuszligetet, mely a hazai botanikus kertek fajokban egyik leggazdagabb bambuszgyűjteménye lesz.

Dr. Solti László köszöntőjében rámutatott arra, hogy a tőlünk gazdagabb országokban nagy divatja van a botanikus kertek kialakításának és népszerűsítésének. A Szent István Egyetem kiemelkedő értéke a kari gyűjtemény, amelynek gyarapodása folyamatosan új érdeklődőket vonz. Dr. Gyuricza Csaba dékán arról is szólt, hogy a botanikus kerteket művelni, gondozni kell, de megéri, mert ezek a kertek a lelkünket nemesítik és az elménket pallérozzák. Dr. Orlóci László többek között elmondta, hogy a botanikus kertek világszerte a biodiverzitás fenntartásának zálogai. A felsőoktatási intézményekben működő gyűjtemények alapfeladata az oktatás és a kutatás szolgálata, emellett közfeladatokat is ellátnak, ide értve a természetvédelmet, a génmegőrzést, a tudományos ismeretterjesztést, a környezeti állapot változásának vizsgálatát. A botanikus kertek élő múzeumok. Remélhetően a készülő új közgyűjteményi törvény is elismeri ezt a szerepüket.

A látogatók a köszöntők után megismerkedtek a kert új kincseivel. Örvendetes, hogy a Füvészkert és a Botanikus Kert között gyümölcsöző együttműködés alakult ki, ami a gödöllői gyűjtemény számára gazdagító adományokban és szakmai tanácsokban egyaránt megnyilvánul.

Kép és szöveg: Balázs Gusztáv