Vissza a normál nézetre

Országos Szőlész - Borász Konferencia a Budai Campuson

A Szent István Egyetem Budai Campusán Hagyomány és innováció mottóval rendezték meg a II. Országos Szőlész - Borász Konferenciát október 25-én. A szakmai-tudományos tanácskozáson megünnepelték az egyetem szőlészeti és borászati tanszékei alapításának 75. évfordulóját. Az ágazatokat érintő aktualitásokról szekcióüléseket tartottak.

A résztvevők szemléletét a következő gondolatok határozták meg: A hagyomány nem azonos a megszokással. Tudatos innováció nélkül az ágazat lemaradna a nemzetközi versenyben. Nem a legolcsóbb borokat előállító és nem a különböző támogatásokra alapozó vállalatok tudnak megmaradni a piacokon, hanem az innovatívak. Beértek az elmúlt évek beruházásai, a szőlőtermesztőknek kimagasló termést hozott, a borászoknak kimagasló potenciált ígér az idei szüret.

Az eseményen méltatták, hogy 1943-ban, a második világháború alatt, amikor még határainkon kívül javában tartottak a hadműveletek, a Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán Kosinszki Viktor és Requinyi Géza vezetésével létrejöttek a mai önálló tanszékek elődjei.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke köszöntőjében kifejezte a reményét, hogy a tavaly elindított konferencia sorozattá, hagyománnyá válik. Az önkormányzatok választott elnökeként elsősorban a termelők részvételét köszönte meg. Mint elmondta, a magyar borászat jövőjét a termelők alapozzák meg, érdeklődésük, nyitottságuk, akaratuk és önbizalmuk példás, s mindehhez ezen a napon új, friss szakmai ismereteket gyűjthetnek.

Ifj. Gál Tibor, a Junibor Fiatal Borászok Egyesületének elnöke arról szólt, hogy már alapításukkor, 10 éve is megfogalmazták a generációváltás sürgető igényét. Frissen végzett szakemberekként tértek akkor vissza a családi vállalkozásokba. Azóta világot látott szakemberekként dolgoznak. Kiemelte: a borászat dinasztikus szakma, ebben hosszú időre, akár több száz évre kell berendezkedni; a hagyomány és az innováció harmonikus viszonya a vállalkozások és az ágazat fenntartható működésének az egyik feltétele.

A konferenciát a tudományos kutatások által alátámasztott, tényszerűen igazolt eljárások ismertetésének céljával meghirdetett eseményként értékelte Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke.

Palkovics László, a Szent István Egyetem hivatalba lépő rektora elmondta, hogy ezen a napon a résztvevők többsége hazajött az intézménybe. Az alma mater generációkat köt össze. A tanszékek jubileuma mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy 50 éve, 1968-ban, Dimény Imre minisztersége alatt tették le a K épület alapköveit és ekkor vált a főiskola egyetemmé. A Budai Campus ma egy komplexebb agrárprofilú egyetem része.

A professzor kitért arra, hogy Növénykórtan óráról érkezett, amin egy dél-afrikai szőlő példáján mutatta be az új diagnosztikai eszközök alkalmazását. Számos olyan vírust és egyéb alkotó elemet sikerült korszerű módszerekkel kimutatni, amelyekről ki kell deríteni, hogy milyen hatásuk van a szőlőtermesztésre és a borászatra.

Kérte, hogy a konferencia résztvevői minél szélesebb körben vitassák és beszéljék meg az ágazatokban tapasztalt problémáikat, hiszen erre ez a fórum résztvevőinek összetétele miatt nagyon alkalmas.

A két tanszék háromnegyed évszázados történetét Bálo Borbála szőlészeti és Nyitrainé Sárdy Diána borászati tanszékvezetők foglalták össze sok képpel, továbbá a megjelent régi és mai munkatársak köszöntésével. 2014 óta mindkét tanszék a Kertészettudományi Karon belül működik. A jelenlegi tanévben elindult a szőlész-borász mesterképzés is. 

A szőlészeti és borászati szekcióülések során négy teremben 8 előadás hangzott el többek között a rezisztens szőlőfajták termesztéséről, az alacsony kéntartalmú borok előállításáról, a szőlőtermesztés digitalizációjáról, majd a szekcióvezetők összefoglalták az új ismereteket. A konferencia a résztvevők borainak kóstolásával, kötetlen eszmecserével zárult.

A rendezvényről készült videó az alábbi linken tekinthető meg.

Balázs Gusztáv felvételei