Országos Öntözési Nap a szarvasi kampuszon

Rendkívül nagy érdeklődés mellett, több mint 300 fő részvételével rendezték meg július 8-án az Országos Öntözési Napot a Szent István Egyetem szarvasi kampuszán.

A kormány egyértelmű szándékát fejezte ki a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében, célként fogalmazva meg az öntözött területek nagyságának legalább EU szintre történő növelését. Mindehhez hozzájárulva, indította újra útjára a Szent István Egyetem a sok évtizedes múltra visszatekintő Országos Öntözési Nap című rendezvényt, melynek különös aktualitást ad a nagy hagyományokkal rendelkező szarvasi öntözéses szakember képzés visszaállításának terve.

A konferenciát Babák Mihály Szarvas város polgármestere, Tőzsér János a Szent István Egyetem rektora, valamint Bíró Tibor, a Szent István Egyetem békés megyei karának dékán-helyettese köszöntötte és nyitotta meg.

A rendezvény az öntözéses gazdálkodás hatékony elterjesztéséhez szükséges műszaki és gazdasági környezet kialakításának kérdéseivel, valamint a hazánkban elérhető, innovatív öntözéstechnikai megoldások bemutatásával foglalkozott. A rendezvényen neves szakmapolitikai előadók tartottak előadást az öntözés jelenéről és jövőjéről.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke az öntözésfejlesztés hazai mezőgazdasági termelésre és struktúrára gyakorolt hatása kapcsán kifejtette, hogy az ötmillió hektár szántóból mindössze 89 ezer hektárnyi területet öntözünk, amely megengedhetetlen akkor, ha igényes mezőgazdasági termékekkel kívánunk megjelenni a hazai és nemzetközi piacokon. Ha ennek meg akarunk felelni, és szem előtt kívánjuk tartani a termelés biztonságát, és ha mindezt fokozni is kívánjuk, akkor ezen az arányon javítanunk kell - mondta.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete az izraeli-magyar együttműködési lehetőségeket szorgalmazta az öntözéses gazdálkodás területén is. Izraelnek a 30'-as évek óta ugyanannyi a vízfogyasztása, miközben a népesség nőtt, mindez a technológiai fejlesztéseknek és a hatékonyság növelésének köszönhetően - részletezte Ilan Mor, amely nem utolsó sorban a szellemi tudásbázisnak is köszönhető.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, ifj. Hubai Imre, az öntözési területek növelését nemzetgazdasági kérdésnek nevezte. A megoldás keresésében a kamara szerepe vitathatatlan. A NAK 2014. március 31-i határidővel falugazdászai segítségével mérte fel a 2014-es évre, illetve a hosszabb távú mezőgazdasági célú vízigényeket.

A NAK jövőbeli célokkal is rendelkezik az öntözésfejlesztés területén, amelye a következők:

• az ökológiailag és ökonómiailag is megalapozott, öntözésfejlesztés támogatása
• az öntözéses gazdálkodás jó példáinak széleskörű terjesztéséhez mintagazdaságok feltérképezése, kijelölése és támogatása, valamint
• az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésének megvalósítása érdekében folyamatos egyeztetés az érintett döntéshozói szervekkel.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató helyettese a vízügyi ágazat terveit és céljait ismertette az öntözésfejlesztés területén. A hatékony öntözés - versenyképes mezőgazdaság megvalósításához három fő tényező szükséges: a víz rendelkezésre bocsátása, „ami, rajtunk múlik”, emellett megfelelő (hatékony, olcsó, víztakarékos) eszköz és technológia, valamint akarat és ösztönzés, azaz a támogatási feltételek kialakítása.

Az előadók úgy látják, hogy 2015 elején elindulhatnak azok a programok, amelyek megalapozzák az öntözésfejlesztést (beleértve a vízügyi infrastruktúra fejlesztését, valamint az öntözési technológia beruházások támogatását is). Tehát mindazoknak a gazdálkodóknak, akik öntözésfejlesztésben gondolkodnak, érdemes már most a vízjogi engedélyeztetést elindítaniuk.

Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója, aki mintegy 20 éve több nagy múltú öntözési termékeket gyártó világcéget képvisel Magyarországon, hangsúlyozta, hogy az öntözésfejlesztésben rejlő lehetőségeket akkor lehet leghatékonyabb módon kiaknázni, ha az agrotechnika valamennyi lehetséges elemét - beleértve az öntözést is - komplex módon vesszük számításba, a víztakarékosságon kívül az energiatakarékossági kérdéseket is szem előtt tartjuk, amelynek ma már elérhető technikáit öntözési módonként konkrét műszaki megoldásokon keresztül ismertette.

Mindehhez hozzájárulva, a rendezvény teljes időtartama alatt az érdeklődők számára öntözéstechnikai cégek álltak rendelkezésre modern, innovatív technológiai lehetőségek bemutatásával, akik előadások keretében és standjaikon mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat. Kiállítóink voltak:

• KITE Zrt.
• Bauer Hungária Kft.
• Magtár Kft.
• Aquarex 96 Kft.
• Metra Kft.
• Poliext Kft.
• Aqua 2001 Kft.
• Agroázis Kft.
• Tó és Öntözés Kft.

A konferencia a Szent István Egyetem és partnerei közreműködésével, „A jövő vízgazdálkodási agrármérnökei” című, TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0016 kódszámú EU projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A Szent István Egyetem e projektjében célul tűzte ki, hogy a jövőben a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges felsőfokú oktatási, tudományos, valamint szaktanácsadási hátteret magas színvonalú fejlesztésével kíván hozzájárulni. a felnövekvő agrárnemzedék és egyben a gazdatársadalom számára. Ennek érdekében a közeljövőben új képzéseket indít, innovatív vízgazdálkodási projekteket dolgoz ki, és e rendezvény újjáélesztésével is aktív szerepet kíván vállalni az öntözéses gazdálkodásban érintettek minél jobb informálásában.