Innováció vezérelte gazdaságot kell építeni, ebben az eddiginél nagyobb szerep hárul a felsőoktatási intézmények oktatóira és kutatóira, hangsúlyozta pénteken, Gödöllőn, a Szent István Egyetemen Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) III. Mérföldkő konferenciáját megnyitó szakpolitikus elmondta, hogy a doktorképzés reformjától a sikeres doktori cselekmények arányának lényeges emelkedését várja a kormány. Mint ismeretes, a doktorképzés időtartama háromról négy évre emelkedik, a nettó ösztöndíj az első két évben havi 100 ezer forintról 140 ezerre nő, a következő két évben pedig 180 ezer forinttal számolhatnak a tudományos pályára készülő fiatalok.
Palkovics László közölte, a létfeltételek javításáért cserébe azt kérik a doktoranduszoktól, hogy tegyék a dolgukat, szerezzenek tudományos fokozatot.
A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország ipari termelési központi szerepkörének erősödésével a jövőben innovációs központtá váljon. Ennek érdekében már jelenleg is a GDP növekvő arányát fordítja az ország kutatásra és fejlesztésre. Ahhoz azonban, hogy előrébb lépjünk a mérsékelten innovátor államok sorából, a kutatási rendszer működését is javítani kell. A kutatási eredmények ugyanis nem kerülnek át elegendő mértékben a gazdaságba. A kutatás eredményeit pedig meg kell mérni, és ennek legjobb terepe a gyakorlati hasznosításuk. E téren azért is kulcsszerepe van a felsőoktatásnak, mert míg az akadémiai kutatóhálózat mindössze 3 intézménye található a fővároson kívül, az egyetemek, főiskolák 57 százaléka vidéken működik.
Az államtitkár részletesen szólt a kutatási feltételek átalakításáról. Ennek egyik eleme a kutatói bértábla rendezése, három év alatt összességében 25 százalékos béremelés. A következő az egyetemi oktatók esetében 20 százalékos kutatási munkahányad előírása. A harmadik: az egyetemeken folyó alapkutatásokra önálló költségvetési tétel biztosítása. A cél a költségvetési támogatás 10 százaléka. Lényeges az egyetemek vállalkozási szabadságának növelése, az akadémiai kutatóintézetekkel való együttműködés elmélyítése. A vázolt cél elérését segítik a kutatói kiválósági pályázatok is.
A háromnapos találkozó megnyitóján köszöntőt mondott Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Pecze Dániel, Gödöllő város alpolgármestere, Tőzsér János, a SZIE rektora és Keresztes Gábor, a DOSZ elnöke.
Szendrő Péter és Tőzsér János is kiemelte, hogy a Szent István Egyetem rendszeresen otthont ad a doktoranduszok találkozóinak. A társadalmi szervezetükben végzett munkájuk azért is lényeges, mert jártasságot szereznek az érdekérvényesítés és a tudományos szakmai kapcsolatok terén. Pecze Dániel hangsúlyozta, hogy azoktól, akiknek több talentum jutott, mint a PhD hallgatók, többet is vár el a társadalom. Keresztes Gábor a DOSZ legsikeresebb évének értékelte 2015-öt, hiszen cselekvő részvételükkel a kormány elfogadta a doktorképzés reformját. Kifejezte reményét, hogy a hallgatók teljesítménye igazolni fogja a szorgalmukba és tehetségükbe vetett bizalmat.
Délután a tudományos osztályok és a doktorandusz önkormányzatok jövőjéről kezdődött műhelybeszélgetés.