Budapest adott otthont július 14-17-ig a 16. Szaporodásbiológiai Világkongresszusnak (ICAR), melyen 62 ország tudósai, kutatói, köztük a Szent István Egyetem képviselői vettek részt. A fórum 4 plenáris ülésen, 12 szimpóziumon és 18 workshopon dolgozta fel a szaporodásbiológiát érintő tudományos és gyakorlati témákat. A programot három poszterszekció egészítette ki, 580 tudományos prezentációval.
Az ICAR megnyitója alkalmából Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, hogy a magyar állattenyésztés technológiai hátterének korszerűsítése, megújítása várhatóan jövőre befejeződik, ezt követően helyreállhat Magyarországon a növénytermesztés és állattenyésztés korábban megbomlott egyensúlya. A szaporodásbiológia eredményeinek gyakorlati alkalmazása nagymértékben javíthatja az állattenyésztés hatékonyságát. William M. Thatcher, az ICAR elnöke a konferencia alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: az állatok produktivitásának, reprodukciós képességének növelésével csökkenthető a környezeti terhelés.
Wekerle László, a magyar Szaporodásbiológiai Társaság elnöke kifejtette: az állattenyésztésben a gazdaságos termelés egyik alapkövetelménye, hogy sok utód jöjjön a világra, mivel csak így biztosítható a megfelelő hatékonyság.
A világ vezető állat-szaporodásbiológiai szakemberei 1948-ban Milánóban határozták el, hogy létrehozzák az ICAR-t, egy olyan nemzetközi tudományos fórumot, amely négyévente tart konferenciákat.
A szakemberek szerint a XX. század második felétől a szaporítási eljárásokban (mesterséges termékenyítés, embrió-átültetés, állatok klónozása) elért fejlődés ma még szinte beláthatatlan távlatokat nyitott meg az állattenyésztési gyakorlat számára. Az ember egyre nagyobb mértékben avatkozik bele a természetes szaporodási folyamatokba, így tudása, szakértelme, döntéseinek megalapozottsága nagymértékben befolyásolja a reprodukciót és így közvetve a produkciót is, ami rendkívül nagy felelősséggel jár - hívják fel a figyelmet az ICAR tagjai.