Emlékezés dr. Vendégh Sándor professzorra

Súlyos betegségét türelemmel viselve május 17-én elhunyt dr. Vendégh Sándor ny. egyetemi tanár, professor emeritus, Nagyigmánd szülötte és díszpolgára.

Dr. Vendégh Sándor ez év január 10-én töltötte be 81. életévét, az 1927-es „évjárat" tagja volt, aki megjárta a világháborút, s a hadifogságot.

A magyar szakképzés 70-es és 80-as évekbeli vezetőjeként, de főként a magyar agrártanárképzés több évtizedes oktatójaként professzori, majd emeritusi rangot ért el a felsőoktatásban. Ez utóbbira igen büszke volt, s mi is.

A múlt év őszi műtétek után bizakodva néztünk a kora tavasz elé. A biatorbágyi kertünkben örömmel látott neki a munkálatoknak. Nagy-nagy örömet szerzett neki minden Nagyigmándi Hírnök, mely postán érkezett: követte szülőfaluja minden hírét. Az főként megdobogtatta szívét, hogy a nagyközség Emlékfalat alakított ki díszpolgárainak.

Kora tavasszal, húsvétkor egy borús napon bepótoltuk Nagyigmándon az elmaradt őszi, Halottak napi látogatást is.

Aztán egy esős tavaszi napon, május 5-én ismét kórházba került, igen váratlanul.

Az agyvérzés, majd combnyaktörés s a még ide sorakozó bajok sokaságával hősiesen küzdött. Gondolkodása végig végtelenül friss volt, bár olvasni már a bénulás miatt már nem tudott, de bölcs mondatai döcögve ugyan, de elhangzottak szájából. Minden szavát figyeltük és értettük.

Pünkösd hétfőjén, a Szentlélek megszületése napján nagyon friss volt, csillogott is a szemünk az örömtől. A kórházban ünnepeltük az 55. házassági évfordulót, egy kicsinyke labdarózsa csokorral. Aztán a sors lassan, napról-napra elvette az er­őt tő­le. S elkövetkezett a szomorú hajnal.

Mosolygó, bölcs tekintetét soha nem feledjük. Kedves mosolya mögött nyolc évtized emlékei rejtőztek.

S azt se feledhetjük, ha a nagyigmándi Csiszár-kút mellett megyünk el, hogy ne gondoljunk rá. Mert innen indult még el iparostanoncként, fiatalként. Erre nagyon büszke volt, némelykor jobban, mint professzori címére. A szülőföld szeretete nagyon erős és mély volt benne.

Nyugodjék békében!

Végső­ búcsúztatására református egyházi szertartás szerint a budapesti, XI. kerületi Szent Gellért Templom és Plébániáján került sor május 30-án. A kollégák, tanítványok nevében dr. Balla Gábor Tamás egyetemi oktató búcsúztatta.

Rakaczkiné Tóth Katalin egyetemi docens a Szakoktatás című folyóiratban megjelent megemlékezése Vendégh Sándorról itt olvasható 

A gyászoló család