Minden lehetőség adott ahhoz, hogy Magyarország a megújuló energiaforrások használata terén Európa egyik mintaállama legyen.
A mezőgazdaság alternatív energia előállító funkciója azonban nem mehet az élelmiszer- és takarmánytermelés rovására - mondta dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens a SZIE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központban április 17-én tartott sajtóbeszélgetésen.
Hosszabb távon azzal lehet számolni, hogy az alapanyagok iránt fokozott lesz a kereslet. Ezért elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken lehet létjogosultsága az energianövények termesztésének (pl. belvizes területen gabonafélék helyett fás szárú energianövény, rossz vízgazdálkodású, aszályra hajló termőhelyen szárazságtűrő cukorcirok). Hazánk ökológiai és geopolitikai adottságai elsősorban a fás szárú energianövények, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerek, például decentralizált települési erőművek kiépítésének kedvez, érvelt a központ igazgatója. Jók a feltételek a biogáz előállítás, valamint a gabonafüggetlen bioetanol előállítás számára. Ugyanakkor korlátozottan és átgondoltan lehet lépni a kukoricára alapozott bioetanol előállításban és a biodízel programban.
A sajtóbeszélgetésen jelentette be dr. Gyuricza Csaba, hogy a SZIE Növénytermesztési Tanüzeme kutatási és technológiafejlesztési irányultságának hangsúlyosabb megjelenítése érdekében felvette a Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ nevet. A szárítópusztai üzem 140 hektár területen gazdálkodik, amelyből 12 hektár a legmodernebb öntözési technológiával igény szerint öntözhető. Az egyetemi gyakorlatok oktatásának helyszíne, bemutatótér, emellett azonban önálló gazdálkodást folytató egység. A bemutatótér mintegy 12 hektár, de a teljes terület fele bemutató, kísérlet, új technológiák kidolgozásának színtere is egyúttal. Kiemelendők a talajművelési és növénytáplálási kísérletek, a fő- és másodvetésű zöldtrágya-termesztési technológia kidolgozására beállított vizsgálatok. Az elmúlt években az energianövények termesztése terén számos új technológiafejlesztési kísérletet és innovációs munkát indítottak. A mezőgazdasági gyakorlat számára is hasznosítható új eredmények születtek a fás szárú energianövények (fűz, nyár) technológiafejlesztése terén, valamint a lágy szárú, bioetanol előállításra alkalmas cukorcirok kutatásokban.
Dr. Gyuricza Csaba és Dimény Zoltán televíziós szerkesztő a beszélgetést Energiát vagy élelmiszert? címmel hívták össze, amit teljes mértékben indokol, hogy napjaink slágertémája a bioenergetika, az alternatív energiaforrások használata. Hiányzik azonban egy átfogó bioenergetikai koncepció, amely iránytűként szolgálhatna Magyarország számára a biomassza előállítás és felhasználás koordinálására. Pedig az ökológiai adottságaink megfelelőek, nagyobb földterülettel rendelkezünk, mint ami a hazai szükségletek megtermelését fedezné, ezért, jól átgondolt stratégia birtokában nem merülhetne fel a címben feltett kérdés, egymást jól kiegészítve férne meg egymás mellett a két funkció. Mindezért tehát úgy foglalt állást dr. Gyuricza Csaba, hogy Energiát és élelmiszert! Megoldási javaslatként pedig világos és az egész országra kiterjedő koncepció kidolgozását igényelte, amely választ ad valamennyi felmerülő kérdésre. Emellett összefogásra és folyamatos párbeszédre van szükség a témában érintett összes szereplő között és meg kell határozni azokat az irányokat, amelyek felé hosszútávon nyitni lehet, amikben Magyarország mintaállam lehet. A sajtó annyiban segíthet, hogy nagyobb figyelmet fordít a követendő példák bemutatására.
Balázs Gusztáv felvétele