Mézédes dobogó a tudománykommunikációs versenyen

Hogyan lehet hamisítani egy élelmiszert? Miben különbözik a valódi és a hamisított méz? Milyen módszerekkel lehet lebuktatni a csalókat? Az ezzel kapcsolatos tudományos eredményekről szóló előadásával ért el 2. helyezést a SCIndikátor országos tudománykommunikációs verseny döntőjében Bodor Zsanett, a Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatója.

A különböző áruk hamisítása már évszázadok óta ismert, azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy az élelmiszereket is hamisítják. Ennek célja alapvetően a gazdasági nyereség, szélsőséges esetekben azonban egy hamisított élelmiszer elfogyasztása akár megbetegedéseket is okozhat, és minden esetben károsítja a tisztességes termelőket. 2019-ben például több mint 35 milliárd forint értékű hamisított terméket találtak a piacokon, amelyek között a vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és aminosavakban gazdag méz is szerepelt.

Amint arra Bodor Zsanett, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója a döntőben rámutatott, a mézek összetételének ellenőrzéséhez a legtöbb esetben költséges és időigényes mérésekre van szükség, így nem könnyű eldönteni, hogy hamisított vagy valódi termékkel van-e dolgunk. A fiatal tehetség kutatásai során bizonyította, hogy a közeli infravörös spektroszkópia és az emberi nyelvhez hasonló elven működő elektronikus nyelv ígéretes eszköz lehet a mézek összetételének vizsgálatakor, így ezek hosszútávon hatékonyan segíthetik a mézhamisítás visszaszorítását is.

Bár a fiatal tehetség öt éve foglalkozik mézek eredetazonosításával, idén először érezte igazán, hogy kommunikációs mesterfogásokkal is fel kell vérteznie magát. Egy kutatónak ugyanis életpályája során nemcsak a szűk szakmával, hanem befektetőkkel, döntéshozókkal, diákokkal és a laikus nagyközönséggel is szót kell értenie. Meg kell tanulni tehát ugyanazt a tudományos eredményt legalább ötféle nyelven elmondani, hiszen egy adott téma kapcsán minden célcsoport számára más információ érdekes és fontos.

A Nők a Tudományban Egyesület ezt a szinte lehetetlen feladatot felismerve indította el négy évvel ezelőtt a SCIndikátor tudománykommunikációs mentorprogramot, melynek fő célja felkutatni és segíteni a technológiaorientált területeken kutató fiatalokat, akik motiváltak arra, hogy a tudomány hírnökeivé váljanak. Az idei program során a döntőbe jutott fiatalok az online térben gyűltek össze hétről hétre, hogy a mentorok tanácsait megfogadva folyamatosan javítsanak beszédtechnikájukon és testbeszédükön, megtalálják a témájukhoz leginkább illő képi és videós anyagokat, továbbá mindfullness (tudatos jelenlét) segítségével csökkentsék az előadások előtt gyakran érzett lámpalázat.

„A SCIndikátor nagyszerű azoknak az elhivatott fiatal kutatóknak, akik szeretnék fejleszteni kommunikációs készségeiket, és szeretnék megmutatni másoknak, hogy mivel is foglalkoznak. A 2. helyezés és a sok új tapasztalat még inkább arra sarkall, hogy folytassam ezt a pályát, és soha ne adjam fel az álmomat, hogy egyszer kutató legyek” – meséli a fiatal tehetség, akit a program során az is motivált, hogy megismerhette más egyetemek elkötelezett fiataljait és az ország más részein zajló kutatásokat.

Bodor Zsanett kutatásait Dr. Kovács Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Fizika-Automatika Tanszék egyetemi docense, és Dr. Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar egyetemi docense segíti.

1. 1. kép: Bodor Zsanett öt éve foglalkozik mézek eredetazonosításával, melyhez laboratóriumban teszteli a különböző mintákat (Fotó: John-Lewis Zinia Zaukuu)
2. 2. kép: Minták előkészítése az infravörös spektroszkópiai mérésekhez (Fotó: John-Lewis Zinia Zaukuu)