Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok

Napjaink egyik kulcskérdése hazánkban, a régiónkban és az egész világon: Milyen trendek és tendenciák fognak kialakulni a munkaerőpiacon? A pandémiás világválság előtt alig pár hónappal hazánkban állt a bál a munkaerőpiacon, dübörgött a munkaerőhiány. Újabb és újabb kutatási jelentések jelezték, hogy nincs más kiút: emelni kell a béreket és hosszabb távon a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése lehet a megoldás. És ebbe helyzetbe robbant be a koronavírus-válság, amely nyomán újra megjelent munkanélküliség és a munkahely hiány réme.

Ezért a Humán Szakemberek Országos Szövetség (HSZOSZ), az Országos  Humánmenedzsment Egyesület (OHE) és a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) kezdeményezésére és támogatásával elindítottak tíz magyarországi és egy határon túli egyetem (a Budapest Metropolitan Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Győri Széchenyi István Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem és a Selye János Egyetem) kutatóinak összefogásával egy olyan felmérést, amelyben arra keresik a választ, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira? - nyilatkozta dr. Poór József egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.

A kutatás elindítását támogató Országos Humán Menedzsment elnöke, Szűts Ildikó jelezte, hogy a kutatás keretében a szakemberek azt vizsgálják, hogy

• milyennek érzik a megkérdezett szervezetek (vállalatok és intézmények) illetékes szakemberei a koronavírus okozta válság hatásait a magyar gazdaságra és a saját szervezetükre?
• hogyan befolyásolja a koronavírus-válság a foglalkoztatás helyzetét a megkérdezett szervezetek esetében?
• milyen különféle külső és belső hatások befolyásolták a foglalkoztatás helyzetét a vizsgált szervezetnél?
• vettek-e igénybe külső (pl. kormányzati) segítséget a válság hatásainak a mérséklésére?
• milyen általános és foglalkoztatással kapcsolatos intézkedéseket folytattak?
• a vizsgált szervezetnél csak válságkezelés vagy új lehetőségek keresése is számításba jött?
• a fentiekben jelzett feladatok és intézkedések megoldásában mi volt a HR szerepe?

A gyakorlatorientált oktatás egyik alapja, hogy megismerjük, milyen kihívásokkal néznek szembe a szervezetek és milyen eszközökkel, technikákkal próbálnak reagálni a változásokra. A Debrecenben zajló dinamikus fejlődés, nagyvállalati betelepülések csak erősítik az igényt az eltérő szektorok megoldásainak feltárására – véli Dajnoki Krisztina, egyetemi docens, intézetigazgató a Debreceni Egyetemről.

A hazai gazdaságtudományi oktatás nem épülhet csak más országokban, főleg a fejlett világban tapasztaltakra. Fontosak az első kézből nyerhető információk. A mostani koronavírus válság nagyon sok eddig alkalmazott menedzsment-elméletet és -módszertant tehet kérdésessé – mondja Szabó Szilvia egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan egyetem oktatója és szakvezetője.

Szenes Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke szerint az országos felmérés hozzásegíthet olyan információkhoz és tapasztalatokhoz, amellyel támogatni tudják a Honvédelmi Minisztériumot az állami munkahelyteremtő programban való részvételben. A foglalkoztatással, munkaerő-gazdálkodással és a HR-munkával kapcsolatos kutatás segítheti a Magyar Honvédség Parancsnokságát a toborzó és személyügyi rendszerének átalakításában, a post-COVID időszakra való felkészítésében.