Csizmában a szárítópusztai gazdanapon

Az idei esztendő sok mindent megmutatott a gazdáknak - ki-ki tanulhatott a maga, szerencsésebb esetben a más kárán - de a szakemberek tanácsaiból is. Az utóbbira példa a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzeme, amelyben szeptember 6-án rendezték meg az őszi gazdanapot. Szárítópusztán most azt járt jól, aki csizmát húzott. A nyáron elmaradt esőt két nap alatt igyekezett pótolni a természet, de a házigazda Gyuricza Csaba tanüzemvezető bevezetőjéből kiderült, a növénytermesztésben ennyi idő alatt nem lehet csodát tenni: ilyen extrém időjárású évben (is) csak a technológia és a technológiai fegyelem betartásával érhető el elfogadható eredmény.

- A fajtamegválasztás, a tápanyag utánpótlás és a talajművelés harmóniája mérsékelhette az aszálykárokat - hangsúlyozta az egyetemi docens. - A kukoricánál például az idén nem az volt a kérdés, ki hány tonnát takarít be, hanem hogy lesz-e, amit le tudnak törni, vagy silózni kell a tengerit. (Mint a gazdanapon elhangzott, 2007-ben szeptember elejéig 200 ezer hektáron silózták a szemestakarmánynak vetett kukoricát Magyarországon.) A helyes tápanyag-gazdálkodás az agrármérnöki egyszeregyhez tartozik, de nem lehet elégszer mondani, hogy minél több tápanyag van a talajban, annál kevésbé érvényesül az aszályhatás. Ami pedig a talajművelést illeti, ha jól végezték el, segített megőrizni a kincsnek számító talajnedvességet.

Dimény Judit a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja a gazdák további bizalmát kérte az együttműködéshez. A tanüzemet az egyetem olyan bázisának tartja, amely nélkülözhetetlen az intézmény oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatainak ellátásához, nem szólva arról, hogy a tapasztalatokat, új kutatási és gyakorlati eredményeket azonnal megosztják a hallgatókkal is.

A bemutatón mintegy 30 féle hibridkukoricát, továbbá fás és lágy szárú energianövényeket - füzet és cukorcirokot -, valamint zöldtrágyázási kísérleteket is láthatott a közönség.