Vissza a normál nézetre
Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában
Beküldte Kal5729 - 2018-12-06 09:10
A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük a Szent István Egyetem gödöllői kampuszának két professzora és a Budai Campus két professzora kapta meg 2018. december 5-én az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémián.
Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézetének egyetemi tanára vizsgálatai során a ragadozó emlősfajok monitorozására, egyes vizsgálatok elősegítésére számos közvetlen és közvetett mintagyűjtésen alapuló fajkimutatási módszert alkalmazott. Vezetésével sikeresen fejlesztettek, teszteltek és alkalmaztak emlős ragadozó fajok kimutatására az állománysűrűségük változásának nyomon követésére alkalmas közvetett monitorozási módszereket. Vizsgálatai során különböző élőhelyeken mutatta ki a róka és a borz kotorékhely-választását. Bizonyítani tudta a fajok élőhelyválasztása közötti különbségeket, vagyis az ún. niche szegregációt. Terepi vizsgálatokkal, valamint az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisának segítségével értékelte a róka állományszabályozásának hazai eredményességét, és fejlesztette a korábban kidolgozott ragadozógazdálkodási modellt. A modellt kiterjesztette az eurázsiai borzra is. A megtelepedésétől kezdve nyomon követte az aranysakál hazai állományváltozását és terjedését. Feltárta a faj történelmi elterjedését, bizonyította a terjedés napjainkban tapasztalható inváziós jellegét. Részt vett az európai terjedési folyamatok feltárásában és a forráspopulációk meghatározásában. Bizonyította az aranysakál táplálkozásának változását – az általában korlátlanul rendelkezésre álló – kisrágcsáló-állományok csökkenése esetén, valamint bizonyította a nem megfelelő vadászati hasznosítás hatását a faj táplálék-összetételére.
Molnár Sándor, a Gépészmérnöki Kar Informatika Tanszékének egyetemi tanára a hierarchikus rendszerek viselkedési leírása területén végzett rendszerelméleti kutatásaiból kiindulva új módszertant dolgozott ki a komplex rendszerek szerkezetének egyszerűsítésére. Az ilyen matematikai rendszerelméleti módszereknek nagy jelentőségük van az irányításelmélet különböző gyakorlati alkalmazásaiban. Az ún. vertikum típusú rendszerek egyszerű szerkezetűnek tekinthetők. Molnár Sándor alapvető eredménye az, hogy miképp lehet a paraméter-változós, esetenként állapotfüggő irányítási rendszereket vertikum típusú részrendszerekké alakítani algebrai, illetve differenciálalgebrai módszerekkel. Új módszert adott meg a különböző, paraméterektől függő rendszerek rendszertulajdonságainak vizsgálatára, általánosította a Kalman-féle rangfeltételt. Eljárást dolgozott ki a kapcsolási rendszerek approximációjára, amely a korszerű irányítástechnikában alkalmazható. Módszert fogalmazott meg a vertikum típusú rendszereknek szétcsatolt rendszerekre történő felbontására. A vertikum típusú rendszereket lineáris, paraméterekben változó rendszerekként kezelte. Kutatási eredményei alapján gyakorlati alkalmazásokat mutatott be a kőolaj-feldolgozás és a populációökológia területén.
Markó Viktor, a Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék egyetemi docense az almaültetvényekhez kapcsolódó ízelt lábú közösségek szerkezetét és összetételét befolyásoló tényezőket vizsgálta a növényvédelmi gyakorlat, különösen az ökológiai almatermesztés szempontjából. Kutatásainak legfontosabb eredményei közül kiemelendőek a következők. A magyarországi almaültetvényekből kimutatott ízelt lábú állatfajok számát 1167 fajjal bővítette, amivel nagymértékben hozzájárult az egyik legjelentősebb gyümölcskultúra faunájának feltárásához. Igazolta egy új növényvédelmi eljárás, a kaolin-részecskefilm technológiájának hatékonyságát a kártevők szabályozásában, illetve kimutatta annak a természetes ellenségekre mint nem célszervezetekre gyakorolt mellékhatásait. Feltérképezte az almaültetvények gyepszintjében kialakított takarónövényzet hatását a lombkoronaszintben kialakuló kártevő és ragadozó ízelt lábú együttesekre. Bizonyította az almaültetvények környezetében található egyéb, mozaikos élőhelyfoltok jelentős hatását az ültetvény ízelt lábú közösségeinek összetételére és szerkezetére, valamint azt, hogy ez a hatás erős szezonális változásokat mutat.
Lakner Zoltán, az Élelmiszertudományi Kar Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék egyetemi tanára korszerű vizsgálati módszerekkel igazolta – két mérete és kereskedelmi jelentősége miatt kiemelkedő ország, Kazahsztán és Nigéria példáján –, hogy a klímaváltozás, a népességnövekedés és az étrend megváltozásának együttes hatására jelentős mértékben átalakulnak a világgazdaság keresleti és kínálati viszonyai. Az Európai Unió fűszerkereskedelmének példáján bizonyította, hogy a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok intenzitása miatt a gombatoxinnal szennyezett termékek már kisszámú (1–3) kereskedelmi ügylet (vétel és eladás) során is eljuthatnak az Unió egymástól földrajzilag távol lévő pontjaiba. A magyarországi szarvasmarha-szállítások vizsgálata alapján javaslatot dolgozott ki az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzés rendszerének hatékonyabbá tételére. Az élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyt jelentő termékek megjelenésére adott vásárlói reakciók vizsgálatával igazolta a kríziskommunikáció jelentőségét, javaslatokat fogalmazott meg a lakossági tájékoztatás mikéntjére, valamint az üzenetek tartalmának optimalizálására. Bizonyította az élelmiszer-gazdaság egy-egy területén kialakuló válságok előrejelzésében az erre figyelmeztető gyenge jelek fontosságát, és elemezte szerepüket stratégiai, taktikai és vezetési szinteken.
Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.
