Szent István Előadás - Tudományos generációk találkozása

A Szent István Egyetemmel együtt született hagyomány a Szent István Előadás, aminek megtartására az intézmény vezetése minden évben egy kiemelkedő teljesítményű professzort kér fel. Az idén, május 4-én dr. Felföldi Józsefet, az Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanárát érte ez a megtiszteltetés. A rendezvényről készült videó az alábbi linken tekinthető meg.

2016-ig az előadásokat a tanévzáró ünnepség részeként tartották meg. Tavaly megújították a tradíciót és Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen címmel már önálló eseményként rendezték meg a gödöllői földszinti rektori tanácsteremben, szót adva a tanítvány pályatársaknak is.

Köszöntőjében dr. Tőzsér János rektor kiemelte: dr. Felföldi József gazdag életpályája sokféle kutatást tartalmaz. Iskolateremtő oktatót és kutatót tisztelünk a személyében, aki egyaránt gazdagította a tudományosságot és építette azt a közösséget, amiben generációról generációra történik a tudás átadása és bővítése. Kari vezetőként a Szent István Egyetem integrált működését segítette elő.

Dr. Palkovics László, a Budai Campus rektorhelyettese a professzor életrajzának azt a vonását hangsúlyozta, amivel egyre ritkábban lehet találkozni: több mint negyven év óta egyetlen munkahelye a Gellért-hegy déli lejtője. Nyitottsága, precízsége, oktatói és emberi stílusa példamutató. Tudását, tapasztalatait mindig szívesen átadta, s így építette fel tudományterületének több korosztályt összefogó műhelyét.

Dr. Felföldi József mindig szem előtt tartotta, hogyan lehet átadni a tudást az utánpótlásnak, szögezte le dr. Friedrich László Ferenc, az Élelmiszertudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi docens, tanszékvezető. Életútját ismertetve elmondta, a professzor 1977-ben végzett fizikusként az ELTE-n, majd a Kertészeti Egyetem Fizika-Automatika Tanszékén kezdett dolgozni. 1997-ben szerzett PhD fokozatot. Magyar és angol nyelven tartott órái, a két nyelven végzett oktatásfejlesztő tevékenysége egyaránt kiemelkedők. Számos tudományos diákkörös hallgató és doktoranduszok témavezetője volt, s az Élelmiszertudományi Doktori Iskola élén is állt. 2002 óta tanszékvezető, 2016-217-ig az Élelmiszertudományi Kar megbízott dékánjaként dolgozott.

Dr. Felföldi József Dinamikus mechanikai módszerek az élelmiszerek vizsgálatában című előadásában bemutatta, hogy az élelmiszerek mechanikai jellemzőinek hagyományos, széles körben alkalmazott mérési módszerei mellett egyre nagyobb az igény a roncsolásmentes, gyors, akár in-vivo vagy válogató-vonalon, gyártósoron is alkalmazható mérési lehetőségek iránt. A megoldást a különböző kutatócsoportok a dinamikus (rezonanciás, akusztikus, ejtési, ütési, hullámterjedési) módszerkörben keresik. Dr. Felföldi József arra is kitért, hogy ezeknek a technikáknak van egy közös hátrányos tulajdonságuk: kivétel nélkül indirekt mérések. A közvetlenül mérhető paraméterek (frekvencia, idő, sebesség stb.) a gyakorlat számára nehezen értelmezhetők, összehasonlításuk a hagyományos mechanikai jellemzőkkel kérdéses és a kutatócsoportjuk éppen ezeknek a módszereknek a fizikai értelmezésével, modellezésével foglalkozik.

Az ultrahanggal az élet számos területén találkozhatunk, azonban felhasználási területei eltérőek. Megkülönböztetünk aktív és passzív ultrahangot, melyek frekvenciájukban és intenzitásukban térnek el egymástól. A passzív ultrahangot elsősorban orvos diagnosztikában, roncsolásmentes anyagvizsgálatokban, sebességmérésben alkalmazzák. Az aktív ultrahangot jelentős mechanikai hatásának köszönhetően technológiai folyamatokban anyagtulajdonságok megváltoztatására használják – számolt be a Szent István Előadás második korreferátumában az Ultra-hang terjedése címmel dr. Friedrich László Ferenc. A karon több tanszék együttműködésében kutatások folynak az ultrahang terjedési sebességének és csillapodásának mérése alapján, roncsolásmentes anyagvizsgálatokra, húsok, húskészítmények hús-zsír arányának és minőségi jellemzőinek meghatározására.

A rendezvény harmadik előadásból megtudhattuk, hogy az élelmiszerminősítési technikák egyik legdinamikusabban fejlődő ága a roncsolásmentes vizsgálatok köre. Ezeken belül a hanghullámok elemzésén alapuló módszerek kutatása és fejlesztése is zajlik az Élelmiszertudományi Kar Fizika-Automatika Tanszékén, mondta el Kertész István egyetemi tanársegéd Akusztikus és ultrahang alapú mérési módszerek alkalmazása élelmiszerek minőségi tényezőinek meghatározására című előadásában. Ezen módszerek nagy előnye, hogy – minden egyes termék állapota, minősége becsülhető lévén – gyorsak és nem károsítják azokat. Az akusztikus módszer alkalmazásával nagy megbízhatósággal sikerült elválasztani repedt tojásokat, és ígéretes adatokat kaptak a beltartalmi jellemzők becslését illetően. Ultrahangot számos alkalommal használtak sajtok és zsiradékok vizsgálatára.

A teljes előadások az alábbi linken nézhetők meg.

Fotók: Balázs Gusztáv, Hidi Szilveszter