Világszerte ma tartják a Víz Világnapját, március 23-án pedig a Meteorológiai Világnapot, melyhez a Szent István Egyetem is csatlakozott gödöllői és szarvasi Campusával. A 2018-as Víz Világnapján a vízzel kapcsolatos problémák természetközeli megoldásaira kívánják a figyelmet fordítani. Azokat a tevékenységeket állítják középpontba, amelyek az árvizek, aszályok és vízszennyezés hatásait a természet adta lehetőségek kihasználásával csökkentik.
A természeti folyamatok felhasználása jó lehetőséget teremt a vízproblémák megoldására. Ezért is kell többet tennünk a zöld infrastruktúra érdekében, valamint ahol csak lehetséges, harmonizálni kell azt a szürke infrastruktúrával. Ezt például új erdők telepítésével, folyók-árterek csatolt kezelésével, vizes élőhelyek védelmével és az emberi egészséges környezet javításával lehet elérni.
A Magasszintű Víz Testület (High Level Panel on Water) március 14-én jelentette meg vízhez köthető tevékenységének programját. A 12 tagú testület tagja Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke is. A program magába foglalja a tevékenységek megalapozását (a vízzel kapcsolatos folyamatok megértését, értékelését és szabályozását), integrált programok bevezetését (innovációk támogatását, együttműködések erősítését), valamint a globális vízügyi együttműködés fejlesztését. Magyarország számára különösen fontosak ezek a kérdések, mivel földrajzi és történeti okok miatt a világ azon országai közé tartozunk, amelyek vízgazdálkodás szempontjából leginkább függnek a szomszédjaiktól. Ezért számunkra mind a rendelkezésünkre álló vízkészlet kezelése, mind a regionális együttműködés kiemelt jelentőséggel bír.
A regionális szinten folyó együttműködések közül a Duna-folyó Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) és a Kárpátok Egyezmény kiemelkedő fontosságú. Ezen utóbbi tavaly ősszel adta ki az Éghajlatváltozás jövője a Kárpátokban című kiadványt, amelyet az Osztrák Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezeti és Vízgazdálkodási Szövetségi Minisztérium mellett a Szent István Egyetem is támogatott. A kiadvány összefoglalja a terület éghajlatának múltbeli és jövőbeli várható alakulását, valamint a vízügy, mezőgazdaság (főként növénytermesztés), erdészet, biodiverzitás védelme és turizmus területén jelentkező legjelentősebb kockázatokat és legfontosabb feladatokat.
Egyetemünk mind az ICPDR-ban, mind a Kárpátok Egyezményben aktívan részt vesz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó munkacsoport tevékenységében. Mivel ezek a tevékenységek sok tudományterülettel vannak szoros kapcsolatban, ezért ismereteink sok helyszínen és területen hasznosíthatóak. Magyarország jelentősen erősítette és továbbra is fejleszteni kívánja nemzetközi vízügyi aktivitását. Ebben jelentős segítséget tud nyújtani a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség Nemzeti Bizottsága, ami a Szent István Egyetemen működik, és jó kapcsolatban van a Magyar Öntözési Egyesülettel, aminek vezetésében szintén képviseltetjük magunkat. A nemzetközi kapcsolatokat nagymértékben fejleszti az Egyetemre akkreditált Mezőgazdasági Vízgazdálkodási MSc szak, amely mind magyar, mind angol nyelven meghirdetésre került, és így tovább bővíti a már eddig is működő magyar és angol nyelvű képzések kínálatát – mondta dr. Szalai Sándor, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Vízgazdálkodási Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
1992-ben, a Rio de Janeiroban rendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencián döntötték el, hogy minden év március 22-én világszerte megünneplik a Víz Világnapját, aminek aktuális témáját az ENSZ Közgyűlése határozza meg évente. Így 2018-ban a környezeti károk kerültek a középpontba, beleértve az éghajlatváltozás okozta negatív hatásokat is, melyek világszerte okoznak vízhez kapcsolódó kríziseket. Az árvízi, aszály- és vízszennyezettségi helyzet a leromlott vegetáció és talaj miatt tovább rosszabbodik. Az ökoszisztéma szolgáltatások figyelembevétele nélkül mind nehezebb lesz az emberek és az emberi tevékenység számára szükséges mennyiségű és minőségű vizet biztosítani.