Diplomaátadó ünnepség a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar január 16-án tartotta diplomaátadó ünnepségét a gödöllői aulában.

Elsőként dr. Stumpf István alkotmánybíró tartott ünnepi beszédet:

- Változó korban élünk. Egyre nehezebb kiszámítani, hogy az egyetemen szerzett tudás mire lesz elegendő. Önök ma egy olyan diplomát kapnak, amely feljogosít arra, hogy felszálljanak a globális tengeren közlekedő egyik hajóra és ott hajóskapitányok legyenek, kormányosok vagy egyszerűen matrózok. A globális tenger napjainkban hihetetlen hullámokat vet. Ha nem rendelkezünk elég tudással ahhoz, hogy meghatározzuk, melyik kikötőbe akarjuk kormányozni, akkor nagy baj lesz.

Önök itt, az elmúlt jó néhány évben professzoraiktól, tanáraiktól olyan útravalót kaptak, amely egyfajta indító lökést ad ahhoz, hogy tovább folytassák a tanulást. A világ és a magyar társadalom sikeressége is azt követeli meg, hogy az egyetemen szerzett képességeket és készségeket folyamatosan meg kell újítani.  Azt a tudást, amit megszereztek, folyamatosan bővíteni kell. 

Nagyon sokféle tudással rendelkezhetnek ma. Én azt tanultam meg falusi parasztgyerekként elindulva az életpályán, hogy egyetlen dolog van, amit nem lehet elvenni tőlem és senkitől, ez pedig az a tudástőke, amelyet megszerzünk az élet során. Ez a legkönnyebben konvertálható tőketípus. Ezért vigyáznunk kell rá. Ez biztosítja az autonómiájukat és ez biztosítja az esélyüket arra, hogy ebben a rendkívül erőssé vált versenyben helyt álljanak.

Ez a tudás akkor lehet több mint a tankönyvből elsajátított ismeretrendszer, hogyha az egyetemi közösség folyamatosan kontrollálja. Nem tudom, hogy hány embernek sikerült ezen az egyetemen megélni a közösséghez tartozás élményét. Ha sikerült, akkor úgy tekintenek majd vissza ezekre az évekre, hogy az alma mater nélkülözhetetlen és elengedhetetlen érzelmi és intellektuális erőforrást képez önökben.

Gödöllő és a Szent István Egyetem hosszú utat járt be az elmúlt évtizedekben. Mára Magyarország egyik meghatározó egyetemévé vált. Ez a kar, amelynek végzősei, az egyik legdinamikusabban fejlődő kar, amelyik kénytelen volt alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Kénytelen volt igazodni a digitális világ kihívásaihoz és abban bízom, hogy olyan tudást adott önöknek, amelyet a későbbiek során is tudnak hasznosítani.

Az egyetem világa változó. Magyarország jövőjét a kiművelt emberfők sokasága határozza meg. Hiszem és bízom benne, hogy tudásuk konvertálható lesz. De készüljenek fel rá, hogy ezt a tudást akkor tudják igazán jól hasznosítani, hogy ha mindig vezeti önöket az a szenvedély, hogy újra és újra meg kell érteni a világot - és ez a világ egyre bizonytalanabbá vált. Vissza kell, hogy térjenek időnként az alma materhez. Sokuknak a középiskola is egy maradandó élményt nyújtott. De ez az egyetem továbbra is várja önöket és továbbra is úgy állítja össze a tanrendjét és működteti az oktatás szerkezetét, hogy ha ide újra visszajönnek tudást gyűjteni, akkor ezt megtehessék.

Ünnep ez a mai nap, hiszen teljesítményük mögött nem egyszerűen az önök erőfeszítése áll, hanem a családé is. Sokan nagyon büszkén tekintenek arra, hogy önök ma itt lehetnek. Meg fogják ünnepelni családi és baráti körben is és legyen büszkék rá, hogy e támogatás nélkül valószínűleg nem juthattak volna diplomához. Mondjanak köszönetet a szüleiknek és mindazoknak, akik támogatták önöket és higgyenek abban, hogy ez a segítség az egész életen át kitarthat. 

Önök egy fontos generációt képviselnek, a digitális világ generációját. Ennek a digitális világnak az a sajátossága, hogy lehet szörfölni a globális tengeren, de hogyha nem sikerült az egyetemen elsajátítani, hogyan válasszanak az önökre zúduló információk között, akkor nagy baj lesz, mert akkor ez az információsokk nem segíteni fogja az életpályájukat, hanem zavarni.  Én nagyon bízom abban, hogy a tanáraik meg tudták önöket tanítani arra, hogy értékek alapján szelektáljanak, és abban is, hogy ez a generáció, a XXI. század magyar generációjaként képes lesz a nemzetet felemelni. Végül abban is bízom, hogy a külföldi hallgatók, akik itt szerezték meg a diplomát, hazaviszik országunk jó hírnevét. Hazaviszik Gödöllő befogadó hatását és hazaviszik hallgató és oktatótársaik szeretetét és megértését.

Remélem, hogy ez a nap emlékezetes marad önöknek és jó emlékkel gondolnak a Gödöllőn és Budapesten eltöltött évekre és büszkék lesznek arra, hogy anyaegyetemük, a Szent István Egyetem milyen diplomát adott a kezükbe. Sok siket kívánok mindannyiuknak, sok siker kívánok az egyetemnek!

A következőkben dr. Káposzta József dékán köszöntötte a kar új diplomásait:

- Az év végén az ember visszatekint: vajon történt-e valami az elmúló esztendőben, ami megmaradhat az emlékezetben, nem esik át az idő rostáján. Az átlagember életében a nyomot hagyó dátumok jobbára családi eseményekhez kötődnek. A születés, a házasság, az ünnepek vésődnek belénk, de túlzás nélkül ide sorolhatjuk a diplomaszerzést is. Emlékezni fognak rá, hiszen a diploma megszerzése komoly teljesítmény a hallgató és a család részéről egyaránt.

Természetesen hosszú út vezetett idáig, hiszen jól megfontolt döntések sorozatának, emberi kapcsolatok kiteljesedéseként választották Önök a Szent István Egyetemet és benne a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart. Bátran mondhatjuk, hogy jól választottak, hiszen ez az a kar, ahol az oktatás mellett olyan emberi kapcsolatok kialakításán munkálkodunk, amelyek egy biztonságos szakmai tudás mellett, mély emberi nexus kialakításának lehetőségét is előtérbe helyezi.

Arisztotelész már két és fél évezreddel ezelőtt megfogalmazta, hogy az ember természeténél fogva társas lény: csak másokkal szövetségben élhetünk teljes életet. A modern kutatások szerint a magánynak és a rosszul működő emberi kapcsolatoknak nagyobb szerepük van a lelki betegségek kialakulásában, mint az anyagi problémáknak, vagy az előrehaladott életkornak. Társas lényünk léte karácsony közeledtével még fontosabbá válik, hiszen szeretteink, családjaink szeretete adja azt az energiát, azt a töltést, ami a mindennapok nehézségein átlendíthetnek.

Mondhatjuk, hogy a Jóisten az embereket alapvetően személyes kapcsolatokra tervezte!

Ösztönösen érezhetjük, hogy azok az emberek, akiknek van legalább egy közeli barátjuk, sokkal boldogabbak, mint azok, akik csak felületes ismerősökkel rendelkeznek, tehát nem a kapcsolatok száma, hanem az azt alkotó kapcsolataink minősége számít. Mit is jelent ez, mi ebben a fontos? Fontos, hogy milyen gyakran töltjük együtt szabadidőnket barátainkkal, megosztjuk-e egymással gondolatainkat, személyes érzéseinket, valamint nyújtunk-e érzelmi-lelki támogatást egymásnak.

Egyszerűen eldönthető a kérdés: Van-e olyan személy a környezetedben, akit akár hajnali négykor is felhívhatsz a problémáiddal?

Sokan nyilván nem is értik ezt a kérdést, hiszen a hajnali négy óra még többségüknek aktív időszak, hiszen akkor érnek haza a bulikból, bocsánat az egyetemi rendezvényekről.

Ugye néhány éve még nem is gondolták volna, hogy az egészséges élethez szükségük lesz gólyatáborra, gólyabálra, a trafó klubra, a kocsma- és galambtúrára, a katlanra, valéta- és talléravatóra.

Nem is gondolták volna, hogy egy átbulizott éjszaka utáni közös fejfájás olyan emberi kapcsolatok alapjait adhatják, amire majd nosztalgikusan fognak emlékezni az évfolyam találkozóikon.

Bátran mondhatom, hogy az emberi kapcsolatok milyensége határozza meg életünk minőségét. Tehát aki mögött mindig ott állnak szerettei, barátai, az az idegenekkel is könnyen találja meg a közös hangot, lényegesen sikeresebben teljesít élete minden területén, mint az, aki mások támogatása nélkül kénytelen boldogulni.

Felmerülhet önökben a kérdés: miért is beszélünk ezekről most? A válaszunk világos, hiszen ha az egyetem az oktatás mellett szemléletet, világnézetet, barátokat, társas kapcsolatokat is adott, akkor elégedettek lehetünk, hiszen akkor intézményünk lehetőséget biztosítottunk a szakmai tudás elsajátítása mellett az életre való, a társas lénnyé válásra való felkészítésre is.

A diplomájuk mellé Karácsonyra ma ezt kapják tőlünk útravalóként, amit lehet, hogy még nem is éreznek, de mondanivalója elkíséri majd Önöket egész életükön át.

Viszonzásul nem kérünk mást Önöktől, csupán azt, hogy meséljék majd el gyermekeiknek, hogy milyen volt GTK-snak lenni a 2000-es évek elején. Meséljenek az iskolatársakról, a tanárokról, a vizsgákról. Meséljék el milyen volt a kollégium közösségében élni, milyenek voltak a hétköznapi bulik, a közös születésnapok, a legnehezebb sikeres vizsgák utáni lazítások, vagy egy nem sikerült vizsga utáni közös vigasztalás. Milyen volt az Örs Vezér téren hajnalban várni az első HÉV indulását Gödöllőre és milyen volt végigcsinálni a Galambtúrát.

Ahogy Ligeti György fogalmazza: Az iskola minden mozzanatával, minden pillanatával nevel, akár szándékában áll, akár nem. E nevelő hatás alól nem kivétel az egyetemünk sem. Még akkor sem, ha úgy véljük, itt már felnőtt emberekkel van dolgunk.

Az okos ember élete végéig tanul, és minden tapasztalata formálja viszonyulását a világhoz. Sokan sokfélét gondolnak az oktatásról, s a többség úgy gondolja, hogy a lényeg a tanítás, pedig a tanulás, a közösség építése, a társas kapcsolatok kialakítása véleményem szerint fontosabb.

Ilyenkor az év végén a tanároknak jó elgondolkodni munkájukon, feladataikon. Jutott-e arra időnk, hogy megszerettessük egyetemünket, karunkat, inspirálni tudtuk-e diákjainkat, hogy legyen erejük, lelkesedésük tanulni és hogy az életben szívvel lélekkel végezzék választott hivatásukat?

A válasz: IGEN, hiszen a mi egyetemünk egy különleges hely!

• különleges, mert Magyarország egyik legszebb campusán vagyunk, ahol minden falat átleng a történelem, parkjaink, ligeteink fantasztikus miliőt nyújtanak az itt tanulóknak
• különleges, mert a kollégium közelsége miatt elég 8:10-kor felkelni ahhoz, hogy beérjünk a 8:15-ös órára
• különleges, mert Gödöllő egy olyan nyugodt vidékies hangulatot nyújtó kisváros, ahol már Erzsébet Királyné is szívesen töltötte szabadidejét, de mindemellett szinte minden szolgáltatás elérhető
• különleges, mert Budapest közelségével, közlekedési lehetőségeivel akár 20 perc alatt is elérhető a nagyvárosi metropolisz lüktető élete
• különleges, mert az egyre növekvő külföldi hallgatók száma elérhetővé teszi a különböző kultúrák megismerését és elfogadását és azt a nemzetközi életstílust, amivel bárhol külföldön is találkozhatunk.

Mindezek alapján mondhatom, hogy egyetemünk egy különleges KÖZÖSSÉG, hiszen az itt tanulók lehetnek bármely kar hallgatói, mégis mindannyian a Szent István Egyetem családjához tartoznak!

Tisztelt vendégeink!

Engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig bevezessem Önöket egy Kiválósági Díjjal kitüntetett egyetemi kar mindennapjaiba, ahol országos összehasonlításban is a legjobbak és legversenyképesebbek között számon tartott diplomákat szerzik hallgatóink.

Karunk a több mint 4.000 hallgatójával Egyetemünk legnagyobb Kara. Több mint 60 képzési formát meghirdetve indítjuk képzéseinket a gödöllői campus mellett Budapesten, Békéscsabán, Szarvason, a határon túl Csíkszeredában és szeptembertől Révkomáromban is.

Napjainkra a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatói csapatának 80%-a rendelkezik tudományos fokozattal, 46 országból, több mint 400 külföldi hallgató tanul nálunk. Országosan a legtöbb mesterképzési jelentkezéseket regisztrálhatjuk, így ebben az évben is több mint 6000 hazai jelentkezés mellett, további 1000 külföldi diák is hozzánk nyújtotta be felvételi kérelmét. Mindezek mellet az az 1200 magyar és 100 külföldi diák, akik szeptemberben megkezdhette meg nálunk tanulmányait is bizonyítja, hogy álljuk a próbát az egyébként nem könnyű hazai és a nemzetközi felsőoktatási térben.

Látják kedves vendégeink, mi sem lehetnénk ennyire erősek, ha mindennapi tevékenységünket nem abban az összetartó közösségben végeznénk, ahol mindig számíthatunk egymásra, ahol, a sikereink közös alapokon nyugszanak.

Innen is tisztelettel köszönöm a karon dolgozó kollégának azt az áldozatos munkáját, amivel lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy én most itt ilyen kiváló eredményekkel dicsekedhessek.

A mi képzési rendszerünk meghatározó oszlopa többek között a felnőttképzésünk. Itt kell kifejeznem tiszteletemet a munka mellett tanuló levelezős hallgatóinknak, akik a család és a munka mellett vállalták a konzultációkat, a családjuktól elvéve az együttöltött idő lehetőségét, igyekeztek példát mutatva többé válni. Meséljék majd el, hogy miért vállalták azokat a megpróbáltatásokat, amiken keresztül eljutottak mai napig. Meséljék el azt is, hogy amíg mások augusztusban még a nyaralásukat töltötték, Önök már az iskolapadban ültek, vagy éppen a munka után pénteken és szombaton is szorgalmasan jártak konzultációra. Őszintén mondom, minden tiszteletem az Önöké.

Az elmúlt 30 évben többször átalakultunk, elfogyasztottunk 4 dékánt és kiadtunk több mint 17.000 diplomát, de egy dologból sosem engedtünk és az a minőségi oktatás. Ennek mi sem nagyobb bizonyítéka a jelenlegi záróvizsgázók eredményei.

Az elmúlt két hét záróvizsgáin 387 hallgató tett sikeres záróvizsgát, akikből 97 fő kapott kiváló vagy jeles oklevelet, ami kiemelkedő 25%.

A diploma megszerzésének pillanatáért sokat fáradtak, izgultak, s persze sok örömben, élményben is részük volt. Ha a nehezét nézzük, dicséretet érdemelnek, de ezt meg kell osztaniuk azokkal, akik ebben segítették Önöket.

A családtagokra, nagyszülőkre, szülőkre, testvérekre gondolok, akik most büszkén tekintenek le a karzatról, mert ez a diploma egy kicsit az övéké is. Az ő támogatásukkal juthattak el ide, a nehéz vizsgák idején ők ugyanúgy izgultak, sírtak vagy nevettek otthon, mint Önök itt.

Ahogy megtették köszönetüket szeretteiknek, ugyanúgy jó szívvel emlékezzenek alma materükre is. Ne szakadjanak el a Szent István Egyetemtől, kísérjék figyelemmel munkánkat, ismeretségi körükben jó szívvel ajánlják az egyetemet és benne a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart is.

Még néhány nap, és itt a Karácsony, a szeretet ünnepe. Most ne tegyenek mást, élvezzék a megérdemelt pihenés minden pillanatát, és az újévben új lendülettel lássanak munkához.

Végezetül mit is kívánhatnék még a végzős diákoknak. Legyenek egészségesek, pártolja önöket a szerencse, és ismerjék meg az értelmes, teremtőmunka örömét.

Szándékukban mindig kísérje önöket a jóindulat, az együttműködő készség és a felelősségtudat. Ezekkel együtt lesz teljes értékű a most megszerzett diplomájuk!

Sikeres, boldog életet kívánok minden végzős hallgatónak!

A végzős hallgatók nevében Kovács Adrienn gazdálkodási és menedzsment alapszakos hallgató a következő gondolatokkal búcsúzott:

- Szeretettel köszöntök mindenkit a végzős hallgatók nevében is diplomaátadó ünnepségünkön. Végre elérkezett a nap, melyre türelmetlenül vártunk. Ahogy végignézek az arcokon, egyaránt látok örömöt és bánatot. Kettős érzések kavarognak bennünk. Egyrészt boldogok vagyunk és ünneplünk, hiszen akik itt ülünk mind célba értünk és várjuk, hogy végre büszkén kezünkben tarthassuk diplománkat, de ugyanakkor szomorúak is vagyunk, mert egy meghatározó, élménydús, vidámsággal teli korszakot zárunk le és hagyunk magunk mögött. Annak idején, a középiskolai tanáraim azt mondták, hogy az egyetemi évek a legszebbek, használjuk és élvezzük ki minden percét. Be kell vallanom, igazuk volt!

Talán ezt a pár évet egy nagy utazáshoz tudom hasonlítani. Együtt indultunk, és most megérkeztünk. Barátaim, Hallgatótársaim! Gondoljunk vissza egy pillanatra közös utazásunk kiindulópontjára. A gólyatáborban kezdődött… a tábor jó célt szolgált arra, hogy megismerjük egymást és egy összetartó csapatot kovácsoljon össze. Hasonló élményekben volt részünk a Szakest, Felező és Galambtúra alkalmával is. Ne feledkezzünk meg az emlékezetes bálokról sem, mint Gólyabál, Valéta bál, Talléravató bál. Azonban, ez a pár év nem csak szórakozásból állt, mert utunk göröngyös is volt. Ahhoz, hogy ma itt lehessünk, kemény, kitartó munkára volt szükség. Jussanak eszünkbe a vizsgaidőszakok, a hajnalig tartó tanulások, a pillanatok, amikor legtöbben két-három éjszaka alatt szerettük volna megtanulni a fél éves anyagot. Több-kevesebb sikerrel, de megcsináltuk! A záróvizsga után azt mondhatom, hogy a kemény munka meghozta gyümölcsét, melyhez szívből gratulálok mindenkinek! Hosszú utazásunk végéhez közeledve, már szívesebben fogalmaznék úgy, hogy teljesítettük kitűzött célunk egy részét, azonban még rengeteg kihívás, lehetőség áll előttünk.

Kedves Tanáraink, Oktatóink! Ez úton szeretnénk köszönetünket és hálánkat kifejezni munkájukért és támogatásukért. Büszkék vagyunk arra, hogy a jó hírnévvel rendelkező, Magyarország kiemelkedő egyetemei közé tartozó Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végezhettünk és kiváló szaktudású oktatóinktól tanulhattunk. Biztosak vagyunk abban, hogy a megszerzett tudást, a munka világában is tudjuk majd alkalmazni, kamatoztatni. Fontosnak tartom, hogy megemlítsem, és külön kiemeljem a Tanulmányi Osztály munkáját, akik készségesen álltak tanulmányi ügyeink intézéséhez és minden problémánkra megoldást találtak.

 Végezetül pedig óriási köszönettel és hálával tartozunk szüleinknek, családtagjainknak, barátainknak, akik támogatása és türelme nélkül, nem jutottunk volna el idáig. Ők azok, akik mindig hittek bennünk, még akkor is, amikor már minden bizalmunk szertefoszlott.

Kedves Végzős társaim! Kedves Mindenki! Engedjék meg, hogy Szabó Pál idézetével zárjam beszédem sorait:

„Eddig csak álmodtunk, terveztünk még,

most valóra válhat minden, ami szép.

Az élet, a munka tárt karokkal vár,

s hogy szép lesz-e csak rajtunk áll.”

Az egyik álmunk a mai napon valóra fog válni. Kívánom mindenkinek, hogy a jövőben is sikerüljön megvalósítani minden célkitűzést!

*

Az ünnepség elismerések átadásával folytatódott.

A kari tudományos diákköri konferencián bemutatott kiváló pályamunkája elismeréseként Rektori Különdíjban részesült Baksa Szabina hallgató.

Gyémántoklevet vett át dr. Kácsor András, aki 60 éve végzett a Szent István Egyetem jogelőd intézményében agrárközgazdászként.

Címzetes egyetemi docensi elismerő címet vett át dr. Menyhei Ákos, az Aliant-Menyhei Ügyvédi Iroda ügyvezetője, Vajna István, a Vajna VSM Kft. ügyvezetője és dr. Valkó Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.

A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Tanácsa a doktori iskola érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért Doktori Iskoláért kitüntetést adományozott dr. Székely Csaba professzor emeritus és dr. Szűcs István professzor emeritus részére.

Jubileumi jutalomban részesült Gréczi Gyuláné igazgatási ügyintéző, dr. Kenderfi Miklós egyetemi docens, dr. Kovács László adjunktus, Balaska Lajosné igazgatási ügyintéző, dr. Komor Levente egyetemi docens, dr. Pataki László egyetemi docens, Magyar Ferenc Attila kancellár, Lukács Attiláné kisegítő alkalmazott, dr. Farkasné dr. Fekete Mária egyetemi docens és dr. Káposzta József egyetemi docens, dékán.

Az eseményen együttműködési megállapodást írt alá a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar nevében dr. Káposzta József dékán és a Program Centrum Utazásszervező Kft. nevében Tóta Zsolt tulajdonos.

Az ünnepség a végzettek eskütételével és a diplomák átadásával fejeződött be.