Magasrangú Fülöp-szigeteki delegáció járt a Szent István Egyetemen

A Fülöp-szigetek Felsőoktatási Bizottságának miniszteri rangú elnökének vezetésével delegáció látogatott Magyarországra 2017. december 11-15. között a magyar-fülöp-szigeteki felsőoktatási kapcsolatok aktuális helyzetének felmérése, további megerősítése, valamint a Magyar-Fülöp-szigeteki Oktatási és Tudományos Csereprogram keretében felajánlott magyarországi ösztöndíjak optimális kihasználásának érdekében. A delegáció négy felsőoktatási intézménybe, köztük a Szent István Egyetemre is ellátogatott.

A delegáció vezetője Napoleon Imperial, a fülöp-szigeteki Felsőoktatási Bizottság elnökhelyettese bemutatta a küldöttséget, Dr. Virginia Akiate igazgatót szintén a Bizottságból, továbbá négy egyetemi vezetőt: Dr Edgardo Tulin-t, a Visayas State University elnökét, Dr Raul Muyong-ot, az Iloilo Science & Technology University elnökét, Dr Merian Mani-t, a Marinduque State University elnökét és Dr Danilo Abayon-t az Aklan State University elnökét. A vendégeket Paul Vincent konzul és Pázmány Péter az EMMI képviselője kísérte. A vendégeket Dr. Tőzsér János rektor, Dr. Szabó István rektorhelyettes, Dr. Tarr Zsuzsanna Nemzetközi és Külkapcsolati irodavezető és két nálunk tanuló fülöp-szigeteki hallgató, Jovito Opena és Maureen Malabanan fogadta. Intézményünk oktatási és kutatási profilját valamint nemzetközi kapcsolatait Dr. Szabó István rektorhelyettes mutatta be. A négy jelenlevő egyetem egyike sem rendelkezik magyar egyetemi kapcsolatokkal, valamennyi vezető kifejezte együttműködési szándékát intézményünkkel, a látogatást követően részükre együttműködési szándéknyilatkozatot küldtünk.

Néhány felsőoktatást is érintő téma a fülöp-szigeteki Education for All (EFA) 2015 National Review felhasználásával készült háttéranyagból:

Egy ország belső fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a humántőkébe való befektetés, mely főként a minőségi, alapszintű oktatás nyújtásán keresztül valósul meg, ezt mondja ki a 2011-2016-os Fülöp-szigeteki Fejlesztési Terv. Az elmúlt években az EFA-mutatókban jelentős javulás mutatkozott, ugyanakkor egyes szektorokban a jövőben is szükséges a további fejlesztés. Az általános iskolai oktatásban való részvétel 95% 2012-13-ban. A középfokú oktatásban ez a szám 65%. Az általános iskolai oktatást elvégző diákok aránya 75%, a középfokú oktatásban ez a szám 78%. 2011-12-ben az iskolát elhagyók aránya 13%. A DepEd Tech-voc program a középfokú tanulmányok elvégzése után nyújt lehetőséget a továbbtanulásra. A beiratkozottak száma 35%-kal nőtt 2007-2008-tól 2012-2013-ig. A TESDA TVET-beiratkozottak száma 19%-os növekedést mutatott 2011-13 között. A frissen végzett hallgatók foglalkoztatási aránya 48.5% ról 65.3%ra nőtt 2005-től 2013-ig. Az alapfokú írni-olvasni tudás növekedése figyelhető meg, 93.4%-ról 95.6%-ra 2003-2008 között.
A funkcionális írni-olvasni tudás 84.1%-ról 86.4%ra nőtt ugyanebben az időszakban. A felnőtt írni-olvasni tudás növelésére a DepEd nyújt támogatást az alternatív tanulási rendszer keretében (alternative learning system - ALS).

A Nemzeti Teljesítmény-felmérésben (National Achievement Test, mely az oktatás minőségének mutatója) a résztvevők teljesítménye javulást mutatott, bár a kitűzött cél elérése még nem valósult meg.
Ennek javítása érdekében az oktatásnak kellene kapnia a legnagyobb részt a költségvetésből. A DEPed költségvetésében növekedés mutatható ki, ugyanakkor a GDP oktatásra fordított aránya elmarad a javasolttól. A jelenlegi kormányzat folyamatosan növeli az oktatásra fordítandó összeget, anyagi javakat is allokálva (osztálytermek, berendezés, stb.) a hiátus felszámolása érdekében. Több tanár foglalkoztatása is megvalósult ennek keretében.

A Philippine EFA 2015 Review Report az oktatási szektor erősségeként emeli ki a kormányzati ügynökségek és a civil társadalom, valamint a privát szektor közötti kapcsolatok, szövetségek meglétét és erősödését, az alapfokú oktatás intézményiesítését és a kompetencia-alapú oktatás létrehozását. A legígéretesebb a K-to-12 rendszer létrehozása, melynek jogi alapja is megteremtésre került.

A kormányzat kihívásként tekint az alábbi jelenségekre:

1. A szegénységre, ennek csökkentését célozza meg a Philippine Development Plan 2011-2016 és a Conditional Cash Transfer (CCT).
2. természeti katasztrófákra, ennek kezelésére jött létre a Philippine Disaster and Risk Reduction Management Act of 2010 és a National Climate Change Action Plan.
3. biztonsági kockázatokra – az iskola a ,,béke zónája” (DepEd Order No. 44 s. 2005)

A EFA Acceleration Plan 2015 – EFA Gyorsítási Terv 2015 terv fedezetet nyújt a szélesebb körű EFA stratégiához: alapot teremt, ellenőriz és értékel, újítást hoz az Alternatív Tanulási Rendszerbe, emeli a Korai Gyermekgondozás és Oktatás programjainak színvonalát, emeli az alap óvodai ellátás színvonalát, emeli a tanítás színvonalát, erősíti a technológia meglétét és használatát oktatási célokra, erősíti az oktatási intézményeket, katasztrófákra való hatékony választ erősíti, megelőzést segíti.