A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
Nem kérdés, a világ mezőgazdasága komoly kihívással néz szembe. Az egyre csak növekvő népességet ellátni nem lesz egyszerű, hiszen 2050-re a várhatóan 9 milliárd főt a világ 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterületének kell ellátnia. Ez a terület pedig maximum 5 százalékkal növelhető. (Kis matek: az egy főre jutó 0,3 hektár 0,16 hektárra csökken majd.) Amikor ilyen szűkösek a lehetőségeink – hiszen a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás még nehezebbé teszi a gazdálkodók dolgát – érdemes átgondolni, vajon elég hatékony-e a magyar mezőgazdaság? „Közgazdasági versenyhátrány is nehezedik Magyarországra, hiszen a közvetlen kifizetésekből tényleges versenytársaink egy része közel 30%-kal magasabb EU-s támogatást kap, míg mi az EU-27 átlagának 90%-át hektáronként. Ezt a hátrányt csak hatékonyságnöveléssel kompenzálhatjuk” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a díjátadót megelőző sajtótájékoztatón. Komoly bajban vagyunk, ha nem vagyunk képesek hatékonyságunkon javítani. Ehhez azonban az is kell, hogy helyesen használjuk ki a támogatásokat. Magyarországon úgy tűnik, a támogatások jelentős része sajnos jövedelempótló, nem pedig fejlesztést generáló támogatás. Fontos a hatékonyság, teszi hozzá a szakember, és nem felejthetjük el, hogy a magas termelékenységhez elengedhetetlen a korszerű technológiák alkalmazása. Kérdés azonban, a mezőgazdaságban dolgozók mekkora része rendelkezik ilyen magas szintű informatikai tudással.
„A hatékonyságnövelés három fő iránya a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése. A technika-technológia elérhető számunkra és a méretgazdaságosság is megfelelő, de a szakképzettségben még van hova fejlődnünk.”
Az agrárvállalkozások nyitottak: kétharmaduk tervez az idei évre valamilyen beruházást. Technológiafejlesztést 49%, értékesítésfejlesztést 16%, kapacitásbővítést 12%. Ugyanakkor, mint az összes többi szakmában, úgy ebben az ágazatban is komoly munkaerőhiánnyal kell megküzdeni. Mindemellett komoly problémát okoz az is, hogy a munkaerő-hatékonyság rendkívül alacsony: az európai átlag 40 százaléka. Nem is kérdés tehát, tudásfejlesztésre és technológiafejlesztésre van szükség. Fontos, hogy a frissen végzett agrárszakemberek használni tudják a legújabb technológiát. De segíteni és ösztönözni kell őket arra is, hogy jobban értsék a piacot, a vásárlók új igényeit, hogy azokat a lehető legjobban tudják kiszolgálni.
„Elengedhetetlen a fiatalság motiválása: azt a friss tudást, azt a friss motivációt, azt a lendületet, lelkesedést kell erősíteni, ami bennük van – emeli ki Tresó. „Komoly, új tudásbázisra van tehát szükségünk, miközben az agrárszakma presztízse alacsony a fiatalok körében. Ezt a hézagot próbáljuk szűkíteni évről évre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunkkal, amelynek idei fókuszterülete a hatékonyságnövelés volt.”
Az idei díjazottak:
PhD kategória
1. helyezett – Langó Bernadett
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
„A tritikálé hazai humán célú hasznosítását segítő kutatások”
2. helyezett – Dr. Aranyos Tibor József
Debreceni Egyetem – Kerpely Kálmán Doktori Iskola
„Rendszeres szennyvíziszap komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságaira”
3. helyezett – Kovács László
Debreceni Egyetem – Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
„Egyivarú ikrás pontyállomány kialakítása”
Mesterképzés kategória
1. helyezett – Fózer Dániel
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyész-mérnöki és Biomérnöki Kar
„Mikroalga biofinomító upstream technológiájának fejlesztése és kinetikai modellezése”
2. helyezett – Kirchkeszner Csaba
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyész-mérnöki és Biomérnöki Kar
„Innovatív talajjavítás hulladékokból és melléktermékekből előállított bioszénnel és komposzttal szabadföldi kísérletekben”
3. helyezett – Koltay Ilona Anna
Pannon Egyetem – Georgikon Kar
„Magyarország sertéstakarmányozási gyakorlata az ammóniaemisszió tükrében”
Alapképzés kategória
1. helyezett – Budai József
Szent István Egyetem – Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
„Századunk élelmezése a fenntarthatóság függvényében”
Az alapképzésben résztvevőknek szóló pályázat témája a mezőgazdaság fenntarthatóságával és Földünk növekvő népességével volt kapcsolatos. Hogyan lehet úgy fedezni a növekvő népesség élelmiszerigényét, hogy közben nem tesszük tönkre Földünket? Pályázatomban megpróbáltam erre a lehető legtömörebben válaszolni és megfogalmazni, mik is azok a legfontosabb területek, amelyek fejlesztése által növelhetőek a mezőgazdaságban elérhető hozamok, anélkül, hogy ez még nagyobb terhet róna Földünkre a jövőben. Ennek kapcsán írtam a természeti környezetünk feltétlen védelméről, kiemelve azt, hogy a hozamok növelését nem szabad újabb területek művelésbe vonásával elérni. Írtam az afrikai és ázsiai országok mezőgazdaságának alacsony technológiai színvonaláról, ugyanakkor az ebben rejlő lehetőségekről. Mindemellett írtam az öntözés fontosságáról, a precíziós mezőgazdaságról, továbbá a nem is olyan távoli jövő ma még furcsának ható lehetőségeiről. Meggyőződésem, hogy a jövő mezőgazdasága a high-tech technológiák ellenére is környezettudatosabb és a természethez közelebb álló lesz. Ennek kapcsán, röviden bemutattam a jelenleg még ismeretlen, de a jövőben talán jelentős szerephez jutó ötleteket, mint például a vertikális termesztést, illetve a repülő drónok és a műholdas képalkotás alkalmazását a mezőgazdaságban. Mindezek mellett ugyanakkor felhívtam a figyelmet a fogyasztási szokások megváltoztatásának fontosságára is, különös hangsúlyt fektetve a húsfogyasztás kérdésére. A sertés, marha és baromfi fogyasztása helyett a halhúsfogyasztás előnyeit emeltem ki. Úgy vélem, hogy a fentebb leírtak jó utat jelölnek ki, és általuk képes lesz az emberiség arra, hogy választ adjon a jövő kihívásaira.
2. helyezett – Győri Rebeka
Állatorvostudományi Egyetem
„Lehetőségek tárháza”
A pályázat idén is rendkívül népszerű volt
Összesen 64 pályamunka érkezett be a zsűrihez – 14 felsőoktatási intézmény 44 karáról. Pályázhattak alap- és mesterképzésben tanuló diákok, illetve PhD hallgatók. Az elbírálásnál a PhD és mesterképzés kategóriában a téma eredetisége és hazai aktualitása, a vizsgált fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai, valamint a bemutatott hatékonyságnövelő módszer szélesebb körben való alkalmazásának lehetősége játszott szerepet. Az idén újonnan bevezetett alapképzés kategóriában a téma megközelítését, az egyéni látásmódot, valamint a nemzetközi és hazai trendekből kiinduló szabad gondolatokat értékelte a zsűri.
Forrás: https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2017/10/tudositas/dijazott-tudas