"Magyar vidék - Perspektívák, megoldások a XXI. században" - Vidékfejlesztési konferencia Tessedik városában

A Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara 2017. október 5.-n tartotta meg a "Magyar vidék - Perspektívák, megoldások a XXI. században" című I. Vidékfejlesztési Tudományos Konferenciát. Az Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet által szervezett konferencia igen ambiciózus célt tűzött ki. A tanácskozás azért jött létre, hogy a magyar vidék folyamatai, problémái és fejlesztési lehetőségei iránt érzékeny és elkötelezett szakemberek egy tudományos fórum keretében vitassák meg a vidékfejlesztés kereteit, főbb perspektíváit és megoldási javaslatait. A rendezvény a gyakorlati és a tudományos élet metszéspontjában helyezte el önmagát: a vidékfejlesztés gyakorlati szereplői, alakítói és a tudományos élet reprezentánsai számára kínált lehetőséget a közös gondolkodásra és a hatékony problémakezelési módszerek felvázolására.

A konferenciát a házigazdák közül elsőkét Dr. Tőzsér János rektor úr nyitotta meg, aki kiemelte a Kar tudományos konferenciák szervezésében meglévő hagyományait, emellett az urbanizáció rohamosan fokozódó jelenségét emelte ki. Lakonikus kérdésére ("Mi lesz így a vidékkel?") Dr. Futó Zoltán dékán úr a gyakorlati oldal felől adta meg a választ. A SZIE-AGK vezetője a partnerség szerepét hangsúlyozta ki, amely már nem csak elméletben létezik a Kar életében. A Tessedik Campus a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatóságával és a Békés Megyei Kormányhivatallal kötött stratégiai együttműködést, és ez már konkrét, a Békés megyei agrártársadalmat és a vidéket érintő egyéni és közös feladatok ellátásában is realizálódik.  Hodálik Pál, Szarvas város alpolgármestere büszkeségének adott hangot, hogy Tessedik városa ilyen rangos rendezvénynek adhat helyt, és jelentős számú, a vidék fejlesztésében érdekelt szakembert fogadhat.

A köszöntők sorát Dr. Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kezdte, aki szintén Tessedik Sámuelt citálta. A sikeres mezőgazdaság fontosságát aláhúzva, az ágazat multifunkcionális szerepkörét, valamint a nemzetbiztonsági vonatkozásokat is ismertette az agrár-szakember politikus. Államtitkár úr ezen kívül - a helyszínhez illeszkedve - az agrár-utánpótlás fejlesztésének megkerülhetetlen kérdését is érintette. Dr. Kulcsár László úr (a NAK Békés Megyei elnöke) a stratégiai megállapodás szellemében tájékoztatta a jelenlévőket a megyét érintő demográfiai problémákról, a helyi erőforrások fenntartható, népesség-eltartó és -megtartó használatáról. A megyei elnök a NAK új filozófiai alapjairól is szólt. A szervezet napjainkban a legkisebb településeken is jelen van, a további megyei tervek a szolgáltató központok beindítását, a jégkár-elhárítási rendszer telepítését, valamint a duális képzés fejlesztését érintik. Dr. Takács Árpád kormánymegbízott (Békés Megyei Kormányhivatal) csatlakozva a partnerség gondolatköréhez, a hivatal szemléletváltozását emelte ki, amely mára nyitottá vált a helyi problémákra, emellett szövetséget kötött a vidékfejlesztés lokális szereplőivel. A köszöntők sorát Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője (és a Tessedik Campus öregdiákja) zárta, aki a Békés megyei agráriumának főbb jellemzőit ismertetve a népesség-megtartás kérdéskörét elemezte.

Az Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet plenáris előadóknak - a konferencia céljaihoz illeszkedve - a gyakorlati és a tudományos világ főbb hazai alakítóit és reprezentánsait kérte fel. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) "Vidékfejlesztési Program - Gazdaságfejlesztés, vagy társadalompolitika?" címmel tartotta meg előadását. A kecskeméti államtitkárság vezetője a hazai agáriumot és rurális tereket érintő fejlesztési program szerkezeti összefüggéseit mutatta be, valamint a Közös Agrárpolitika jövőbeli pénzügyi keretének forgatókönyveit, ehhez kapcsolódva pedig a magyar érdekeket érintő főbb megfontolásokat ismertette. A Tessedik Campus számára fontos és stratégiai irányvonalról prezentált ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár-vidékfejlesztésért felelős alelnöke. A mezőgazdasági vízgazdálkodást (is) érintő globális problémákra reagálva hazánk öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tervezi több minisztérium és háttérintézmény bevonásával (Belügyminisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Agrárgazdasági Kutató Intézet). A stratégia célja a termelés és a minőség stabilizálása és növelése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint létfontosságú rendszerelem biztonságba helyezése a klímaváltozás hatásaira reagálva, valamint a felszíni vizek hazánkban történő tartása a minél nagyobb arányú felhasználás végett. A stratégia részeként a kamara vállalta, hogy 2014 után az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket. A felmérés eredményeként kerülnek kijelölésre azon pilotprojektek, amelyeknél elsőként indulhat meg az állami támogatás melletti termelői beruházás, valamint a meglevő állami és közületi csatornák felújítása és fejlesztése. Alelnök úr emellett az aszálykezelési programról ejtett szót, amelynek kialakítása párhuzamosan zajlik az OVF koordinációjával. Lantos Gergely főosztályvezető (Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály) a minisztérium szerepvállalását ismertette a vidéki térségek fejlesztésében. Az FM megalkotta a magyar vidék alkotmányaként is definiált Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiát, amelynek átfogó célkitűzése ("Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása") nem is hangozhatott volna el relevánsabb helyszínen. Főosztályvezető úr a minisztérium vidékfejlesztéshez kapcsolódó eszköztárát mutatta be: a Tanyafejlesztési Programot, a Zártkerti Revitalizációs Programot, Nemzeti Értékpiramist és a Legszebb Konyhakertek Programot. Végül, de nem utolsósorban Dr. Káposzta József (SZIE-GTK) dékán a Szent István Egyetem vidékfejlesztésben betöltött szerepéről és stratégiai jövőképéről szólt. Dékán úr előadásában elsőként a vidékgazdaságot érintő súlyos problémákra világított rá, majd az egyetemet és az agrár-felsőoktatást pozícionálta a főbb nemzeti stratégiák összefüggésében. A SZIE kiemelt célja, hogy a Kárpát-medencei oktatási tér nemzetközi súlyú felsőoktatási intézményévé és tudásközpontjává váljon. A már meglévő bel- és külhoni képzési helyek, képzési struktúrák és K+F+I tevékenység mind-mind egyértelműen erre predesztinálják az egyetemet. Ugyanakkor a feladat beteljesítéséhez számos további stratégiai cél teljesítése szükséges, mint például az innovatív oktatási módszerek kifejlesztése és alkalmazása, nemzeti kiválósági központok, kimagasló kutatócsoportok létrehozása, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez való hozzájárulás, vagy éppen az agrár képzési-kutatási területen meglévő piacvezető szerep megőrzése és erősítése.

A plenáris előadásokat a szakmai és a tudományos szekciókban zajló tanácskozás folytatta. A hat szekció lefedte a vidéki térségeket érintő problémákat, perspektívákat és megoldási javaslatokat. A főbb témakörök a helyi fejlesztést és a Leader csoportok tapasztalatait, a közvetlen támogatások szerepét a vidékfejlesztésben, a mezőgazdasági technológiákat, a turizmus szerepét a vidékfejlesztésben, a város-vidék egyenlőtlenségek szerepét a magyar területi fejlődésben, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés aktuális trendjeit érintették.

A gyakorlati és a tudományos témákat egyaránt középpontba állító prezentációk előadói között számos terület képviselője megjelent. A Békés megyei LEADER egyesületek vezetői, a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatásokért felelős elnökhelyettessége, a különböző hazai egyetemek oktatói és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói mellett a Békés Megyei Kormányhivatal szakemberei vitatták meg az aktuális kérdéseket és keresték a konszenzusos lehetőségeket. A szekciókban a maga nemében mindegyik előadó és téma kiváló színvonalat képviselt, mégis a konferencia "értelme" (a célokhoz illeszkedve) a közös gondolkodásban, a problémakezelés felvázolásában teljesedett ki. Reméljük, hogy a konferencián elhangzottak termékeny talajra hulltak. A közös fórum szarvasi folytatásában mind a gyakorlati, mind a tudományos felek kétséget kizáróan egyetértettek. Az elhangzott előadások publikáció formában nyomtatott konferencia-kiadványban jelentek meg, amely elektronikusan is rendelkezésre áll az AGK honlapján.

A Tessedik Campus ezúton fejezi ki köszönetét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a KBC Békés Megyei Települések Fejlesztéséért Nonprofit Kft.-nek a konferencia-kiadvány megjelentetésében nyújtott támogatásáért.