Eszmecsere a vadgazdálkodás hosszú távú fejlesztéséről

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az EU tagállamok regionális és helyi hatóságait képviselő Régiók Bizottsága jelentéstevője augusztus 21-én a Szent István Egyetemre látogatott. Magyar Ferenc stratégiai és koordinációs főigazgatóval, dr. Csányi Sándor egyetemi tanárral, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatójával és dr. Heltai Miklós egyetemi docenssel, intézetigazgató-helyettessel a vadgazdálkodás hosszú távú, a társadalmi, gazdasági és természetvédelmi igényekhez igazodó fejlesztésének európai és romániai lehetőségeiről tájékozódott.

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2016-ban Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén indította el a vadgazda mérnök mesterszakot, ami lehetőséget ad a tudomány és a gyakorlat közötti együttműködés elmélyítésére szakdolgozatok készítése és tudományos kutatások keretében. A megbeszélésre ennek jegyében került most sor.

Borboly Csaba a Régiók Bizottsága tagjaként az úgynevezett konfliktusos fajokkal való együttélést vizsgáló jelentés kidolgozását kezdeményezte, javaslatokat fogalmazott meg a vadgazdálkodás szabályozására és a problémák megoldására az EU kapcsolódó irányelvei keretében. A megyei elnök folyamatosan felhívja a figyelmet a Romániában kialakult helyzetre is, bemutatva annak súlyosságát. Székelyföldön úgy lett sok a medve, hogy mindig vadásztak rá. Az Élőhelyvédelmi irányelv nem tiltja meg az egyes fajok populációjának mesterséges szabályozását, de a közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő állat- és növényfajok esetében, ahová a barna medve is tartozik, ez csak szigorú és ellenőrzött körülmények között valósulhat meg.

A következő időszakban a Régiók Bizottságának munkaanyagát számos uniós testület vitatja meg. Borboly Csaba a magyarországi kutatások eredményeit is fel kívánja használni egy olyan gyakorlat kialakítása érdekében, amely a gazdálkodást, az emberi biztonságot és a természetvédelmet egyaránt szolgálja.

Dr. Csányi Sándor javasolta az EU első természetvédelmi jogszabályaként 1979-ben megjelent Madárvédelmi Irányelv és az annak végrehajtása során bekövetkezett ismert, vitás esetek tanulmányozását. Az ahhoz kapcsolódó viták és azok megoldásai jó példákat adhatnak a jelen helyzetben, melyek könnyebben alkalmazhatók a helyi adottságokhoz. Ez jelentheti a hosszú távú fejlesztés alapját.

Dr. Heltai Miklós kiemelte: a lakosság is felelős lehet a vadon élő állatok lakott területekre való beszoktatásáért, amennyiben nem megfelelően kezelik az ételhulladékokat. A nagyragadozók visszatelepülését, populációjuk regenerálódását az elpusztult állatok tetemeinek nem jogszabályok szerinti ártalmatlanítása, továbbá a vadászatok után szétszórt zsigerek is okozhatják.

Célszerű az embert ért balesetek térbeli és időbeli feltérképezése is, mert az ember-vadállat konfliktusok helyi kezelésének igénye mindig meggyőzőbb az általános megoldási javaslatoknál. 

Az egyeztetések szeptember 29-én, az egyetem csíkszeredai képzéseinek tanévnyitóján folytatódnak.