Dr. Köhler Mihályt köszöntötték Debrecenben

Ökológiai gazdálkodás és régiófejlesztés címmel augusztus 18-án, a Debreceni Egyetemen 85. születésnapja alkalmából tudományos tanácskozással köszöntötték dr. Köhler Mihály nyugalmazott kutatómérnököt, c. egyetemi docenst, aki a Szent István Egyetem jogelődjén szerezte mezőgazdasági mérnöki diplomáját, majd egyetemi doktori címét. Az ünnepelt a szarvasi gazdászélet hagyományainak népszerűsítője is egyben.

Dr. Köhler Mihályt először Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botond, a DE Agrártudományi Központ Kutatási és Fejlesztési Intézetének igazgatója, az MTA doktora köszöntötte, majd Prof. Dr. Nábrádi András, a DE Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője foglalta össze életútját és munkásságát.

Dr. Köhler Mihály elemi és a polgári iskolai tanulmányait szülőfalujában, Gyomán, a mezőgazdasági középiskolát Szarvason végezte.  1949-ben, jeles eredményű osztályvizsgája után jelentkezett az Agrártudományi Egyetemre, Budapestre, ahol német származása miatt elutasították. Már június végén a gyomai gépállomáson dolgozott gyakornoki munkakörben. Mivel akkor tanfolyamon volt a mezőgazdász, ő szervezte és irányította a gépi aratási és a cséplési munkákat Gyoma és Endrőd területén. A nyári munkák befejezése után a nagyrábéi gépállomásra helyezték mezőgazdásznak.

1951-ben ismét jelentkezett és felvették az Agrártudományi Egyetem Agronómiai Karára Budapesten. Nappali hallgatóként elvégezte az első évfolyamot és letöltötte a nyári katonai gyakorlatot a Tapolca melletti ódörögi tüzéralakulat táborában. Leszerelése után olyan információhoz jutott, hogy az egyetem tanulmányi osztálya a Gyomáról kapott véleményezés alapján javasolja az egyetemről a kizárását. Az utóbbiak megelőzésére tanulmányi halasztást kért és egy évre megkapta.

1956-ban a nagyrábéi gépállomáson is alakult forradalmi bizottság, aminek titkárává választották. Emiatt 1957-ben leváltották az igazgatóhelyettesi beosztásából, de a szakmai munkakörét megtartva tovább dolgozott.

Egyetemi tanulmányait levelező hallgatóként folytatta és 1958-ban kapta meg a mezőgazdasági mérnöki diplomát.

1961 októberében állami kihelyezéssel átkerült Hajdúszoboszlóra, a Köztársaság Mg. Tsz-be főagronómusnak, ahol egy mérleghiányos szövetkezet gazdálkodását kellett rendbe hozni. 1967. január 1-jével Hajdúszováton négy termelőszövetkezetet vontak össze és oda kérték fel főagronómusnak. Ott a szolnoki Tiszavidék Mg. Fejlesztési Iroda javaslatára egy öntöző modellgazdaság fejlesztésének a tervezését és kivitelezését irányította.

1968-ban védte meg  A növénytermesztés fejlesztésének lehetőségei a Berettyó vidékén című értekezését és egyetemi doktori címet szerzett  Gödöllőn.

Dr. Köhler Mihály Hajdúszovátról a fejlesztés beüzemelése után 1972 szeptemberében a Debreceni Agrártudományi Egyetemre (DATE) került, ahol tervezői, kutatói és szaktanácsadási területeken dolgozott 1990 végéig, nyugdíjazásáig. Közben 1979-ben a mezőgazdasági vállalatgazdasági szakmérnök diplomát is megszerezte a DATE-n.

Két országos jelentőségű szabadalma és hét újítása van, ezek megvalósítását több helyen segítette a mezőgazdasági üzemekben és kommunális területeken.

1972-óta előadóként vesz részt konferenciákon és kiállításokon. Több oklevél és díj tulajdonosa. 2003-ban Budapesten, a Géniusz Európa Találmányi Kiállításon Arany Géniusz feltaláló díjban részesült azért a találmányáért, amivel kommunális szennyvíz iszapokból és a híg trágyák szilárd fázisából ásványi adalékanyag felhasználásával minden növény alá alkalmazható tápanyag keveréket állítanak elő. Az öko (bio) gazdálkodást már több mint két évtizede elkötelezetten népszerűsíti.

Visszaemlékezésében dr. Köhler Mihály kiemelte, hogy nem fogadható el az a magatartás, amely nem becsüli a földet, nem szereti a természetes környezetet, a kérges kezű embereket, a fizikai munkát. Kortársaival együtt mindig lázadtak az ellen, ha valaki a gyakorlat ismerete nélkül próbált irányítani. Az volt a szerencséjük, hogy mindig akadt olyan vezető, aki a jó elképzésekre igent mondott és hagyta a helyes gyakorlatok elterjesztését.

- Mi minden receptet kipróbáltunk, a kutatási és gyakorlati eredményektől roskadoznak a polcok, de a termelés számos területén van szükség irány- vagy lépésváltásra. A Kárpát-medence olyan csodálatos terület, ahol nem lenne szabad éhezni. Ahol mégis ez történik, ott az ismeretek hiánya, a tanulni nem akarás, esetenként a rossz szabályozók gátolják az előrehaladást - hangsúlyozta az ünnepelt. 

A folytatásban további méltatások és szakmai előadások hangoztak el.

Balázs Gusztáv felvételei