Második alkalommal rendezte meg július 9-én az Országos Öntözési Napot Szarvason, a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara (GAEK) mintegy 350 résztvevővel. A szakmai tanácskozást öntözéstechnikai kiállítás kísérte.
A vendégek Bíró Tibor, a GAEK dékánja köszöntötte, aki kiemelte: a kar a szarvasi felsőoktatási és kutatási tradíciókra építve újította fel tavaly a szakma nagy hagyományú tanácskozását és bízik benne, hogy a fakultás egyre eredményesebben tudja segíteni a hazai öntözési gyakorlat fejlesztését.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország mindössze százezer hektárt öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Úgy fogalmazott: a jogalkotáson és a törvényhozókon nem múlik, hogy Magyarország végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani.
Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora kiemelte, hogy az egyetem békési kara jelentős szerepet kíván vállalni a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakemberek megújuló képzésében és jövőre is szívesen helyet ad a gyakorlati szakemberek és a kutatók eszmecseréjének.
Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – tájékoztatta a résztvevőket Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Ezt a forrást új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra különítenek el a gazdák számára. Várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.
Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára elmondta: Magyarországon a mezőgazdasági területek mindössze 1-2 százalékát öntözik, ennek a 90 százaléka szántóterületeken zajlik. Közölte: az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában kifejtette: miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.
Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Előadásában kitért arra, hogy egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött.
Elmondta: létrehoztak egy aszálymonitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki.
A konferencián Talaj-növény-mikroorganizmusok rendszer és az öntözés kapcsolata címmel előadást tartott Posta Katalin, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja.
Németh Tamás akadémikus méltatta azoknak a gyakorlati szakembereknek a helytállását, akik az elmúlt évtizedekben az öntözési lehetőségek kihasználásán fáradoztak. Hozzátette: a tudomány képviselői a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak e területre.
Madarassy László, a BMGE Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének docense előadásában Békés megyét, mint a magyar vízgazdálkodás bölcsőjét mutatta be, majd a vízhasznosítás trendjeit vázolta fel.
Mohnács Tamás, a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője a nagyüzem öntözési gyakorlatát ismertette.
Az öntözési nap öntözéstechnikai cégek bemutatóival és kötetlen szakmai eszmecserével fejeződött be.