A Szent István Egyetem Szarvasi Campusán rendezték meg az Országos Mezőgazdasági Vízgazdálkodási és Belvízvédelmi Konferenciát. A rendezvényen a belvízzel kapcsolatos, a talajvédelmet érintő, valamint a szakemberek képzésével összefüggő kérdésekre keresték a válaszokat.
A legnagyobb hazai fórumon a magyar vízügy szaktekintélyei, a közigazgatási, a tudományos és a vállalkozói szféra szereplői, valamint a döntéshozói oldal is képviseltette magukat. A rendezvényen 2 területet érintettek kiemelten a szaktekintélyek, méghozzá a belvízi védekezést, valamint a mezőgazdasági vízhasznosítást, az öntözést. A 10 szervezet közreműködésével megvalósuló hiánypótló eseménynek a hazánkban 2014 júniusa óta elhúzódó belvízi elöntések és védekezések adtak különös jelentőséget.
- A Szent István Egyetem és a partnereink azon együttes szándékát fejezi ki, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodással, a belvízi károk mentesítésének kérdésével foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek üljenek le egy asztalhoz, beszéljék át a hazai gondokat, és próbáljanak a nemzetközi tapasztalatok alapján megoldásokat javasolni. – tudtuk meg Prof. Dr. Tőzsér Jánostól az egyetem rektorától.
A rendezvényen ezen belül a belvízzel kapcsolatos, a talajvédelmet érintő, valamint a szakemberek képzésével összefüggő kérdésekre keresték a válaszokat. A legfrissebb információk szerint a vidékfejlesztési programot 2015 májusában zárják le, és így idén nyarától tudnak majd forrásokat biztosítani az agrárágazatban, a kertészetben, és az öntözésfejlesztés területén.
- A vidékfejlesztési program több mint 50 milliárd forintot kíván biztosítani beruházás jellegű támogatásokra, amely mind az öntözésfejlesztés, és a vízgazdálkodás segítését célozzák meg. Ezen túlmenően pedig a KEHOP források is 300 milliárd forintos kerettel bírnak. Ezek pedig azokat a fejlesztéseket jelentik, amelyek nem a gazdaságon belül, hanem a gazdaságokon kívüli, a gazdaságok közötti és a nagyobb rendszerek fejlesztését jelentik. - mondta el a Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Jelenleg a védekezés valamennyi területén szükség van a fejlesztésre, hangzott el a konferencián, azonban a legsürgetőbb problémát a csatornahálózat állapotának felmérése és javítása jelenti. Hazánkra és Békés megyére is jellemző, hogy egyszerre van jelen az aszály és a vízbőség.
- A Belügyminisztérium néhány stratégiai célt nem csak hogy kitűzött, hanem meg is valósított ilyenek voltak a síkvidéki tározóknak tulajdonképpen építése és létrehozása, amely éppen az aszályos időszakra történő felkészülést szolgálja. ezen kívül a kettős működésű csatornáknak a karbantartása, amelyek szintén az elmúlt években megítélésem szerint jelentős javultak éppen ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével. - emelte ki a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára Dr. Hoffmann Imre
A megjelent szakemberek mindezek mellett foglalkoztak a szervezetek közötti hatékony fellépés kiépítésének kérdésével is, a belvizek hasznosításának lehetőségével az Alsó-Tisza és a Körösök mentén, valamint a vízgazdálkodás felsőoktatási képzésének megteremtéséről.