A Szent István Egyetem oktató és kutató tevékenységében mindig hangsúlyos szerepet kapott és kap ma is a hallgatók képességeinek kibontakoztatása. Az intézmény hitvallása, hogy minden hallgató tehetséges valamiben; közös feladat megmutatni számukra azt az utat, amelyen haladva sikerrel kamatoztathatják képességeiket. Ezt a célt is szolgálta az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0011 projekt, aminek záró konferenciáját október 22-én tartották Gödöllőn.
A tanácskozás résztvevőit dr. Bokor Zoltán tudományos munkatárs, projektvezető köszöntötte.
Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, intézményvezető A tehetséggondozás jövőbeni feladatai és lehetőségei a Szent István Egyetemen címmel tartott nyitó előadást. Ennek keretében ismertette a tehetség meghatározásait, a tehetségfejlesztés kritikus pontjait. A tehetséggondozásnak számos szintje létezik az egyetemen a külföldi tanulmányoktól a szakkollégiumok, a tudományos diákkörök munkáján át a doktori iskolákig. A professzor kiemelte, hogy a SZIE két kutatókara új lehetőségeket kapott a tehetséggondozásra a külön költségvetési támogatás révén. Ezek közé tartozik a kutatócsoportok új témáinak támogatása, anyagköltségek és szolgáltatások biztosítása, a konferencia támogatás, a publikációs támogatás fizetős lapok esetében, az anyagi ösztönzés az MTA doktora cím elnyeréséhez és tudományos cikk írására, valamint a kiváló témavezetők anyagi elismerése.
Dr. Mézes Miklós akadémikus, egyetemi tanár Tehetséggondozás három szinten című előadásában a többi között kifejtette, hogy a szakkollégiumok és az egyetemi tanulmányok a tehetségek felfedezésének, a TDK műhelyek a tehetségek gondozásának, a doktori iskolák pedig a tehetség hasznosításának a színterei. A mainál is tudatosabb tehetséggondozásra azért is szükség van, hangsúlyozta az akadémikus, mert ahogy világszerte, úgy hazánkban is csökken az érdeklődés az élő- és élettelen természettudományi, valamint a mérnöki szakmák iránt. A hallgatók egyre inkább elfordulnak az absztrakciót igénylő tanulmányoktól és a tudományos életúttól. Ezek a trendek azért veszélyesek, mert szoros együtthatás mutatható ki a magas absztrakciós szintre képes szakemberek és a gazdasági növekedés között. A gazdasági versenyképesség csak nemzetközi szinten is kiváló szakemberek tudásával növelhető, tehát a kutatói és fejlesztői utánpótlás iránt fokozott az igény.
Balláné dr. Erdélyi Márta egyetemi docens, szakmai vezető, a projekt tartalmát és főbb adatait is ismertette előadásában.
A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen című projekt keretében a tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének mindhárom pillére – szakkollégiumok, tudományos diákkörök és doktori iskolák – megerősödött, a hallgatói és kutatói aktivitás rendkívüli megélénkülése volt megfigyelhető. Az elsődleges cél az volt, hogy a hallgatók a kutatás és a képzés területén is a legkiemelkedőbb és legújabb információkat kapják, ezáltal tudásuk piacképes, naprakész és nemzetközi szinten is versenyképes legyen.
A támogatás lehetőséget adott arra, hogy a hallgatókat számos új kutatási, fejlesztési programba vonják be. Ezeket a K+F témákat úgy alakították ki, hogy azok illeszkedjenek hazánk kutatási és innovációs stratégiájához, kapcsolódjanak az Európai Unió fejlesztési elveihez, tehát hosszútávon fenntartható programok legyenek. E tudományos témákhoz szervesen kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések kutatásgerjesztő hatásai messze túlmutatnak a támogatási időszakon.
A projekt kiemelt részét képezték nemzetközileg is elismert oktatók, kutatók, gyakorlati szakemberek közreműködésével megvalósult konferenciák, kurzusok, előadássorozatok, amelyek fogékonnyá tették a hallgatókat az új ismeretek iránt, elősegítették egy olyan hallgatói attitűd kialakítását, amely a sikeres kutatói életpálya alapköve.
A végéhez közeledő projektben eddig több mint 3000 hallgató és 900 oktató/kutató vett részt különböző támogatások kapcsán. Ezen belül 30-nál több szakmai tanulmányutat bonyolítottak le többek között Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban. Százat meghaladó, a kutatási infrastruktúrát fejlesztő eszközt szereztek be – ezek közül 7 műszer (pl. napelemes oktatórendszer, optikai emissziós spektrométer) együttes értéke meghaladja a 45 millió forintot.
A tudományos eredmények kapcsán kiemelendő, hogy 800 publikáció és 1100 hazai illetve nemzetközi konferencia előadás megtartásához járult hozzá a konstrukció. A kutatók, hallgatók számos nemzetközi, rangos konferencián és workshopon vehettek részt és öregbítették az egyetem hírnevét (pl. 5th European Conference Of Apidology, 9th Summer School of Environmental Chemistry and Ecotoxicology 2013, 8th European Congress of Biogerontology, Aqua 2012, XXIV. World’s Poultry Congress).
A támogatás több mint 80 K+F projekt generálásában segédkezett, számos esetben a vállalati szektorral együttműködve és újabb forrásokat is az egyetemre vonzva.
A projekt révén alapított Kocsis Károly Ösztöndíj a kiemelkedő tudományos munkát végző fiatal kutatók számára biztosítja a folytonosságot az egyetemi munkában a doktoranduszi ösztöndíj lejárta és a fokozat megszerzése közötti kritikus időszakban. A 20 millió forint feletti kerettel 31 tehetséges fiatal kutatót sikerült megtartania a Szent István Egyetemnek.
A támogatás eredményeként a tehetséggondozás alapjait időt állóan sikerült megszilárdítani az egyetemen.