A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az ország négy régiójában rendez konferenciát a múlt évben elfogadott sertésstratégia megvalósításának elősegítésére. Keszthely után Gödöllő volt a második, május 31-i konferencia helyszíne, házigazdája pedig a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara (SZIE MKK). A következő, debreceni és kaposvári fórumok után a szeptemberi OMÉK-on összegzik a véleménycserék tapasztalatait, s véglegesítik a tennivalókat.
A cél az, hogy megduplázzák a napjainkra már hárommillió alá csökkent sertésállományt, az import sertést hazaival váltsák ki és növeljék a sertéshús exportot. Bár az ehhez szükséges adottságokkal rendelkezünk, a termelési lehetőségek kihasználását az ágazatra jellemző bizalomhiány, a szervezetlenség, az alacsony jövedelmezőség és a kiterjedt feketegazdaság akadályozza.
A külkereskedelemben a reális cél a nagy tételek helyett a prémium minőségű áru exportálása – szögezte le az esemény sajtótájékoztatóján Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Ehhez árualapra van szükség; 6-7 év alatt el kell érni, hogy kétszeresesére emelkedjen a sertésállomány. A kormány 2,6 milliárd forint támogatást nyújt a sertéságazat helyzetét javító intézkedésekhez. Emelni kell a vágóhidak hatékonyságát, növelni a feldolgozó-kapacitást.
Horváth István országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, a sertéságazatért felelős miniszteri megbízott nemzeti ügynek nevezte a stratégia megvalósítását, mert közel 20 ezer új munkahelyet hozhat létre a termelésben, a takarmány-előállításban, szállításban és feldolgozóiparban. Az ágazat fejlesztésének - a gyengébb minőségű termékek visszaszorításával és a hazai fogyasztás emelésével - piacvédő és piacépítő szerepe is van.
Gyuricza Csaba, a SZIE MKK dékánja kifejtette azt a véleményét, mi szerint az agrárium fejlesztésének kormányzati szándéka is tükröződik abban, hogy a gödöllői kar és az egyetem budapesti Állatorvos-tudományi Kara kutató kar minősítést kapott. Az egyetem a VM partnereként szerepet vállalt az aszály, a víz, a sertés és a háztáji stratégia, továbbá kormányzati szinten a közfoglalkoztatási stratégia kidolgozásában.
Póti Péter, az MKK Állattenyésztés-tudományi Intézetének igazgató-helyettese elmondta, hogy az intézet kitartott valamennyi haszonállatfaj tenyésztése és tartása mellett és a hazai lehetőségeket figyelembe vevő, a környezetbe illeszkedő és gazdaságilag fenntartható tartástechnológiákat dolgozott ki, amelyek elősegíthetik a VM stratégiai céljainak az elérését.
A konferencián a SZIE MKK Állattenyésztés-tudományi Intézetének és az Állattudományi Alapok Intézetének munkatársai tartották az előadások nagyobb részét.
Hidas András, az Állattenyésztés-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa tájékoztatást adott az állatjólétet segítő Greenman probiotikus technológia alkalmazását. A vegyszer- és genetikai módosításoktól mentes, speciális faj összetételű mikrobaközösség használatával a többi között csökkenthető a sertéstartás ammónia és kénhidrogén kibocsátása, visszaszorítható a legyek szaporodása, minimalizálható a kórokozók felhalmozódásának, behurcolásának és átadásának esélye, javítható a trágya minősége.
Póti Péter a kis- és nagyüzemi technológiák kialakításánál, megválasztásánál a lehető legegyszerűbb és természet közeli megoldásokat javasolta. Az almos (szalmás) technológiák alkalmazását pártolta, szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a komplex technológiák minden egyes eleme funkciójában és kapacitásában egymással összhangban legyen és a folyamat végén minden hasznosuljon. Ne keletkezzen hulladék, csak termék, ami gazdasági és környezetvédelmi szempontból is rendkívül kedvező.
Nyíri András, az Állattenyésztés-tudományi Intézet tanszéki mérnöke a Hungahib-39-es kansüldőről elmondta, hogy ez a hibrid terjedt el a legszélesebb körben hazánkban.
Mézes Miklós akadémikus, a SZIE MKK Állattudományi Alapok Intézetének igazgatója a sertések takarmányozásában használható alternatív fehérjeforrásokkal kapcsolatos kutatásokról számolt be. A bioetanol gyártása során a legnagyobb mennyiségben keletkező DDGS (magyar elnevezéssel: szeszipari száraz gabonamag az oldható anyagokkal) 10-20 százalékos arányban szerepelhet a sertések keveréktakarmányában. A CGF (kukorica glutén takarmány), a bioetanol gyártás másik fontos mellékterméke, a választott malacok és növendék sertések takarmányába 5-10, a kocatakarmányokba pedig 5-20 százalék mennyiségben keverhető.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, a SZIE MKK Tanácsadó Testületének tagja elmondta, hogy a genetikai képességek kiaknázása terén a hazai sertéstartás nagyon lemaradt. Tartástechnológiai és takarmányozás-technológiai vezethető vissza az, hogy az egy koca után választott malacok nálunk 21-22 darab, míg tőlünk nyugatra ez a szám már eléri a 30 darabot.
A hús- és húskészítmények többsége – s ebbe a sertéshús termékek is beletartoznak -, a megfelelő minőség és arányok megválasztásával jól beleilleszthetők a mindennapi étrendbe. Táplálkozásbiológiai értékük alapján fontos szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott táplálkozásban, állapította meg Kovács Alfréd, az Állattenyésztés-tudományi Intézet egyetemi docense.
Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati igazgatóságának vezetője, aki ugyancsak tagja a SZIE MKK Tanácsadó Testületének bemutatta, hogy a hazai sertéstartást a koncentrálódás is jellemzi. A sertéstartó gazdasági szervezetek száma és csökken, de az átlagos állományméret 3900 darabról 4500-ra emelkedett. A pénzügyi szakember a sertéságazat várható technológiai fejlesztési igényét 450 milliárd forintban állapította meg az unió következő költségvetési időszakára.
Győrffy Balázs, a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) elnöke a többi között kifejtette, hogy az érdekvédelmi szervezet a feketegazdaság elleni fellépéssel, a vidékfejlesztési politika átalakításával, a nyugat-európai versenytársak mintájára a termelők szövetkezésének, integrációjának támogatásával, valamint a háztáji program központi beindításával igyekszik elősegíteni a sertésstratégia megvalósítását.