Rektori tájékoztató a Közalkalmazotti Tanács ülésén

Dr. Solti László rektor az egyetem helyzetéről és a gazdálkodási egyensúly megőrzését célzó döntésekről tájékoztatta február 14-én a Közalkalmazotti Tanács tagjait a testület idei első ülésén.

A már idén is több fórumon közölt megszorítások a felsőoktatás egészét érintik. A Széll Kálmán Terv három év alatt összesen 80 milliárd forint kivonását irányozza elő a szférából; a következő két évben tehát az eddigi elvonás kétszerese várható, kezdte tájékoztatóját dr. Solti László. A közelmúltban három olyan intézkedés történt, amely az éveken át tartozás nélkül gazdálkodó, tartalékkal is rendelkező Szent István Egyetem kedvező helyzetében lényeges változásokat okoz. Elsőként az egyetem állami támogatása az elmúlt egy esztendő során 1,9 milliárd forinttal csökkent. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám jelentős szűkítése a másik tényező, amelyből egyetemünket különösen a gazdasági képzési terület drasztikus létszámcsökkentése érinti, de a műszaki és természettudományi létszámok is alacsonyabbak a tavalyinál. A harmadik csapás a szakképzési és innovációs források központosítása - még nem ismert, hogy ezekből a forrásokból miként részesülhetnek a felsőoktatási intézmények. Helyzetünket tovább nehezíti a békéscsabai, jászberényi és szarvasi PPP beruházások súlyos adósságszolgálata.

Elkezdődött az egyetemek és főiskolák túlélőversenye, és a SZIE is lépéskényszerbe került. Még átgondoltabb gazdálkodást, takarékossági intézkedéseket kell intézményünknek bevezetnie, melynek egyik lépéseként a közelmúltban az étkezési támogatás folyósítását is fel kellett felfüggeszteni.

Lajos Mihály elnök a Közalkalmazotti Tanács ülésén elmondta, hogy az étkezési támogatás felfüggesztéséről hosszabb vita után döntött a rektor, akinek eredeti javaslata szerint 120 ezer forintos bruttó fizetés alatt megmaradt volna a juttatás. Végül elfogadta a többek által felhozott ellenérveket, amiket a Közalkalmazotti Tanács elnöke is megfogalmazott: a 120 ezer forintos határ várhatóan nagy feszültséget szült volna azok körében, akiknek a fizetése éppen csak meghaladja ezt az értéket. Felmerült volna továbbá a kérdés, hogy az így kieső megtakarítás miatt kiket bocsássanak el? Több karon egyébként eddig sem fizettek étkezési hozzájárulást, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon például a professzorok és docensek már nem kaptak étkezési utalványt.

Egyetemünkön csak az Állatorvos-tudományi Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar működése tartósan nyereséges, három kar tartósan veszteséges, a többiek gazdálkodása egyensúlyhoz közelítő, mondta dr. Solti László. A korábbi tartalékok kimerülésével a veszteséges karok nem tarthatók fenn tovább a nyereséges karok többletforrásaiból. A dékáni kollégium, a költségvetési és a stratégiai bizottság számos javaslatot készített elő, véleményezett és fogadott el az elmúlt időszakban. Az egész egyetem működőképességének megőrzése érdekében a kari autonómiát jelentősen korlátozó intézkedésekről születtek kényszerű döntések.

A gazdálkodás egyensúlyának megteremtéséhez minden karnak nullszaldós – vagy pozitív eredményű – éves pénzforgalmi tervet kell készítenie, majd az év során teljesítenie. A tervezésnél csak a múlt évben ténylegesen teljesült bevételek összegéig lehet tervezni, és a kiadásokat bevétel-arányosan lehet meghatározni. A gazdálkodás ellenőrzése kéthetenként, témaszám szerint lebontva történik majd. Amennyiben a tervezett bevétel nem érkezik be, vagy a gazdálkodó kiadási előirányzatát elérte, akkor az ügyviteli rendszer nem enged tovább költeni. Az önhibájukon kívül, átmenetileg forráshiányos egységek egy tartalékalapból részesülhetnek támogatásban, azonban ezt a bevételek beérkezéskor vissza kell törleszteni.

A költségvetési bizottság – a tavalyi évhez hasonlóan - konkrét ajánlásokkal segíti a karok gazdálkodását, de ezek megfogadása a kari gazdálkodásért felelős dékánok kompetenciája. Solti László hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetése nem szól bele, ki milyen módszerrel éri el a megkövetelt egyensúlyt, ám ennek megtartásától nem tekinthet el.

A jelen helyzet megköveteli azt is, hogy a különböző operatív pályázatokon elnyert összesen 1,5 milliárd forintot az egyetem még átgondoltabban használja fel. Az új pályázatok pénzügyi tervét pedig csak akkor hagyja jóvá az egyetem vezetése, ha azok a szigorúbb gazdálkodás feltételeinek maradéktalanul megfelelnek.

Dr. Solti László kiemelte, hogy az utóbbi években számos területen vált jobbá, hatékonyabbá az egyetem működése, de a mostani kihívásokra is magunknak kell megtalálni a megoldásokat. Ilyen helyzetben mindenki számára jó döntést hozni nem lehet. Arra törekszünk, hogy az átalakításokkal ne okozzunk több kárt, mint hasznot, minél több munkahelyet őrizzünk meg. Messzemenően ügyelni kell, hogy az akkreditációs elvárásokat és a törvényben előírt egyetemi feltételeket teljesíteni tudjuk. Egy mondatban összefoglalva: mindent olyan odafigyeléssel, költségérzékenyen kell tenni, mintha magánegyetem lennénk.

A tájékoztató végén dr. Solti László készséggel fogadta a Közalkalmazotti Tanács javaslatát oktatói-kutatói vagy össz-dolgozói értekezletek összehívására, elősegítendő a véleménycserét, a pontos információk közlését, azok minél szélesebb körben való ismertetését.