Bizonyította indokoltságát a gyakorlati félév

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara kerekasztal-beszélgetésen tekintette át és értékelte az állattenyésztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki alapszakokhoz kapcsolódó gyakorlati félévek megszervezése és végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

A fórumon a szakvezetők mellett hozzászóltak a Jászapáti 2000 Mg. Zrt., az Agrár-Béta Mg. Kft., a Délalföldi Kertész TÉK, a Biokontroll Hungária Kft., a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság képviselői. A résztvevők megismerték a Kertészeti Technológiai Intézet irányításával megvalósuló külföldi gyakorlatokat és hallgatók is beszámoltak élményeikről.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat összegezve dr. Csányi Sándor, az MKK dékánja megállapította, hogy a bolognai folyamat révén bevezetett alapképzés gyakorlati féléve mindegyik szereplő számára bizonyította indokoltságát. Anyagi feltételeinek a megteremtésében azonban a jövőben szerepet kell vállalnia a felsőoktatásról gondoskodó államnak is. A kar a legjobb gazdálkodási példák megismertetésére törekszik, ennek érdekében a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a hallgatóit motiváló gyakorlati helyek kiválasztására. Amint a gyakorlati szakemberek is tanácsolták, nagyon fontos a vezetési ismeretek elsajátítása, hiszen a leendő agrárszakembereknek emberekkel kell foglalkozniuk, beosztottként és vezetőként is helyt kell tudni állniuk. A gyakorlati félévek során szerzett tapasztalatok mutattak rá arra is, hogy a jogi, szabályozási és munkavédelmi ismeretek nélkülözhetetlenek a felsőfokú agrárszakemberek képzésében.

Dr. Wallendums Árpád, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás és Oktatásszervezési Főosztályának osztályvezetője hozzászólásában elmondta, hogy a minisztérium szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszik a hazai agrár-felsőoktatási karokkal a gyakorlati képzésben is. Javasolta, hogy a karok közösen kérjék a kormányzatot, 2012-től emelje meg az agrárképzésre felvehető létszámot. A 30-40 éve végzett agrármérnökök nyugdíjba készülnek és számolni lehet azzal, hogy a közeljövőben szakemberhiány alakul ki.