A Szent István Egyetem 2010. szeptember 6-án tartotta jubileumi tanévnyitó szenátusi ülését. Az ünnepi program részeként rendezte meg A láthatóvá tett gyökerek című történeti kiállítást a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár. A kiállítás ismertetőjének közlésével is szeretnénk felhívni az egyetemi polgárok és az egyetem iránt érdeklődők figyelmét a gödöllői főépület földszinti rektori tanácstermében látható anyagra.
*
Tíz esztendővel ezelőtt, 2000. január 1-jén a felsőoktatási integrációs folyamat eredményeként alakult meg gödöllői székhellyel a Szent István Egyetem. Gödöllő ekkor már ötven éve a felsőoktatást szolgáló település volt, hiszen a korábban elsősorban Erzsébet királyné kedvelt tartózkodási helyeként ismert helység az 1950/51-es tanévtől biztosított helyet az első önálló mezőgazdasági egyetem központi hivatalainak és oktatási egységeinek. Az agrár-felsőoktatás helyszíneként a város neve a különálló gazdasági egyetem létrehozásáért folytatott küzdelmek során is felmerült. Egy 1906-ban született javaslat után 1919-ben Móricz Zsigmond ismét felhívta a figyelmet a Budapesthez közeli koronauradalom oktatási célra való felhasználásának lehetőségére. Az elképzelés ekkor még nem valósult meg, hiszen az első egyetemi szintű mezőgazdasági képzést nyújtó Mezőgazdasági Szakosztály 1920-ban Budapesten kezdte meg működését a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar szervezeti keretei között.
A Szent István Egyetem (SZIE) megalakulásától kezdve vállalta jogelőd intézményei hagyományainak továbbvitelét, történeti múltjuk megismerését és egyben megismertetését. A 2010-es esztendő lehetőséget biztosít arra, hogy több, az egyetem történetében meghatározó jelentőséggel bíró eseményről is megemlékezhessünk. A SZIE tíz évvel ezelőtti megalakulása mellett az intézményünk életében jelentős szerepet játszó agrártudományok oktatásának két fordulópontját kell felidéznünk. Kilencven éve kezdődött meg Magyarországon az egyetemi végzettséggel rendelkező agrárszakemberek képzése, amelynek hatvan évvel ezelőtt Gödöllő lett egyik kiemelkedő központja.
Egyetemtörténeti kiállításunk e három évfordulót összefogva vezeti végig az érdeklődőket a magyarországi agrár-felsőoktatás történetén a XVIII. század végétől a XXI. század elejéig. A kiállítás nem törekszik az agrárszakoktatás teljességének bemutatására, hanem a címében is megfogalmazott elképzelés szerint elsősorban a Gödöllőre költöző és ott berendezkedő felsőoktatási intézmény működésének első évtizedeit kívánja kiemelni, bemutatni. Ezen időszak eseményeinek megértéséhez ugyanakkor természetesen szükséges a mezőgazdasági felsőoktatás kezdeteinek, az önálló gazdasági egyetem megteremtését előkészítő kezdeményezéseknek rövid áttekintése is. Ezért találkozhatunk a tablókon és tárlókban a Ratio Educationis szövegével, a mezőgazdasági tanszéket alapító oklevél másolatával, Mitterpacher Lajos tankönyvével, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület saját folyóiratában megjelentetett javaslataival, az OMGE gazdasági egyetem felállítását sürgető emlékiratával. A Közgazdaságtudományi Karon és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó oktatásról eredeti hivatali iratok, tanácsülési jegyzőkönyvmásolatok, doktori disszertációk, tankönyvek, a hallgatók életének munkás és ünnepi pillanatait bemutató fotók tudósítanak.
A gödöllői felsőoktatás közvetlen gyökerei a Magyar Agrártudományi Egyetem 1945-ös alapításáig nyúlnak vissza. Az első esztendőkben budapesti és vidéki osztályokból álló, centralizált agrár-felsőoktatási elképzelést megvalósító intézmény életképtelensége rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. Az új székhely kijelölése után nem sokkal bekövetkező gyökeres szervezeti változások lelassították a gödöllői berendezkedést, az egyetemváros kiépítését szolgáló nagyberuházás így csupán 1970-ben fejeződött be. Az agrártudományi egyetem anyagi és szellemi kiépítésének első évtizedeit három tematikus egységben mutatja be a kiállítás. Az elsőben az építkezés előkészítésének és lebonyolításának dokumentumaival, eredeti fotóanyagával, az egyetemen található műalkotásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A második egységben az elméleti és gyakorlati oktatás, a tudományos kutatómunka iratai, fényképei kerültek a tablókra és tárlókba. Végül szintén korabeli források alapján alkothatunk képet a hallgatók mindennapjairól, a tanítás és tanulás egyaránt meghatározó helyszínéről, a könyvtárról, a kollégiumi életről, a kulturális és sportolási lehetőségekről.
Az egyetemtörténeti kiállítás végén az agrártudományi egyetem utolsó évtizedeinek szervezeti és tanulmányi változásait, a korabeli fejlesztési és autonómia elképzeléseket rögzítő iratanyagok, valamint az egyetemi integrációt előkészítő tanácsülések, tárgyalások forrásai tanulmányozhatók. Az utolsó tárló a Szent István Egyetem első tíz évéről kíván rövid áttekintést nyújtani, a történeti távlat hiányában elsősorban az egyetemi újság és egyéb egyetemi kiadványok segítségével.
A Gödöllőhöz kapcsolódó egyetemtörténeti eseményeket elképzeléseink szerint az egyes korszakokat jellemző pillanatképek, hangulatok felvillantásával, érdekes, korábban nagyobb nyilvánosság elé nem került források bemutatásával kívántuk megismertetni az egyetemünk története iránt érdeklődő látogatókkal. Reméljük, hogy kiállításunk elnyeri tetszésüket és megtekintése nem csak kellemes, de hasznos időtöltésnek is bizonyul.
Forrás: SZIE KDKL kiállítási ismertető
*
A kiállítás 2010. október 31-ig látogatható, naponta 9–16 óra között. Ettől eltérő látogatási időpontot a +36 28 522-000/1173-as telefonszámon lehet egyeztetni.
2010. szeptember 24-én, a Kutatók éjszakája programsorozat egyetemi rendezvényeihez kapcsolódva a jubileumi kiállítás meghosszabbított nyitvatartási idő alatt (18.00 22.00 óra között) tekinthető meg, a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár munkatársainak vezetésével.