„Magyarország élvezi a japánok szimpátiáját. Nem tudom, vajon keleti származásunkban, esetleg zenei oktatásunkban, netán a konfliktus mentes kapcsolatunkban rejlik az oka, de tény, hogy érezhető a rokonszenvük. A Szent István Egyetem a második magyar univerzitás, amellyel a Josai Egyetem együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében öt diákunknak ajánlott fel ösztöndíjat." Együttműködés a Josai Egyetemmel - részlet a dr. Solti László rektorral készült interjúból)
„A Himnusz tanítása, hangoztatása mindenkor nemzeti identitásunk megerősítését szolgálja, mert ez tartja fenn azt az azonos eredetű sors-, élet- és lelki közösséget a közös múlt, közös nyelvi kultúra által összefonódó emberi életteret, melynek neve nemzet, s amely egyszerre jelent családi házat és hazát." (Tanítási verseny és módszertani konferencia Szarvason)
„A Magyar Országos Állatorvos Egyesület a legrégebbi magyar állatorvos szervezet. 1880. február 15-én alapították, működését olyan nagynevű elődök fémjelezték, mint Tormay Béla, Varga Ferenc, Nádaskay Béla vagy Hutyra Ferenc. Az egyesület mint egyedüli szakmai, el nem kötelezett szervezet hatékony szakmai, igazgatási és érdekvédelmi munkát végzett, szakmai testületi véleményét a minisztérium kikérte és támaszkodott arra. Ezt a szakmai aktivitást törte ketté a politika, amikor az egyesületet - más civil szervezetekhez hasonlóan - korábbi formájában megszüntette, vagyonát államosította és csak a Magyar Agrártudományi Egyesület részeként engedte működésének egy részét megtartani." (Átadták a Magyar Országos Állatorvos Egyesület díjait)
A megjelent nagyszámú érdeklődő is mutatta, hogy a modern könyvtári szolgáltatásokra, az adatbázisok reklámozására, népszerűsítésére szükség van. Terveink között szerepel a tavaszi félévben egy sorozat, amikor az egyetem területéről elérhető adatbázisokat mutatnánk be. Ehhez kérnénk az Önök segítségét is: milyen témájú adatbázisokat mutassunk be? Valamint az adatbázisok hiteles bemutatásához releváns, valós keresésekre is szükség van, ebben is várjuk az Önök javaslatait! A szervezett, előre meghirdetett alkalmakon kívül akár egyéni konzultációra is van lehetőség, vagy szakórába beillesztett könyvtári sétára, forrásbemutatóra, önálló könyvtári órára! (Hogyan használjuk az adatbázisokat?)
„Vállalkozó azért lettem, mert megszűnt a munkahelyem, ahol - ne vegyék dicsekvésnek, de igen megbecsült, kvalifikált szerelő voltam - nem nyomasztott egy sereg olyan dolog, mint amilyenekkel most számolnunk kell, mást ne mondjak, például a felelősség. Nézzék, ezt a házat, ahol most vagyunk, magam építettem, abból, amit kerestem. Szóval Luther Márton szavaival, itt álltam, mert másként nem tehettem, vállalkoznom kellett. A kényszer pedig nagy úr. Hát így kezdődött." (Részlet a Kocsis János vállalkozóval készült interjúból)
„A valóságos virágerdővel borított kiállítás 1847. július 19-én próbaszántással kezdődött. Az előválogató verseny után, 20-án a gazdasági eszköz- és gépszemle következett, amelyen a szecskavágótól a gőzcséplőig sokféle gyártmányú, sok ezer gépet vonultattak fel. A tudományos előadások közül a magyar küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatták meg Huxtable tiszteletes és Way professzor közös előadását a burgundi répa műtrágyázásáról. Az alapanyagot, a csontot szulfurikummal oldották fel, hozzá gipszet stb. adtak, mert a csont nem tartalmazza mindazt, amire a növénynek szüksége van. Egy másik előadás az istállótrágyáról szólt. Értekeztek még a korom és a fahamu trágyázási értékéről, továbbá a búzavetésről, valamint a burgonyavetés apróbb részletkérdéseiről is." (Dr. Walleshausen Gyula: A Spencer lordok Magyarországon)
„A helyi közigazgatás is igyekezett időről-időre képet kapni a községi kereskedelemről. Ehhez a községek főszolgabírói hivatalhoz küldött jelentései adtak „muníciót", illetve információs alapot. A közhatalom, mint elsőfokú iparhatóság, mint költségvetési szerv, Gödöllőn is megkülönböztetett figyelmet szentelt annak, hogy a kereskedelemben rendezett, ellenőrzött viszonyok legyenek, és ezt sokféleképpen igyekezett a maga speciális érdekeit is érvényesítve elérni." Dr. Réti (Lantos) László: Kereskedelem Gödöllőn (1920-1944))