Előzetes az egyetemi újság júliusi számának tartalmából

„Örömmel említem, mert szerénytelenség volna elhallgatni: a SZIE gazdálkodása - az itt-ott felbukkanó hamis híreket cáfolva - egyensúlyban van, az egyetem stabil és fizetőképes. Fizeti a béreket és járulékaikat, köztartozása nincsen, sőt bizonyos tartalékokkal is rendelkezik, ami nagyon kevés társintézményről mondható el." (Beszélgetés dr. Solti László akadémikussal, a SZIE rektorával)

„Miért nevezik Sárgulásnak ezt az ünnepséget? Május utolsó napjaiban a határban már elkezd sárgulni a búzakalász, ami az érés legnyilvánvalóbb látható jele. A végzős hallgatók is így május végén szintén a tanulmányaik végén járnak, lezárult az utolsó félév, túl vannak a sok vizsgán, szakmai gyakorlaton. Lassan ők is „beérnek, elsárgulnak", már csak a gyakorlati végszigorlat és a záróvizsga van hátra." (Sárgulás a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon)

„Azokkal értek egyet, akik meggyőződéssel vallják, hogy Magyarország sanyarú pénzügyi- gazdasági helyzetéből a mezőgazdaság jelenti a kiutat. Rendelkezünk az agrárcivilizáció legtöbb örökölt és általunk felhalmozott tényezőjével. Elsőrendű feladatunk - egyebek között - becsülni és óvni a földet, s ésszerűen élni a termálvíz-kincsünkkel stb. Ma már a „kívülállók" is tudják, hogy a mezőgazdálkodás a legkomolyabb nemzetgazdasági, össztársadalmi és tudományos tevékenység, illetve feladat, viszont az egyéni ambíciókhoz állami garanciának kell - véleményem szerint - társulnia." (Beszélgetés Bosánszky László növényvédelmi üzemmérnökkel)

„A főzőverseny mottója a „magyar virtus" volt, mely keretein belül tradicionális magyar ételeket és ízeket kellett a csapatoknak bográcsukba varázsolni. A szervezők és a zsűri legnagyobb megelégedésére, kivétel nélkül mindenkinek sikerült megfelelni a szakzsűri támasztotta elvárásoknak. A zsűri vezetését Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke, Venesz-díjas mesterszakács látta el, s tagjai között tudhattuk a gasztronómiai olimpiai csapat aranyérmes tagját, Gyula város polgármesterét, intézetünk főigazgatóját, és a Békés Megyei Hírlap képviselőjét is." (II. Kari Nap Gyulán)

„Pályázati pénzből és az egyetem támogatásával 6 kötet újul meg, köztük a könyvtár gyűjteményének legrégebbi darabja is: az 1556-ban Strassburgban megjelent Kreuter Buch Hieronymus BOCK munkája. Az eredeti bőrkötésben fennmaradt kötet gyógynövényeket ismertet a szinte minden oldalán megtalálható, egyedi, színes metszetekkel. Az egyes növény-fajták bemutatásához készített illusztrációk mindegyike kézzel színezett, ami a restaurátorok véleménye szerint is különleges megoldásnak számít." (Megszépülnek a régi könyvek)

„Végy egy csipet oktatót, aki feladatmegoldás és vizsga nélkül ötösre értékel, illetve helyetted megoldja azt. Alvó hallgatók számára megfelelő hangmagasságot használ, amit a hallgató igénye szerint távirányítóval szabályoz. Hintsd meg humor porral, adj hozzá sok-sok toleranciát, a másnaposság tűrőhatár növeléséhez, illetve címkézd ki a neved, hogy az órát nem látogató hallgató is felismerjen." (Vidám Pedagógusnap a Gazdasági Karon)