Magyar mérnökök, akik megváltoztatták a világot

A magyar feltalálók napján – június 13-án – a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az informatika-, agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként forradalmi innovációkat alkottak. Sokan közülük a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogelőd intézményei) falai közül indultak világhódító útjukra.

Az informatika fiatal, de hihetetlen sebességgel fejlődő tudományág. Bár az ember alkotta számolóeszközök, -gépek története több száz évre visszavezethető, de az igazi fejlődés a 20. század közepétől az elektronikus számítógépek megjelenésével bontakozott ki igazán. A magyar feltalálók ünnepe alkalmából érdemes kiemelni néhány hazai mérnököt, akik találmányukkal egyedülálló szerkezetet alkottak nemcsak hazánkban, hanem a világon egyaránt. Mihály Dénes gödöllői születésű gépészmérnököt a hangosfilm feltalálójaként tartjuk számon, de kiemelkedőt tervezett Goy Andor és Bíró László párosa is, a golyóstoll megalkotásával. Bíró László nevéhez – több mint 20 találmány – az automata sebességváltó-, a golyós dezodor, a mosógép vagy éppen a mágneses-vasút megalkotása is köthető.  Az informatika területéről Neumann János neve talán mindenki számára ismerős lehet, de a nagyközönség számára kevésbé ismert Jánosi Marcellről és Szentiványi Tiborról is érdemes szót ejteni. Míg előbbinek a kis floppy adatrögzítőt köszönhetjük, utóbbi a hajlékony mágneslemezes memóriát – a későbbi nagy floppy lemezek elődjét – hagyta ránk.  A hazai feltalálók sorát színesíti Kemény János György, akinek a „basic programozási nyelv” (a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált) kifejlesztését köszönhetjük, de nevéhez köthető az első „internet” jellegű kapcsolat, amelynek keretein belül a 200 km-re dolgozó feleségével e-mail üzeneteket váltott, elsőként a világon.

Az informatika történetének pár száz éve a mezőgazdaság fejlődéstörténetében rendkívül rövid időszak, mégis jelentős hatást gyakorolt az élelmiszer-előállítás fejlődésére. A mezőgazdasági termelés kezdeti időszakában az ember fizikai ereje, képessége volt a meghatározó, később azonban a mezőgazdasági gépek 19. századi megjelenésével a fizikai képességekről az ember kognitív képességeire helyeződött a hangsúly. A tudásalapú mezőgazdasági termelés viszont magasan szakképzett agrárszakembert igényelt. „Problémát jelentett, hogy a vezetésnek nem voltak valós adatai a gépek használatáról, valamint a termelési folyamatok különböző ágairól, ezért próbáltunk egy olyan megoldást találni, amivel az információk keletkezésének helyén tudnak adatokat rögzíteni (…) a korábban szájhagyomány útján terjedő információátadás helyett” – nyilatkozta Dr. Szabó József, a gödöllői Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum muzeológusa, aki személyesen is részt vett a lyukkártyás rendszer kidolgozásában. A lyukkártyán lévő adatok egy speciális optikai olvasó – amely az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépüzemeltetéssel foglalkozó tanszékének korát megelőző szabadalma volt – segítségével voltak leolvashatók és elemezhetők, hiszen ezen értékek azonnal betáplálhatók voltak a számítógépbe. A hibázási lehetőség, illetve a téves adatok megadása így nullára csökkent. A rendszert 12 hazai gazdaságba telepítették és használták több területen is sikeresen, továbbá az 1984-es Bábolnai Napok keretében szervezett szakmai versenyen Nívódíjban is részesült. Érdemes szót ejteni az 1980-ban szintén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen fejlesztett automatikus sorkövetésű sorkultivátor érzékelő és vezérlőegységről is, amely az első hazai mezőgazdasági célú automatikus sorkövető technológia volt. Sorkövetési pontossága plusz-mínusz 3 centiméter volt. Saját korát megelőző technikának számított a terhelésarányos üzemóra-számláló is, amelyet a mezőgazdasági gépek munkamennyiségének hőmérséklet alapú mérésére fejlesztett ki az Egyetem Gépészmérnöki Kara. A kísérleti berendezés adatai alapján készült elektromechanikus üzemmód-mérőt a Hiteka gyártotta 1983-1992 között.

Az információtechnológia adta lehetőségek kihasználásával egyre eredményesebb termelési tevékenységet folytatott az emberiség, a pontosabb, gyorsabb információk rendelkezésre állásával. A fejlődés következő fázisában már egy-egy munkafolyamat automatizálása is megjelent, így a mezőgazdaságban óriási lehetőségek jelentek meg a termelékenység javítására, a robotika alkalmazásával. A robotok különböző területeken és egyre nagyobb számban jelentek meg a gazdaságokban. Érdekes tény, hogy a Pioneer 3-at robot platform mezőgazdasági alkalmazások kifejlesztésén a gödöllői egyetem oktatói, mérnökei jeleskedtek.

Az információtechnika részben kiváltotta az ember munkáját és fokozatosan haladunk abba az irányba, hogy a mesterséges intelligencia (MI) már az emberi tevékenység nagy részének, futurisztikusan akár az egészének kiváltására is képes lesz.

Bízunk abban, hogy az egészségügyi helyzet javulásával a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum hamarosan újra fogadhatja a nagyközönséget, de addig is egy virtuális látogatási program segítségével bepillantást nyerhetünk az agrártechnika-történet fejlődésébe és annak páratlan kincseibe a következő címen: http://www.gepmuzeum.szie.hu

1.kép: Terhelésarányos üzemóra számláló
2.kép: Robotkormány automatikus sorkövetésű sorkultivátor érzékelő
3.kép: Lyukkártyás rendszer és speciális optikai olvasó
4.kép: Pioneer 3-at robot platform

Balázs Gusztáv felvételei