Kutató karok a minőségi élelmiszertermelésért

Kutató karok a Szent István Egyetemen

Az elmúlt hetekben döntött a kormány a felsősoktatási intézmények kiválósági alapú rangsorolásáról. A Szent István Egyetem (SZIE) budapesti Állatorvos-tudományi Kara (ÁOTK) valamint gödöllői Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara (MKK) is elnyerte a négy évre szóló Kutató Kar címet. Az ebből az alkalomból március 6-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón dr. Sótonyi Péter (ÁOTK) és dr. Gyuricza Csaba (MKK) dékánok egyaránt hangsúlyozták: a kitüntetés értékét növeli, hogy a több mint 160 egyetemi és főiskolai fakultás közül mindössze négy kart érdemesítettek erre.

A SZIE Kutató Karai elsőrendű feladatuknak tekintik a minőségi élelmiszertermelés segítését. Ehhez Az egyetem Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) korábban kötött stratégiai partnerségi megállapodása is kedvező feltételeket kínál. A kiválóság anyagi elismeréseként az ÁOTK erre az évre 92,8, az MKK 129,7 millió forint támogatás kap a kormánytól; ezt az összeget a minőség további javítására használhatják fel.

Dr. Sótonyi Péter dékán elmondta, hogy az ÁOTK Európa egyik legrégebbi állatorvos-képző intézménye, ahol 1787 óta megszakítás nélkül folyik az oktatás. A magas szintű igénynek azért tudott a kar mindig megfelelni, mert elválaszthatatlan egységnek tartotta az oktatást, a kutatást, a továbbképzést és a szaktanácsadást. Kezdetben a hadászatilag fontos, ezért stratégiai jelentőségű lóállomány egészségének védelme állt az állatgyógyászat homlokterében, később a súlypont fokozatosan áttevődött az élelmiszertermelő állatokra. Az utóbbi 15-20 évben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a kedvtelésből tartott és az egzotikus állatok is, a legutóbbi években viszont az élelmiszer-előállítás biztonsága felé fordult a figyelem.

Az ÁOTK a SZIE egyik legrégibb és vitathatatlanul hazai és nemzetközi viszonylatban is meghatározó kara, amely kiválóan képzett oktató- és kutatógárdával rendelkezik. Az Európában egyedülálló módon, három nyelven: magyarul, angolul és németül oktató kar hallgatói létszáma jelenleg 1367 fő. A magyar állatorvosképzésben 502, az idegennyelvű állatorvosképzésben angol és német nyelven 865 hallgató tanul.

Az oktatás fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a kormányzat az állatorvos-képzés időtartamát egy félévvel meghosszabbította, ezzel a tizenegyedik félévvel nagyobb súlyt kapott a szakmai gyakorlati képzés. Ugyanakkor nem adják fel a hatéves képzésre vonatkozó elképzeléseiket. Az élelmiszertermelés és az élelmiszerbiztonság legfőbb letéteményese a kar, amelynek minőségét megőrizni, sőt az új kihívásokhoz igazodva tovább növelni csak a képzés meghosszabbításával tudják. Éppen ezért a kutatásban is kiemelt figyelmet érdemel az élelmiszerhigiénia, a gazdasági haszonállatok egészségügye és a járványtan, pillanatra sem feladva a fakultás orvosi szemléletét.

A kiválósági támogatásnak sok helye van, derült ki dr. Sótonyi Péter tájékoztatójából. Ebből a forrásból is segítik a doktori iskola működését, támogatják a független kutatóhelyeket. Az előző év legjobb publikációs teljesítményét nyújtó kutatócsoportokat dologi és bérjellegű támogatással ösztönzik. Új kutatási témákat indítanak elsősorban olyan fiatalok számára, akiknek eddig még nem volt pályázatuk. A kar diagnosztikai és kutatásfejlesztési központ létrehozását is célul tűzte ki. Támogatják a 135 éve alapított Magyar Állatorvosok Lapját és szerzői gárdáját. Az elmúlt évi impakt faktor teljesítménye alapján az első tíz oktatót külön premizálják. A tudományos utánpótlás nevelés elősegítésére pedig anyagi támogatásban részesítik a dolgozatok készítőinek konzulenseit.

A kar reméli, hogy jövőre is elnyerheti a támogatást, mondta befejezésül dr. Sótonyi Péter, hozzátéve, jó lenne, ha a következő évben beruházásokra is fordíthatnák a támogatást, mert értékes műszerekre is szükség van a kutatáshoz.

A Kutató Kar cím óriási presztízst jelent mindkettőnk számára. Azt mutatja, hogy a kormányzat hosszú távon számít az ÁOTK és az MKK munkájára, folytatta dr. Gyuricza Csaba dékán. A döntés azt is üzeni, hogy a mezőgazdaság, tágabb értelemben az élelmiszergazdaság és az élelmiszerbiztonság/élelmezésbiztonság kitüntetett szerepet játszik a jövő Magyarországán. Szerencsés, hogy ez találkozik a hallgatói érdeklődés változásával is. A tapasztalatok szerint ugyanis javul az agrárpályák vonzereje a fiatalok körében

Az élelmiszerbiztonság egyik oldala a hivatali tevékenység, a másik oldala az oktatás és a képzés. Az MKK elsősorban az alapanyag előállítás oktatásának és kutatásának volt a kiemelkedő szereplője, de ma már nem csak ezzel foglalkozik, hanem a teljes termékpálya követését szem előtt tartja. Ez a szemlélet felel meg az élelmiszerbiztonság követelményeinek is.

A kiválósági támogatás a felsőoktatás mai helyzetében nagyon fontos, mondhatni életmentő forrás, segít a minőség megőrzésében, ami a kar érdeke mellett társadalmi érdek is. A minőség iránti elkötelezettségünkből nem engedhetünk, hangsúlyozta a gödöllői fakultás vezetője. Az MKK a pótlólagos forrást a tudományos utánpótlástól a doktori iskolákig szeretné felhasználni, oktatók, kutatók és hallgatók támogatására, munkájuk feltételeinek a javítására.

A kar jelentősebb forrást szán az idegen nyelvű képzés fejlesztésére. Ezen a téren több versenytársa van, mint az ÁOTK-nak, hiszen közel két tucat hazai egyetemi és főiskolai karon zajlik agrártudományi képzés. Ezek között azonban gödöllői karon történt a legjelentősebb idegennyelvi fejlesztés. Ebben a tanévben már közel száz külföldi hallgató tanul angol nyelven Gödöllőn. Miután az MKK egyre több nemzetközi programhoz kapcsolódik, ez a szám néhány százra emelhető.  

Dr. Gyuricza Csaba arról is hírt adott, hogy a jövő héten Ukrajnában, Beregszászon, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelenlétében írják alá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával az állattenyésztő mérnöki alapszak kihelyezett levelező képzésének indításáról szóló megállapodást. A tervek szerint a jövőben Romániában, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is elindult a képzés.

A dékán kitörési pontokként említve közölte, hogy nagy figyelmet fordítanak a hulladékgazdálkodás, valamint az ahhoz kapcsolódó megújuló energiatermelés, továbbá a vízgazdálkodás oktatására, kutatására és szaktanácsadására is és ezekhez az ígéretes területekhez igyekeznek jelentősebb kutatási és fejlesztési forrásokat elnyerni.