Az Emberi Erőforrások Minisztériumának meghívására és szervezésében 2017. október 24-26. között egy grúz rektori küldöttség látogatott Magyarországra, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson magyar intézményekkel.
Intézményünk iránt a Kutaisi State University rektora érdeklődött és tett rövid udvariassági látogatást kampuszunkon. Giorgi Gavtadze rektor nyitott a SZIE-vel való további együttműködésre a Stipendium Hungaricum program részképzési lehetőségein vagy Erasmus Kreditmobilitási programon keresztül.
A Dr. Szabó István nemzetközi és külkapcsolati rektorhelyettesel folytatott megbeszélést követően intézményünk megküldte az együttműködési megállapodás tervezetet a Kutaisi State University-nek véleményezésre, hogy egyetértés esetén a közeljövőben aláírásra kerülhessen.
Grúzia állam Kelet-Európában, a Fekete-tenger keleti partján. A 3,7 milliós népességű Grúzia demokrácia, félelnöki köztársaság. Az Európa Tanács, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a WTO tagja és integrációra törekszik az Európai Unióval, valamint a NATO-val.
A grúz kultúra gazdag és ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt, a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény.
Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Az alacsonyan fekvő vidékekről a mezőgazdaság és az urbanizáció csaknem teljesen kiszorította az egykor hatalmas erdőségeket. Ezek maradványai lényegében csak a természetvédelmi területeken találhatók. Kelet-Grúzia egykori füves pusztáit is elfoglalta mára a mezőgazdaság.
A grúz diplomáciának a Georgia magyar nyelvi használatára vonatkozó kérését az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Földrajzinév-bizottság 2009. őszi határozata sem támogatta, de a döntés a Külügyminisztérium kezében van. Schmitt Pál Miheil Szaakasvili 2011. májusi látogatása alkalmából az országot Georgiának nevezte. 2011-ben a georgiai fél ismételt kérései után a Külügyminisztérium arról tájékoztatta a Földrajzinév-bizottságot, hogy a tárca szempontjából nincs akadálya a Georgia/georgiai elnevezések használatának. A Földrajzinév-bizottság tudomásul vette a minisztérium gyakorlatát, de a saját korábbi döntéseit tekinti érvényesnek.