Kreatív tehetségek együttműködése Székelyföldön

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány (PAHRU) sikeres pályázatának köszönhetően 2015. május 14-16-a között rendezték meg a „Kreatív fiatalok – innovatív vidék” elnevezésű hallgató tehetségtábort Csíkszeredában.

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról 15 hallgató látogatott ki Csíkszeredába, kiknek zöme a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szakon tanul, de akadt köztük Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc, Kommunikáció- és médiatudomány BA és Pénzügy MSc szakos hallgató is.

A székelyföldi hallgatók a SZIE GTK csíkszeredai kihelyezett Vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzési szak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a MÜTF Oktatási Központ hallgatóiból tevődtek össze.

A Gödöllőről érkezők május 13-án a reggeli órákban indultak útnak és aznap este 9 óra körül foglalták el szállásaikat az alapítvány épületében.

Csütörtökön a reggelit követően, a Sapientia EMTE épületében dr. Bíró A. Zoltán köszöntötte a résztvevőket, majd dr. János Zsuzsanna (PAHRU elnök), Magyar Ferenc (PAHRU operatív alelnök, SZIE mb. stratégiai és koordinációs főigazgató), dr. Káposzta József (SZIE GTK dékán) és dr. Tóth Tamás (SZIE oktatási rektorhelyettes) nyitotta meg a rendezvényt, amelynek több programján részt vett Figler Kálmán kancellár is. Ezután kezdetét vette az egész napos előadássorozat. A prezentációk elsősorban a pénteki terepmunkára készítették fel a hallgatókat.

Az előadások sorrendben a következők voltak:

Dr. Káposzta József (SZIE GTK): Endogén megközelítések a vidékfejlesztésben

Dr. Tóth Tamás (SZIE GTK): A jövő építéstechnikái. Térség-, gazdaság- és közösségfejlesztés, építés támogatásának módszertani lehetőségei

Dr. Ritter Krisztián (SZIE GTK): A vidékgazdaság és a helyi fejlesztés esélyei/lehetőségei a mezőgazdasági foglalkoztatás és a szociális gazdaság fényében

Dr. Bodó Julianna (Sapientia EMTE, KAM): Ünnepek, jelképek és helyi fejlesztés

Ezt követően a térségi vonatkozású prezentációk, helyi fejlesztési gyakorlat a térségben témájú előadások folytatták a sort:

Székely Kinga (Sapientia EMTE): A kommunikáció, mint az innovatív vidék kulcsfontosságú eleme

Ferencz Angéla (HMKK): Kultúra és helyi fejlesztés

Gergely Orsolya (Sapientia EMTE): Szociális helyzetkép és helyi fejlesztés

Bíró A. Zoltán (KAM): Helyi fejlesztés és erőforrások

A kötetlen esti programok kezdete előtt dr. Bíró A. Zoltán kihirdette, hogy a helyi hallgatók mely gödöllői hallgatókkal fognak párt alkotni, valamint, hogy a következő két napban mely projekten fognak együtt dolgozni. Ezt követően a hallgatók közül sokan részt vettek a helyi egyetemi napok keretein belül megrendezett Sapparádén és akadt olyan is, aki levezetésként a reggelig tartó bulin ismerkedett a csíkszeredai hallgatói élettel.

A pénteki nap határozta meg a hallgatók prezentációinak alapjait. Ezen a napon ugyanis az előző este kialakított párok terepmunkát végeztek. Sok helyen megfordultak, többek között Homoródalmáson, Gyergyóújfalun, Oroszhegyen, Csíkszépvízen, Csíkszentmiklóson, Csíkszentimrén, Csíkszentdomokoson, Karcfalván és Madéfalván.

A résztvevők nem csak a kapott projektjükön dolgoztak, hanem az adott település sajátosságait figyelembe véve innovatív ötletekkel is előálltak, valamint érdekes témájú fotókat is készítettek a másnapi fotókiállításra. A terepmunka során több csoportot meglátogatott dr. Tőzsér János a Szent István Egyetem rektora és dr. Szendrő Péter rector emeritus, az OTDT elnöke is. A fárasztó terepmunkát követően egy közösségi program keretein belül a megjelent vendégek és a hallgatók finomabbnál-finomabb borokat kóstolhattak, ahol a borkóstolás minden egyes fortélyát elsajátíthatták.

Szombaton a diákpárok prezentálták munkájukat. A prezentáció komolyságát tükrözte a szakmai zsűri összetétele is. A zsűri tagjai: dr. Káposzta József (SZIE GTK dékán), dr. Ritter Krisztián (SZIE GTK egyetemi docens), Jakab István (címzetes egyetemi docens, a Magyar Országgyűlés alelnöke), Tánczos Barna (szenátor), Magyar Ferenc (PAHRU operatív alelnök, SZIE mb. stratégiai és koordinációs főigazgató) voltak.

A hallgatók amellett, hogy a prezentációjukban teljesen lefedték a projektjük témáját, számos újszerű, innovatív ötlettel álltak elő, ezzel szolgálva az erdélyi települések gazdasági és társadalmi fejlődésének lehetőségét. A zsűri kivétel nélkül mind a 15 előadást értékelte. Az előadások után a csapat nagy része kibuszozott a Gyimesekbe, az Ezeréves határhoz, ahol egy idegenvezető segítségével megtudhatták, mi is történt az egykori Magyar Királyság keleti határánál.

A csíkszeredai program egy záró vacsorával ért véget, ahol az elmúlt pár nap élménybeszámolóitól nyüzsgött a terem. E pár napos szakmai kirándulás alatt számos barátság köttetett, és a résztvevők alig várják, hogy újra visszatérjenek a Csíki-medence középső részén fekvő varázslatos Csíkszeredába.

Szabó Bálint

*

- Már a tehetségtábor módszere is újszerű volt Erdélyben: jó vidékfejlesztési gyakorlatokat összegyűjteni tehetséges, ambiciózus anyaországi és határon túli magyar hallgatókkal, akik másnap be is mutatják kutatómunkájuk következtetéseit. Nem lehet kétséges, ez számunkra, tanároknak is érdekfeszítő kihívás volt – nyilatkozta dr. Ritter Krisztián egyetemi docens, a program magyarországi koordinátora, a csíkszeredai mesterképzésben résztvevő tanár. – A közös munkára a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány sikeres pályázata teremtett forrást. Végeredménye egy kiadvány és hozzá kapcsolódó konferencia lesz. (Mint megtudtuk, a kiadvány előszavát Jakab István, a Magyar  Országgyűlés alelnöke írja. A publikációs lehetőségek bővítése céljából - ez is a mostani program hozadéka lesz - a PAHRU még az idén elindítja a Pro Scientia Ruralis nevet viselő tudományos on-line kiadványát – a  szerk.)  

- Hogy történt a hallgatók kiválasztása?

- Szintén pályázat útján. A tehetségtáborba jelentkezni kellett, és remek csapat jött össze, a határ két oldaláról 15-15 fő. A kiírás ígéretes, vonzó lehetőséget kínált, hiszen például a hallgatók költségeit teljes mértékben állták a szervezők. A kiválasztottak értékes, egyedülálló szakmai tapasztalatokra tettek szert, hiszen egy, a gyakorlatban nagyfokú önállóságot élvező, egyben az anyaországitól eltérő körülmények között boldogulni törekvő magyar közösséggel ismerkedhettek meg. Ezen túl publikációs lehetőséghez jutottak. Az előbbit elvarázsolt hangulatban, szíves vendéglátást élvezve élték át, az utóbbi jelentőségét sem szabad lebecsülni: doktori képzésre jelentkező hallgatónak kimondottan jól jön, ha megjelent közlemény gazdagítja a portfólióját, plusz pontot ér a felvétel során. A legtöbb esetben TDK vagy OTDK szereplés eredményez publikációt, a „Kreatív fiatalok – innovatív vidék” tehetségtábor újszerű alkalmat kínált erre.

- Milyen újdonságokat hozott a hallgatók számára a párokban végzett munka? 

- Először is, mindkét fél tanult a másiktól. A hazai hallgatók részére az volt a legnagyobb előnye, hogy gyakorlat orientált volt a tábor. Mindazt, amit itthon elsősorban elméletben tanulnak meg, annak Székelyföldön a gyakorlatát látták. Nálunk sajnos visszafogottabbak a lehetőségek a gyakorlati képzésre. Erdélyben viszont – talán mondhatom – a vidék- és területfejlesztés még úttörő szerepben jár. Miközben a magyarországi diákokat lenyűgözte a székelyek ötletessége, a „hazaiak” az elméletből pallérozódtak a mieink révén, akik bizton állíthatom, hogy nagyon jó szakmai felkészültséggel utaztak nyolcszáz kilométert Gödöllőről.

- Milyen vidékfejlesztési projektekkel ismerkedtek meg e rövid idő alatt?

- Olyan helyi sikeres fejlesztésekkel, amelyek jótékony hatást gyakorolnak a kisebb-nagyobb közösségekre, a helyi önazonosságtudatra, a helyi gazdaságra. Közösségi terek, helyi intézmények fejlesztésétől turisztikai termékek létrehozásán át az infrastruktúra-fejlesztésig igen széles volt a paletta. Erdélyben sokkal erősebben érezhető, mint Magyarországon a helyi közösségeknek és a helyi identitásnak a szerepe a térség – a falu, a város – fejlődésében. Márpedig itt is, ott is, az a fő kérdése a vidékfejlesztési törekvéseknek, hogy mennyire képes elősegíteni a vidéken élő a lakosság megmaradását. Ha ugyanis mindenki el akar menni, elsősorban persze a fiatalok, a tanultabbak, akkor elveszik az a réteg, amelyik a fejlesztéseket végig tudja vinni.

- A tanulás tehát kölcsönös volt. Megkockáztatom: így lehet előnyre fordítani, hogy több országban él a magyarság.

- Nagyon hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevő fiatalok. Főleg úgy, hogy az első napon ők hallgattak előadásokat, a harmadikon viszont ők prezentálták, mit láttak, mit tapasztaltak, s milyen javaslatokkal élnek. Bízom benne, hogy az első tábornak lesz folytatása. Bár alapvetően az oktatást és a népismeret elmélyítését szolgálta, az összegyűjtött, meghatározott szempontok szerint elemzett, kiadványban megjelenő projektelemzések jó alapot adnak majd a további fejlesztésekhez. Azt láttam ugyanis, és ezt a helyi partnereink megerősítették, óriási probléma, hogy a jó gyakorlatokat nem gyűjtik, és nem szintetizálják a szükséges módon és mértékben. Elkülönülnek a fejlesztések, s mivel hiányos a tapasztalatok átadása, az elvárt hatékonyság sem mindig jelentkezik. Érhető, hogy a forrásokért versenyezni kell, de a nemzeti vagy uniós támogatás mellett általában a helyi közösségek saját erejére és munkájára is szükség van a projektek megvalósításához. Sem az egyikkel, sem a másikkal nem szabad pazarló módon bánni. A törekvések összehangolása valószínűleg a turisztikai fejlesztéseknél „fizet” a legjobban. Érezni is már ennek a felismerését, az igény megfogalmazódását, hiszen együtt egymást erősíthetik a helyi fejlesztések.

Balázs Gusztáv

A Tehetséggondozó tábor támogatója a Nemzeti Tehetség Program (NTP-HTE-M-14-0004) 

A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-14-0004 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.