Közel egymilliárd forint a színvonalasabb oktatásért és kutatásért

Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen címmel két évig tartó program indult az intézmény négy karának részvételével az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának 885 millió forintos támogatásával, Az elnyert forrást az egyetem 47 millió forintos önrésze egészíti ki.

Az Állatorvos-tudományi Kar az élelmiszerbiztonság és állategészségügy, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar a növényi és állati termékek előállításának biztonsága, továbbá a takarmány- és a környezetbiztonság témaköreiben végez kutatásokat. A Gépészmérnöki Kar a környezeti és a biomassza alapú energiák hazai felhasználásának lehetőségeit vizsgálja. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar a természeti erőforrások vagyonértékeléséhez kap támogatást. A projekt szakmai irányítója dr. Mézes Miklós akadémikus, egyetemi tanár, pénzügyi vezetője Korsós Zoltánné. A projektet dr. Bense László egyetemi docens vezeti.
A projekt megvalósításától azt várják, hogy növekedjen az egyetem kutatómunkájának hazai és nemzetközi ismertsége, javuljon a tudományos megítélése, a kutatási eredmények épüljenek be az oktatási rendszerébe, emelkedjen a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokból és pályázatokból eredő bevétele.
A program január 25-i nyitó rendezvényén dr. Hornok László akadémikus, rektor-helyettes rámutatott: az egyetem megmaradásának feltétele az, hogy itt fontos, értékes, társadalmilag magas presztízsű diplomát lehessen szerezni. Ehhez a tanári és a hallgatói minőséget egyaránt emelni kell, de az előbbi húzhatja magával a hallgatói minőséget. Elengedhetetlen, hogy az egyetem emelje a kutatási, fejlesztési és innovációs bevételeinek arányát. A SZIE rektor-helyettese egyaránt kiemelkedő értéknek tekintette a nyolc doktori iskolát, amely négy tudományterületen bocsát ki tudományos fokozatot nyert szakembereket és a működő tanüzemi rendszert, amely a gyakorlati képzés és a kutatások nélkülözhetetlen bázisa.   
Mint dr. Beke János egyetemi tanár, rektor-helyettes elmondta, a Gépészmérnöki Karon alternatív energetikai kutató, szaktanácsadó, oktató és referenciaközpontot hoznak létre, ahol a környezeti energiára és szilárd biomasszára alapozott, célirányos energiatermelés és felhasználás rendszerszemléletű modellezését végzik el. Ezt segítő kutatási referenciáik közé tartozik a műszeres méréseik alapján épült első közüzemi villamoshálózatra kapcsolt hazai szélerőmű, az egyetemen megvalósult napkollektoros fűtés és fotovillamos erőmű, továbbá az energianövények termesztését segítő műszaki fejlesztéseik.
Az Állatorvos-tudományi Kar két alprogrammal kapcsolódik a projekthez. Ezekről dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár, dékán-helyettes adott tájékoztatást. Az állategészségügy (élelmezésbiztonság) alprogramban az Állathigiéniai és állomány-egészségügyi tanszék, a Járványtani és mikrobiológiai tanszék valamint a Kórbonctani és igazságügyi tanszék vesz részt. Az élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság alprogramban az Élelmiszerhigiéniai tanszék akkreditált laboratóriuma és kutatás-fejlesztésért felelős részlege végez munkát. Nagyobb jelentőséget kap az oktatásban az élelmiszertermelés és ellenőrzés ismeretanyaga, bővítik a kar élelmezés- és élelmiszerbiztonságot javító szolgáltatásait. A projekt az élelmiszer-alapanyagot szolgáltató állatok termelését erősen csökkentő kórokok felismerését célzó és új diagnosztikumok, vakcinák, gyógyszerek kifejlesztését eredményező kutatómunkát is támogatja.  
A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar a növényi alapanyag termelés biztonsága, a takarmánybiztonság, az állati termék előállítás biztonsága és a környezetbiztonság területein hasznosítja a pályázati forrásokat. Dr. Mézes Miklós elmondta, hogy a növényi alapanyag alprogram célja olyan növénytermesztési és növényvédelmi technológiák kialakítása, amelyek biztosítják a termények fizikai és beltartalmi paramétereit, idegen és nem kívánatos anyag mentességüket. A takarmánybiztonsági alprogram keretében a takarmányipar számára kockázatokat hordozó alapanyagok gyors módszerekkel történő kiszűrését és a kevéssé ismert hatású takarmánybiztonsági kockázatot jelentő anyagok hatásmechanizmusának klasszikus toxikológiai módszerekkel történő vizsgálatát tűzték ki célul. Új kutatási cél az állati-termék előállítás biztonsága alprogramon belül a vadhústermelés kevéssé ismert potenciális veszélyforrásainak azonosítása és módszerek kialakítása azok lehetséges hatásainak csökkentésére. A negyedik, környezetbiztonsági alprogramban résztvevők új módszerek kialakítását vállalták a vízszennyező xenobiotikumok kimutatására az EU Vízkeret irányelvében meghatározott feltételeknek megfelelően és komplex környezetbiztonsági monitoring rendszert hoznak létre a biológiai, kémiai és toxikológiai szempontból biztonságos takarmány és takarmány alapanyagok minősítéséhez.
A jövő év végén záruló programban 93 oktató és kutató vesz részt. A kétéves munka 28 doktori fokozat szerzését segíti elő, három szabadalmi bejegyzés elindítása várható az eredményeitől és 330 millió forint pályázati és megrendelésen alapuló kutatási-fejlesztési bevételt hozhat az egyetem számára.