Ünnepelt november 6-án a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár: Koósné Török Erzsébet főkönyvtáros, főigazgató átvette a KDKL MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének megújító tanúsítását Szabó Mirtilltől, a CertUnion Hungary Tanúsító Kft. ügyvezetőjétől.
Az eseményen részt vett dr. Tőzsér János rektor, Magyar Ferenc főtitkár, Bánkeszi Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója dr. Molnár László, a Semmelweis Egyetem Levéltárának igazgatója, dr. Osváth Zsolt, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség alelnöke és Miskolci Tibor minőségirányítási tanácsadó, vezető auditor, továbbá a könyvtári és múzeumi szakma több jeles képviselője.
Az esemény bevezetőjében Koósné Török Erzsébet elmondta: a Szent István Egyetem Egyetemi Könyvtár hálózati központi könyvtára, a Kosáry Domokos Könyvár és Levéltár küldetése az egyetem, kiemelten a Gödöllőn működő karok célkitűzéseinek, oktatási-nevelési, kutatási és szaktanácsadási tevékenységének segítése, támogatása, nyilvános könyvtárként a tudomány és a gazdaság szakembereinek, valamint az állomány iránt érdeklődők szolgálata.
Küldetésüket, központi könyvtári, egyben szakkönyvtári, egyre szélesedő feladataikat az elmúlt egy évben is különösen nehéz helyzetben végezték. A költségvetés és a személyi állomány csökkenése a mindennapi munkában nagy erőfeszítést igényel a könyvtár minden vezetőjétől és munkatársától.
Ebben a nem könnyű helyzetben sem adták alább az olvasó-, használó-központúságot, megvalósították és fenntartották minden területen a minőségi munkát, erősítették a 2007-ben elkezdett, majd 2010-re kidolgozott, és azóta folyamatosan működtetett minőségirányítási rendszerüket. Készülve a 2014-es megújító tanúsításra, a vezetői átvilágítás, önértékelés dokumentumban is kiemelt megállapításként fogalmazták meg, hogy a nehéz körülmények között végzett egyre szélesebb körű munka végzéséhez, a nehézségek leküzdéséhez a minőségirányítási rendszer nagyban hozzájárult. A működési rend, a folyamatok, a szabályok, a folyamatos értékelés, a megfelelő dokumentálás nélkül nem végezhető eredményes munka, nem teljesíthetők az olvasók és az egyetem vezetésének könyvtárral szembeni elvárásai.
- A jelenlevők tudják, az utóbbi években a könyvtárhasználati szokások gyökeresen megváltoztak és folyamatosan új igények jelennek meg. Mára a szak- és felsőoktatási könyvtárak a kutatásfejlesztés és innovációi legfontosabb támogató intézményei, az oktatási és kutatási tartalmak kezelésének és megosztásának meghatározói. Mára a használók a könyvtárat tanulási, közösségi térnek, tudásmenedzselő, tudásközvetítő, tudásgazdálkodó, tudásszervező, vagy ahogyan a Nemzeti felsőoktatási törvény 14. § fogalmaz: tartalomgazdai szervezetnek tekintik, s így elvárásaik is ennek megfelelően alakulnak. Ezek az igények egyértelműen tovább erősítik szerepünket itt az egyetemen – hangsúlyozta a főkönyvtáros, főigazgató.
Az igényeknek megfelelően bővülő nyilvános könyvtári alapkövetelmények és alapfeladatok megjelennek a vonatkozó törvényekben, rendeletekben is. A Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai című dokumentum is tükrözi a könyvtár eddiginél is jelentősebb szerepét.
Az egyik célkitűzés a fejlesztési irányvonalak közül: a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások bővülnek, és növekszik a hozzáférés a felsőoktatási tudásbázisokhoz.
Ennek indoklása: a felsőoktatási intézmények közgyűjteményi hálózata (a könyvtárak, a levéltárak) és adatbázisai jelentik a legszélesebb területi lefedettségű és legbővebb tartalmú tudásbázist Magyarországon. Ezen adottságnak köszönhetően az egyetemeken, főiskolákon indított, a jelenkori problémák megoldására irányuló intézkedések, javaslatok nagymértékben formálják a fiatalabb generációk attitűdjeit; a felsőoktatásból kikerülő hallgatók nemcsak értékes munkavállalók, hanem a társadalom művelt, széles látókörű, környezettudatos és a problémákat intelligens módon kezelő tagjai lesznek.
A valódi igényekre épülő, a használókkal együtt és értük alakított könyvtári szolgáltatások kialakításának, bevezetésének, s egyben minőségpolitikai törekvések megvalósításának, a minőségi célok megfelelő kidolgozásának és végrehajtásának nincs alternatívja. Nem csak azért, mert mára törvényi előírás is, hogy a könyvtár szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve kell szervezni.
- Úgy végezzük mindennapi feladatainkat a könyvtárban és levéltárban, hogy jó könyvtár és levéltár akarunk lenni a használók, az olvasók, az egyetem szolgálatában. Nem az előírás miatt – emelte ki Koósné Török Erzsébet. - Mi azt valljuk, hogy mindenki felel a minőségért, az értékteremtő tevékenységért, s ez mindenki személyes elkötelezettségét igényli. Azt tartjuk elfogadhatónak, ha nem többletmunkának tekintik a munkatársak, hanem természetes része a mindennapoknak. A fejekben van, az igazi csapatmunka alapjává, egyben összekötő elemévé válik.
,,A minőség azt jelenti számunkra, hogy akkor is jól csinálsz valamit, amikor nem látják” - ahogyan Henry Ford fogalmazta meg. Azt akarjuk, hogy a nevünk, s ami mögötte van, kapcsolódjon össze, jelentsen egyet a minőséggel - a kialakított állomány, a szolgáltatások, a könyvtári környezet, s maga a könyvtáros is. Ezt tesz alkalmassá bennünket a folyamatos, tudatos jobbító változásra, a változtatásra, a hagyományos, örök értékek megőrzésére, s egyben a XXI. század igényeinek szolgálatára.
A tanúsítvány átadó ünnepségen Falak nélküli könyvtár címmel Bánkeszi Katalin tartott előadást a magyarországi könyvtári rendszer Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) elnevezésű közös minőségi szolgáltatásáról. Megtudhattuk, hogy a szerződött partnerkönyvtárak használhatják a teljes infrastruktúrát, beleértve a digitalizálási támogatást is, a gyarapodó digitális tárból szolgáltathatnak olvasóiknak, nyomon követhetik a digitális dokumentumok használati mutatóit, egységes elvek alapján végezhetik saját digitalizálásaikat. Ingyenesen, korlátozás nélkül használható a több forrást egyesítő információszolgáltató rendszer valamint a közkincsek esetében a letöltési lehetőség.
A KDKL működését, minőségirányítási rendszerét Barna Marianna könyvtáros, igazgatóhelyettes, részlegvezető és Miskolci Tibor mutatta be. A könyvári állomány jelenleg megközelíti a 376 ezer dokumentumot. 2007 óta a beiratkozott olvasók száma 8900 főről 12.663 főre emelkedett, miközben sem a férőhelyek száma (150), sem a használói számítógépeké (25) nem emelkedett. Az előadók ismertettek olvasói véleményeket is és bemutatták a könyvtár online szolgáltatásait.
A minőségirányítási rendszer bevezetésének fő állomásai a következők voltak:
Az Egyetem szolgálatában programsorozat indítása 2008. 05. 15.
Minőségfejlesztési stratégia terv megfogalmazása 2008. 09. 29.
Munkatársak minőségügyi oktatása 2008. 10. 31.
Minőségpolitika véglegesítése 2009. 02. 28.
Minőségirányítási Kézikönyv és a Minőségirányítási Eljárás kidolgozása, hatályba léptetése a könyvtári szolgáltatások érvényességi területtel 2010. 06. 14.
Belső szabályozó dokumentációs rendszer kidolgozása
Tanúsító audit 2011. 08. 03.
A rendszer érvényességi területének bővítése a levéltári szolgáltatásokkal 2014. 06. 20.
Minőségpolitika átvizsgálása és aktualizálása 2014. 06. 20.
A minőségirányítási dokumentációs rendszer bővítése 2014. 06. 20.
Ismétlődő audit – a tanúsítvány megújítása 2014. 08. 18.
A tanúsító összefoglaló jelentést Szabó Mirtill ismertette majd átadta a tanúsítványt Koósné Török Erzsébetnek. A tanúsított közgyűjteményt dr. Molnár László köszöntötte.
A program befejezéseként Magyar Ferenc főtitkár méltatta a KDKL munkáját, végül a főkönyvtáros, főigazgatóval közösen elismeréseket adtak át. Támogatók: Bánkeszi Katalin, Csomai Margit, Gödöllői Városi Múzeum, dr. Gyuricza Csaba, dr. Hajós László, dr. Horváth Zoltán, Józsa Sándorné, Korsós Zoltánné, dr. Mézes Miklós, Ruga János, Saláta Dénes, SZIE Gondnoki és Kertészeti Osztály, dr. Szűcs István, Terejánszky István. Könyvtárosok: Ács Renáta, Ágó Anikó, Tóth Dalma Veronika.