Konzultáció Békés megye vezetőivel

A Szent István Egyetem (SZIE) Békés megyei Gazdasági-, Agrár- és Egészségtudományi Karának (GAEK) jövőjéről egyeztettek február 6-án, Gödöllőn, az intézmény és a megye vezetői, vállalkozói. Ilyen széleskörű összefogásra a békési felsőoktatás helyzetének stabilizálása érdekében eddig nem volt még példa! Mint elhangzott: a hallgató nagyon fontos, de egyedül nem képes eltartani a kart. Ha viszont a régió igényeire épülnek a kutatás-fejlesztés és innováció folyamatai és az azokból kifejlesztett szolgáltatások, akkor a képzések iránt érdeklődők száma is emelkedhet.  

Dr. Tőzsér János, az egyetem rektora a SZIE Gépészmérnöki Karán egy évtizede jól működő, hazai és multinacionális vállalatokkal kialakított kooperatív gyakorlati képzést olyan modellként ismertette, amely hasznosítható tapasztalatokat adhat a GAEK kampuszain gondozott szakok duális képzéssé alakításához.

Figler Kálmán, a SZIE kancellára rámutatott arra, hogy az oktatás és felnőttképzés napirenden lévő megújítása során, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) területén kiemelt jelentősége lesz a versenyszféra képviselőivel való kooperációnak. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a felsőoktatás, az önkormányzatok és vállalkozások együttműködésén alapuló innovatív ötletek proaktív generálása és azok megvalósítása.

Gajda Róbert, Békés megye kormánymegbízottja kifejtette, hogy Szarvas, Gyula és Békéscsaba önkormányzatainak részvétele nagyon fontos az egyetem Békés megyei karának fejlesztésében. A dr. Bíró Tibor dékán kezdeményezésére megkezdődött párbeszéd eredményeként konkrét pályázatok születtek. 

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere hangsúlyozta, hogy meg kell találni a békéscsabai Gazdasági Campus helyes portfólióját. Békés megye több ágazatában (mezőgazdaság, gépipar, nyomdaipar, pénzügy, kormányzati ügyvitel) a konjunktúra előtti állapotban vannak a vállalkozások. A remélhetően megnyíló piaci igények irányt adhatnak a képzési portfólió átalakításához, kialakításához. A vállalkozások keresik az együttműködési lehetőségeket az önkormányzatokkal.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere az Egészségtudományi Campuson szerezhető diploma jó konvertálhatóságát méltatta. Tanácsolta, hogy ha újabb képzéseket kíván bevezetni az egyetem, akkor arra kell törekedni, hogy a korábbiak tudományos reputációját is emelje.

Magyar Ferenc főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyéből 8-10 %-os az elvándorlás. A hallgatói létszám nagyon fontos a felsőfokú oktatás fenntartásához Békésben is. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a megyében végzett középiskolások inkább a fővárosi vagy a gödöllői képzésekre jelentkeznek. 

Dr. Bíró Tibor dékán is elmondta, meg kell győzni a fiatalokat, hogy Békés megyei képzésekre pályázzanak. A kar oktatói több középiskolai igazgatót kerestek meg, és vállalkozásokat hívtak meg, hogy népszerűsítsék a helyi képzéseket. Megyei oktatási klasztert ésszerű kialakítani, mert ha nem itt tanul tovább a diák, akkor a középiskola léte is veszélybe kerül. A felsőoktatási intézménynek tehát már a középiskolai képzésbe is be kell kapcsolódnia, életpálya modellt kell a diákok számára felvázolnia, bevonva azokat a vállalkozásokat is, amelyek munkáltatói lehetnek a végzetteknek. Szarvason a mezőgazdasági vízgazdálkodási képzés kialakítása és bevezetése a fő cél.

Barkász Sándor, a Békés Drén Kft. ügyvezető igazgatója javasolta, hogy kiemelt szerepet tulajdonítson az egyetem a karnak, mert Békés megyében találhatók a legjobb hazai földterületek. Mezőgazdaságunknak ki kell törnie a „négy növény országa” megközelítésből. Olyan oktatási és kutatási együttműködéseket kell kialakítani, amelyekben a mezőgazdaság – élelmiszeripar – gasztronómia – egészségügy komplexen jelenik meg. A Békés megyei kampuszoknak lehetőséget kell teremteni az ehhez szükséges szakemberek képzésére.

Balázs Gusztáv felvételei