Kárpát-medencei flórakonferenciának adott otthont Gödöllő

Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (SZIE) rendezték meg február 24-26-ig a IX. Flóra és Vegetációkutatások a Kárpát-medencében című konferenciát, amelynek fő célja az elmúlt időszak kutatási eredményeinek és azok ökológiai és természetvédelmi vonatkozásainak bemutatása, megvitatása volt. Az előadások és poszterek száma meghaladta a 140-et, s több mint 200 résztvevő regisztrált a programra.

A konferenciát szervező Növénytani és Ökofiziológiai Intézet jogelődje, az 1929-ben alakult Magyar Királyi Tudományegyetem Növénytani Tanszéke hatvan éve költözött Gödöllőre és folytatta tovább az akkori Agrártudományi Egyetemen önálló oktatási és kutatási tevékenységét. Olyan elődök hagyományát követik a mai oktatók és kutatók, mint (a rektori tisztséget kétszer is betöltő) Máthé Imre, Hortobágyi Tibor, Précsényi István, Jeanplong József, Koltay Albert, Kovács Margit és végül, de nem utolsó sorban Tuba Zoltán, akinek emlékére a konferenciát ajánlották.

A tanácskozást köszöntő Hornok László tudományos rektorhelyettes kiemelte, hogy az egyetemen megerősödött az alap- és mesterszakon továbbá doktori iskolában zajló biológusképzés. Emelkedett a felvehető hallgatók száma, s országos összehasonlításban tavaly a SZIE biológus képzésére lehetett a legmagasabb pontszámmal bekerülni. Füleky György, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar mb. dékánja nagyra értékelte a flórakutatók által képviselt szemléletet, mi szerint a Kárpát-medence növényvilágát a földrajzi táj egységét szem előtt tartva kutatják. Megemlítette, hogy más tudományterületeken is polgárjogot nyert ez a megközelítés. Hozzátette: a táj változásai a Kárpát-medencében konferenciák történetében a kilencedik előkészítésében vesz részt.

Az 1951-ben született és 2009-ben elhunyt Tuba Zoltán 1985-92-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékén docens, majd 1992-től egyetemi tanár volt. 1997-től a tanszéket és az általa alapított MTA Növényökológiai kutatócsoportot, 2001-től a Biológiatudományi Doktori Iskolát is vezette. 2007-ben a Növénytani és Ökofiziológiai Intézet igazgatója lett.

Legfontosabb kutatási területe a növényökofiziológia, szünfiziológia, a globális klímaváltozás növényökológiája, trópusi növényökofiziológia, produkcióökológia és a környezetterhelés bioindikációja mellett flóra és vegetációkutatás valamint a növényföldrajz volt.

Tuba Zoltán akár a Duna-Tisza közén, a Zempléni-hegységben, a Bodrogközben, a Nyírségben vagy a Taktaközben, akár Brazíliában vagy Dél-Afrikában vagy Indiában dolgozott, munkatársaival minden esetben a növényfajok és közösségeik alapos megismerésére törekedett. Minden kutatóútjáról jelentős herbáriumi és gyakran élő anyaggal tért haza, melyeket a Növénytani és Ökofiziológiai Intézet herbáriumában illetve Botanikus kertjében helyezett el. Munkáihoz csapatot szervezett maga köré, melyet rengeteg energiával, nagy határozottsággal és még nagyobb szeretettel irányított.

Eredményeit számos hazai és nemzetközi fórumon publikálta. Az egyik ilyen volt az intézet által 2008-ban megrendezett nyolcadik flórakonferencia, melyet anyagilag és erkölcsileg is jelentősen támogatott és amelyen - bár már súlyos betegen - de még részt vett, tanácsaival köszöntőjével emelte a tanácskozás rangját.

A konferencia nyitóülésén adták át a Boros Ádám-díjat. A múlt századi magyar botanika kiemelkedő alakjának emléket állító díjban Bauer Norbert és Kun András részesült.